Di-terc-butil-hidroxitoluol
| Di-terc-butil-hidroxitoluol | |
_Structural_Formula_V1.svg) | |
-4-methylphenol.svg) 2 dimenziós szerkezet | |
| IUPAC-név | 2,6-bisz(1,1-dimetiletil)-4-metilfenol |
| Más nevek | 2,6-di-terc-butil-4-metilfenol; 2,6-di-terc-butil-p-krezol (DBPC); butilált hidroxitoluol; BHT |
| Kémiai azonosítók | |
| PubChem | 31404 |
| ChemSpider | 13835296 |
| EINECS-szám | 204-881-4 |
| DrugBank | DB16863 |
| KEGG | D02413 |
| ChEBI | 34247 |
| RTECS szám | GO7875000 |
| InChIKey | NLZUEZXRPGMBCV-UHFFFAOYSA-N |
| Beilstein | 1911640 |
| UNII | 1P9D0Z171K |
| ChEMBL | CHEMBL146 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C15H24O |
| Moláris tömeg | 220,35 g/mol |
| Megjelenés | fehér por |
| Sűrűség | 1,048 g/cm³, szilárd |
| Olvadáspont | 70-73 °C |
| Forráspont | 265 °C |
| Oldhatóság (vízben) | oldhatatlan |
| Veszélyek | |
| MSDS | External MSDS |
| Főbb veszélyek | Flammable |
| R mondatok | 22-36 37 38 |
| S mondatok | 26-36 |
| Lobbanáspont | 127 °C |
| Rokon vegyületek | |
| Rokon vegyületek | butil-hidroxi-anizol |
| Az infoboxban SI-mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok standardállapotra (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük. | |
A butil-hidroxitoluol (más néven BHT, 2,6-di-terc-butil-4-metilfenol, 2,6-di-terc-butil-p-krezol, DBPC, butilált hidroxitoluol, E321) szerves vegyület, melynek MeC6H2(CMe3)2OH (Me = metil). Antioxidáns, és zsíroldékony tulajdonsága miatt elsősorban élelmiszerekben és kozmetikumokban tartósítószerként alkalmazzák, ugyanakkor felhasználják még gyógyszerekben, üzemanyagokban, gumigyártás során, petróleum-származékokban, és különböző tartósító/balzsamozó szerekben.
Élelmiszeripari felhasználása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A butil-hidroxitoluolt tartósítószerként 1954 óta használják, mert meggátolja az élelmiszerek színének, szagának és állagának megváltozását. Antioxidánsként megköti a szabad gyököket.[1] A BHT kettős természete miatt (egyes rákfajták kialakulását gátolja, míg más rákfajták kialakulását elősegíti) számos országban betiltották (Japán (1958), Románia, Svédország, Ausztrália stb.) Az 1970-es évektől kezdve élelmiszerekben egyre inkább a kevéssé jól ismert butil-hidroxi-anizolt alkalmazzák, mert annak jelenlegi ismereteink szerint nincs rákkeltő hatása.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Fujisawa, S.; Kadomab, Y.; Yokoe, I. "Radical-scavenging activity of butylated hydroxytoluene (BHT) and its metabolites" Chemistry and Physics of Lipids 130 (2004) pp. 189–195. DOI 10.1016/j.chemphyslip.2004.03.005.
