Nicolas Chamfort
| Nicolas Chamfort | |
| Született | Sébastien-Roch Nicolas |
| Elhunyt | 1794. április 13. (54 évesen)[5][6][7][8][9] Párizs |
| Állampolgársága | francia |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | Member of the Académie française (1781. április 5. – 1794. április 13.) |
| Halál oka | öngyilkosság |
| Nicolas Chamfort aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nicolas Chamfort témájú médiaállományokat. | |
Sébastien-Roch Nicolas, később felvette a Chamfort nevet (Clermont-Ferrand, 1740. április 6. – Párizs, 1794. április 13.) francia író, moralista.
Életútja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Születésének körülményei nem teljesen tisztázottak, feltehetően törvénytelen gyermekként született. Irodalmi sikerei előtt különféle munkákat vállalt, hogy megélhetését biztosítsa. Kezdetben újságcikkeket, dicsőítő ódákat írt, utóbbiakért akadémiai díjban is részesült. Később érdeklődése a színház felé fordult, szatirikus vígjátékain Rousseau nézeteinek hatása érezhető (La jeune Indienne, Le marchand de Smyrne). Az igazán nagy sikert Mustapha et Zéangir című tragédiája hozta meg számára. A darabot a királyi udvar köreiben is kedvezően fogadták, a királyné nyugdíjat (kegydíjat?) és Condé herceg (Louis V Joseph de Bourbon-Condé) mellett titkári állást biztosított számára. A függetlenségét féltő Chamfort azonban hamarosan megvált ettől a szolgálattól. Ebben az időben jelent meg társszerzőként írt munkája, a "Dictionnaire dramatique" (1776). Írói hírneve gyorsan nőtt, a párizsi szalonok kedvelt alakja lett. 1781-ben a Francia Akadémia tagjai közé választotta.
A forradalmat lelkesen üdvözölte, egy ideig titkára volt a Jakobinus klubnak. Kinevezték a nemzeti könyvtárba könyvtárosnak, ám nem sokkal később lemondott. A forradalom robespierre-i fordulatát, a terrort elutasította. Bebörtönözték, de hamarosan kiszabadult. Az újabb börtöntől tartva 1793-ban öngyilkossági kísérletet követett el és sebeibe a következő évben belehalt.
Munkái
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- La jeune Indienne (1764)
- Le marchand de Smyrne (komédia, 1770)
- Mustapha et Zéangir (tragédia, 1776 vagy 1778)
- Dictionnaire dramatique (Joseph de La Porte-tal közösen, 1776)
- Maximes et pensées, caractères et anecdotes (Halála után kiadott, leghíresebb és máig idézett munkája maximáit, aforizmáit, anekdotáit tartalmazza. Németül megjelent Drezdában, 1803-ban; jelentős hatással volt a német romantikus költőkre).
Összegyűjtött műveit egy évvel halála után adták ki (Oeuvres, 4 kötet. Párizs, 1795).
Magyarul
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Aforizmák; vál., ford., utószó Gábor György; Európa, Bp., 1960 (Világirodalmi kiskönyvtár)
- A tudósokról és az írókról; ford. Gábor György; inː Ima az Akropoliszon. A francia esszé klasszikusai; vál., előszó, tan. Gyergyai Albert, jegyz. Somló Vera, Szávai János; Európa, Bp., 1977
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Proleksis enciklopedija". Proleksis Encyclopedia (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute. 2005.
- 1 2 "Francia Akadémia". Francia Akadémia. Hozzáférés: 2022. május 31.
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2026. október 2.
- ↑ "Národní autority České republiky". Hozzáférés: 2024. augusztus 31.
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. április 27.
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2015. október 10.
- ↑ "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
- ↑ "International Music Score Library Project". International Music Score Library Project. Hozzáférés: 2017. október 9.
- ↑ "Brockhaus Enzyklopädie". Brockhaus (német nyelven). F.A. Brockhaus. Hozzáférés: 2017. október 9.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Chamfort. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
- Enciklopegyija Brokgauza i Efrona (orosz nyelven). 1890–1907.