Ugrás a tartalomhoz

Elektromos autó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az elektromos autó (a köznyelvben: villanyautó) villanymotorral meghajtott autó. Az elektromos energiát leggyakrabban akkumulátorból nyeri, de egyes elektromos autók szuperkondenzátorban (korábban akár lendkerékben) tárolják azt. A belső égésű motoros járművekhez képest az elektromos autók csendesebbek, nincsen kipufogógáz-kibocsátásuk, és a teljes életciklusuk alatt jellemzően alacsonyabb az egyéb károsanyag-kibocsátásuk.[1][2][3]

Az elektromos autókat könnyebb vezetni, mint a benzines- és dízelautókat és fizikailag tartósabbnak tekinthetők, mert jóval kisebb a motor által a vázra és karosszériára kifejtett folyamatos rezonancia,[4] emellett több szempontból is biztonságosabbak: - a hibás akkumulátorok alkalmankénti tűzeseteit leszámítva - kisebb eséllyel gyulladnak ki,[5] emellett az alacsonyabban elhelyezkedő súlypontnak köszönhetően a felborulás kockázata is kisebb a belső égésű motoros autókéhoz képest.[6] Halkabb üzemük révén hozzájárulnak a városi zajszennyezés hatékony csökkentéséhez, ami javítja az ott lakók életminőségét.[7] Az elektromos autók fenntartási költsége jelentősen alacsonyabb, mint a benzines- és dízelautóké, köszönhetően az alacsonyabb üzemanyag- és karbantartási költségeknek.[8][9]

Az alacsonyabb karbantartási költségek okaként meg kell említeni, hogy az elektromos autók esetében a kevesebb mozgó és kopó alkatrész folytán kisebb a meghibásodás esélye, emellett a villanyautóban nem szükséges a motorolaj és olajszűrő, a légszűrő, a benzin- vagy gázolajszűrő cseréje sem, valamint gyújtógyertya vagy izzítógyertya cseréje. Mindez összességében kevesebb munkát igényel a szervizek részéről. Mivel a villanyautók lassításkor és fékezéskor az akkumulátorba történő energia-visszatáplálást (rekuperáció) részesítik előnyben, a villamos fékezés miatt a hagyományos fékrendszer mechanikai igénybevétele jóval alacsonyabb. Emiatt a fékbetétek és a féktárcsák cseréje is ritkábban válik szükségessé.[10] Az elektromos autók töltése többféleképpen is elvégezhető a töltőpontokon; ezek a töltőpontok a közterületek mellett magántulajdonú ingatlanokba is telepíthetők, ezért az elektromos autók akkumulátorainak töltése otthoni körülmények között is történhet.[11]

A Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint a 2023-ban világszinten eladott autók mintegy 18 százalékát tették ki az elektromos meghajtásúak, és az év végén több mint 28 millió elektromos autó közlekedett a világ útjain.[12] Sok ország kormányzati ösztönzőket, adókedvezményeket vezetett be a hálózatról tölthető elektromos járművek számára annak érdekében, hogy elősegítsék az elektromos autók terjedését és a klímavédelmet. Ennek része lehet állami támogatás az elektromos autó vásárlásához, ÁFA-mentesség vagy ÁFA-kedvezmény, a regisztrációs adó és a gépjárműadó elengedése, kedvezőbb autópálya-használati díjak alkalmazása az elektromos autóknál, állami támogatás a töltőpontok telepítéséhez, emellett hogy csak elektromos autók kaphassanak új taxiengedélyt,[13] hogy a nagycsaládosok autóvásárlási támogatását csak elektromos autókra lehessen igénybe venni, valamint egyéb nem pénzbeli ösztönzők, mint például hogy az autók közül csak az elektromos autók reklámozása legyen engedélyezett, hogy csak elektromos autókat lehessen hitelre vásárolni és lízingelni, illetve hogy minden benzinkútra kötelező legyen töltőpontot telepíteni elektromos autóknak. Emellett számos ország már törvényt hozott a fosszilis tüzelésű autók értékesítésének fokozatos megszüntetéséről,[14][15] hogy csökkentsék a környezetszennyezés mértékét és hogy cselekedjenek a klímaválság leküzdéséért.[16]

A Tesla Model 3 2020 elején a világ minden idők legnagyobb számban eladott elektromos autója lett,[17] 2021 júniusában pedig az első elektromos autó, amely 1 milliós globális eladást ért el.[18] A korábban legnagyobb számban eladott modellek közé tartozik a Mitsubishi i-MiEV és a Nissan Leaf.

Azokat az autókat, amelyek elektromos motort és más típusú motort is használnak, hibridautónak nevezzük, és nem tekintjük teljesen elektromos járműveknek. Az akkumulátorral ellátott hibridautók közül azokat, amelyek akkumulátorait hálózatról is fel lehet tölteni, plug-in hybridnek nevezzük.

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első, gyakorlatban alkalmazható elektromos autók az 1880-as években születtek.[19] 1881-ben Gustave Trouvé bemutatta elektromos hajtású automobilját a párizsi elektromosság-konferencián.[20] Az angol Thomas Parker 1884-ben megépítette a saját modelljét, saját tervezésű, újratölthető akkumulátorral.[21][22][23] Az első igazi elektromos autónak azonban a Flocken Elektrowagent tartják, melyet a német Andreas Flocken talált fel 1888-ban.[24][25][26]

A 19. század végén és a 20. század elején az elektromos autókat részesítették előnyben a benzinesekkel szemben, mert kényelmesebbek és könnyebben vezethetők voltak.[27] A 20. század fordulójára mintegy 30 000 elektromos autó volt forgalomban.[28] Az elektromos autók iránti érdeklődésnek a belső égésű motorok fejlődése, és – különösképpen az önindító megjelenésének köszönhetően – a benzinmotoros autók tömeggyártása vetett véget.[29]

A 20. században

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az EV1 jelű kétajtós, akkumulátoros kupékat még az 1990-es évek közepén mutatta be a világ akkori legnagyobb autógyártója, a General Motors. 1996-tól néhány száz példányt le is gyártottak a típusból. 2003-ig sokan használhatták Kalifornia és Arizona állam lakosai közül némi havi bérleti díj fejében, de egyetlen példányt sem adtak el, így a program lezárása után az összes autót visszahívták a GM-hez, ahol a többségüket megsemmisítették. Többen próbálták megmenteni szeretett járművüket a pusztulástól, de fenntarthatósági okokra hivatkozva a GM nem akart foglalkozni a fejlesztéssel.[forrás?]

A 21. században

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az elektromos meghajtású autók elterjedésében kulcsszerepet játszik az innovatív járművek hatótávolságát meghatározó akkumulátor-kapacitás és azok feltöltésének szabványosítása, helyhez kötöttsége, illetve gyorsasága. Az egyik első kereskedelmi forgalomban kapható hálózatról tölthető autó a BYD F3DM típus volt, amely még nem elektromos, hanem hibrid üzemű, és Kínában forgalmazták 2008. december 15-től.[30]

A 2000-es évek egyik első, sorozatban gyártott elektromos autója a REVAi, egy indiai elektromos mopedautó volt, amelyet 2001 és 2012 között gyártottak. Noha 26 országban forgalmazták és több mint 4000 darabot adtak el belőle, a legtöbb országban nem tekintették személygépkocsinak: elektromos kvadriciklinek (négykerekű "motorkerékpár") sorolták be, egyedül az USA-ban ismerték el (csökkentett végsebességgel) elektromos lassú járműnek. A maga idején (2008-ban) a REVA a volt a legnagyobb számban előállított elektromos jármű, és ekkor többet állítottak elő belőle, mint az összes többi márkából együttvéve.

2006 júliusában az USA-ban 60 ezer és 76 ezer közötti akkumulátoros lassú jármű volt használatban a 2004-es 54 ezerrel szemben, az Elektromos Közúti Hajtások Szövetségének becslése szerint.[forrás?] Az új technológia elterjedését számos tényező lassította, és az autók elektromos meghajtásának jövőjét akkor még sokan vitatták.[31] Ugyanakkor egyes piaci szereplők már akkor is a jövő technológiáját és üzletét látták az elektromos autók gyártásában. Az amerikai Tesla Motors 2003-ban azzal a céllal jött létre, hogy elektromos autókkal törjön be a nemzetközi piacra. A cég első modellje, a Tesla Roadster sorozatgyártása 2008. március 17-én kezdődött el. A roadster lítiumion-akkumulátort használ, szemben a régi ólom akkumulátorokkal, amit régebben a kisebb elektromosautó-gyártó cégek használtak fel. Az autónak 6831 akkumulátorcellája van, aminek segítségével 394 km-t tud megtenni feltöltésenként, ami átszámítva 1,74 l/100 km-es üzemanyag-hatékonyságnak felel meg. A 0–100 km/h gyorsulást 4 másodpercen belül teljesíti, míg végsebessége 210 km/h.

A kialakuló új piacra saját modelljeikkel a 2010-es évek elejétől kezdve beléptek az autóipart addig meghatározó nagy gyártók is. A Mitsubishi Japánban már 2009-ben megjelent a piacon Mitsubishi i-MiEV nevű elektromos modelljével, amit Európában 2010-ben kezdték forgalmazni a PSA-csoporttal való együttműködés keretében Peugeot iOn és Citroën C-Zero néven is. Az eddig legnagyobb számban eladott elektromos autó a Nissan–Renault szövetség által 2010-ben bemutatott Nissan Leaf, amelyből 2013 nyaráig 71 000 darabot adtak el.[32][33] A szövetség másik tagja, a Renault 2013 nyaráig körülbelül 30 000 elektromos autót adott el. (Első elektromos modelljük a Renault Kangoo Z.E. volt, amelyet 2011 októberétől forgalmaztak.) Ezzel 2013-ig bezárólag a Renault volt az európai elektromosautó-piac vezető szereplője 61%-os piaci részesedéssel.[33] Szintén 2010-ben jelent meg a General Motors Chevrolet Volt nevű modellje, ami azonban nem tisztán elektromos, hanem hibrid meghajtású volt. A Ford 2011-ben kezdte meg az elektromos Ford Focus Electric gyártását,[34] majd 2013 júliusában a BMW is belépett a piacra, amikor egy tisztán elektromos meghajtású új modellt mutatott be, BMW i3 néven.[35]

Németországban 2012-ben 3295 darab, 2013-ban 6290 darab, 2014-ben 8804 darab, 2015-ben 12 300 darab elektromos autót adtak el.[36] Világszerte 540 000 hibrid vagy teljesen elektromos meghajtású személygépjárművet értékesítettek. Ez 70 százalékos emelkedés a 2014-es adathoz képest. Európában 2014-ben 97 000, 2015-ben 193 000 ilyen autót értékesítettek. Kínában 2014-ben 58 000, 2015-ben 191 000 elektromos autó kelt el. Az Amerikai Egyesült Államokban 2014-ben 120 000, 2015-ben 115 000 elektromos autót adtak el. A világ többi részén összesen 9000 elektromos autó talált gazdára 2014-ben, míg 15 000 darab 2015-ben.[37]

2015-ben az elektromos autók száma globálisan átlépte az 1 millió darabot, év végén már majdnem 1,26 millió elektromos autó futott a világ útjain. Piaci részesedésük már hét országban több, mint egy százalékot tesz ki – így Dániában, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Hollandiában, Kínában, Norvégiában és Svédországban.[38]

2018-ban az európai piacon, az akkumulátoropciókkal nem számolva, több mint 30 különböző típusú elektromos autó volt kapható újonnan vagy használtan, a hamarosan kapható és bemutatásra váró elektromos autókkal együtt ez a szám majdnem eléri az 50-et.[39] Emellett a kínai piacon már több mint 100 elektromosautó-modell létezik.[40]

Környezetvédelmi szempontok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Image
Részben napenergiával üzemelő benzinkút Budapest XII. kerületében (elektromos autók töltésére is alkalmas)

Az elektromos autók számos előnnyel járnak az belső égésű motoros autók cseréjekor, beleértve a legfőbb pro érvet, a levegőszennyezés hatékony csökkentését, mivel nem bocsátanak ki káros kipufogógázokat, például illékony szerves vegyületeket, szénhidrogéneket, szén-monoxidot, ózont, ólmot és különféle nitrogén-oxidokat.[41] Bár a belső égésű motoros autókhoz hasonlóan az elektromos autók futóműveiből is kerülnek a levegőbe szennyyezőanyagok a gumiabroncsok és a fékek kopása során keletkező apró részecskékkel,[42] amelyek belélegzése károsíthatja az egészséget,[43] az elektromos autók regeneratív fékezése ugyanakkor számottevően csökkenti a fékpor mennyiségét.[44] A fosszilis tüzelőanyagok beszerzésének láncolata (az olajkúttól a benzintartályig) további károkat, valamint erőforrás-felhasználást okoz a kitermelési és finomítási folyamatok során.[45]

A megújuló energiaforráskal termelt elektromos energia arányának növelésével tovább csökkenthető az elektromos meghajtású járművek üzemeltetéséből eredő környezetterhelés. A kibocsátott szén-dioxid mennyisége az adott ország energiamix rendszerében üzemeltetett erőművek károsanyag-kibocsátásától és a jármű hatásfokától függ. A hálózatból származó villamos energia esetében az életciklus-kibocsátás a széntüzelésű energia arányától függően változik, de mindig kisebb, mint az belső égésű motoros autóké.[46] Becslések szerint a töltési infrastruktúra kiépítésének költsége kevesebb, mint három év alatt megtérül az egészségügyi költségmegtakarítás révén.[47]

Az akkumulátorok környezettudatosabb fejlesztése komoly feladatokat hárít a tervezők és a cégek számára egyaránt, mivel az energiatárolásra alkalmas eszközök és alkatrészek gyártása, használata és az újrahasznosítása során veszélyes anyagok (például: különböző nehézfémek, savak, lítium) kerülhetnek a környezetbe. Egy 2020-as tanulmány szerint a lítiumkínálat és lítiumkereslet egyensúlyának megteremtéséhez az évszázad hátralévő részében jó újrahasznosítási rendszerekre, jármű-hálózati integrációra és alacsonyabb lítium-intenzitású szállításra lesz szükség.[48] Az Európai Unió szigorú szabályozásokat hozott a veszélyes hulladékok kezelésére ás ártalmatlanítására.

Az ökotudatos szemléletű aktivisták és újságírók aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy globális szinten a elektromos autók többet jelentenek a járműipar és az fosszíilis üzemanyagokat termelő és azokkal kereskedő cégek zöldmosásának álságos marketingjéhez képest, a hatásuk önmagukban nem elegendő a klímaváltozás ártalmainak érdemi enyhítéséhez,[49] összehasonlítva más, kevésbé népszerű módszerekkel.[50] Ezek az aggodalmak nagyrészt a mégkisebb szén-dioxid-kibocsátású és hatékonyabb közlekedési módokra összpontosulnak, mint például az aktív mobilitás,[51] a közösségi közlekedés (például: elektromos buszok) és az e-robogók, valamint az berögzülten autókra tervezett, kapitalista és indivudulista közlekedési rendszer koncepcionális megváltoztatása.[52]

Töltésük

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az elektromos autók töltése egy szemléletmódbeli váltást igényel. Az autósok az akkumulátort az esetek többségében nem akkor töltik, amikor az teljesen lemerült, hanem akkor, amikor az autó egyébként is kihasználatlanul áll. Így a töltésre a mindennapok során nem szükséges extra időt fordítani, minden reggel vagy minden munkanap végén teletöltött akkumulátorral lehet elindulni. Ilyen esetekben csak az elhasznált energiát kell pótolni, nem pedig a teljesen lemerült akkumulátort a nulláról feltölteni. Mivel ilyenkor 6-10 órát állhat az autó, nincsen szükség nagy teljesítményű töltésre. Az autókhoz gyárilag mellékelt (többnyire) 10 Amperes töltő (vagy helyesebben inkább EVSE - electric vehicle supply equipment, vagyis elektromos jármű ellátó berendezés[53]) 8 óra alatt 100–120 km-nyi, vagyis kb. 18 kWh energiát képes pótolni. Aki 50–60 km-t autózik naponta átlagosan, az a szükséges energiát 4-5 óra alatt egy ilyenről is tudja tölteni. Ennél nagyobb napi futásteljesítmény esetén érdemes 7 vagy autótól és hálózattól függően 11 kW-os fali töltőt telepíteni, mert azokkal egy éjszaka vagy munkaidő alatt jóval több energia is pótolható.

Nagyobb távolságú utazások esetén, amikor az otthon betöltött energia nem elegendő a teljes táv megtételére, az akkumulátor villámtöltőn 20-40 perc alatt is feltölthető.[54][55] Ezeket a töltéseket érdemes az egyébként is tervezett vagy szükséges pihenőkre időzíteni (ebéd, mosdólátogatás, kávézás stb.). Ezek hossza a töltés nélkül is eléri általában a 15-20 percet (még ha ez az emberek többségének nem is tűnik fel). Ezalatt az autó elegendő energiát nyer a következő 150–350 km-re. Ezek a töltők többnyire 50 kW-osak, de egyre gyakoribbak a 100-150 kW-is, illetve a 350 kW-os töltők is.[56] Fontos tudni, hogy az 50 kW-nál nagyobb teljesítményt csak az újabb autók egy része tudja kihasználni.

Töltési technológia szempontjából kettő külön irány az AC (váltakozó áramú) és a DC (egyenáramú) töltés: míg az előbbinél az autó fedélzeti töltője alakítja át a hálózati áramot (AC) az akkumulátorba is betölthető egyenárammá (DC), addig az utóbbi esetében az autó akkumulátora közvetlenül kapja az egyenáramot a telepített készülékből.[57] Az egyenáram előnye, hogy sokkal nagyobb teljesítményt tud így fogadni az autó (minimum 40-50 kW), hátránya hogy az ilyen eszközök telepítése és üzemeltetése rendkívül költséges. Otthoni és munkahelyi használatra az AC töltők, míg a hosszútávú utazások segítéséhez a DC töltők az alkalmasabbak.

A DC töltők között Európában két szabvány terjedt el. A CHAdeMO (ejtsd: sademo) a japán gyártók által kidolgozott, rendkívül egyszerű és megbízható technológia. Elsősorban a tisztán elektromos Nissan Leaf és a plugin hibrid Mitsubishi Outlander használja, és világszinten ehhez érhető el a legtöbb töltő.[58] A CCS2 (Combined Charging System) az európai autógyártók fejlesztése, és így az Európai Unió által preferált csatlakozó formátuma.[59] Rendkívül sok lehetőséget biztosító szabvány egyelőre sok implementációs problémával. A nyilvános töltőkön a CCS2 támogatása Magyarországon előírás, míg a CHAdeMO csatlakozó opcionális.[60]

Harmadik, zárt szabványként érdemes megemlíteni a Tesla saját DC töltési csatlakozóját, ami a régebbi Model S és Model X esetén Európában is supercharger, a Model 3 és Model Y esetén CCS2 formátumú, ennek ellenére csak a Teslákkal működik, hacsak nincs megnyitva az adott töltőállomás egyéb gyártók típusai számára is. Így hiába lehet fizikailag csatlakoztatni őket más autóhoz is, csak a Teslák töltése indul el velük. Amerikában egyre több autógyártó áttér a supercharger töltési szabványra (North American Charging Standard).

Elterjedésének támogatása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A világ számos országa támogatja az elektromos járművek elterjedését. Norvégiában már döntöttek a fosszilis tüzelésű autók értékesítésének fokozatos megszüntetéséről, így 2025-től csak elektromos és hidrogén-üzemanyagcellás autókat lehet újonnan forgalomba helyezni.[61] India 2030-ra szeretné elérni, hogy csak elektromos meghajtású járművek közlekedjenek határain belül[62], és ugyanezt a célt tűzte ki 2050-re több európai állam, így Hollandia, az Egyesült Királyság és Németország, illetve az USA nyolc tagállama (Connecticut, Kalifornia, Maryland, Massachusetts, New York, Oregon, Rhode Island és Vermont) valamint a kanadai Québec tartomány is[63].

Magyarországon Budapesten, Kaposváron, Székesfehérváron és Szolnokon a zöld rendszámtáblával ellátott elektromos autók tulajdonosainak nem kell fizetniük a parkolásért.[64]

2018-tól a Nemzetgazdasági Minisztérium maximálisan 1,5 millió forintos állami támogatással támogatja az új elektromos autó vásárlásokat.[65] A támogatást a nonprofit állami cég, az e-mobi Archiválva 2019. február 20-i dátummal a Wayback Machine-ben biztosítja és szervezi.

Sport

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Formula–1 mintájára 2014 óta rendezik meg a Formula–E bajnokságot elektromos autók számára. 2017-ben pedig már a Dakar-rali több mint 9 ezer kilométeres távját is sikerült teljesen elektromos autóval teljesíteni.[66]

Galéria

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ Villanyautó vagy hagyományos? Melyik szennyez jobban? – youtube.com, 2021. márc. 5.
  2. ↑ Jobban SZENNYEZ az ELEKTROMOS AUTÓ, mint a dízel vagy a benzines? – youtube.com, 2022. ápr. 16.
  3. ↑ "Reducing Pollution with Electric Vehicles". www.energy.gov (angol nyelven). 2018. május 12. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2018. május 12.
  4. ↑ "Miért érdemes elektromos autót venni?". carcarpit.com.
  5. ↑ "Elektromos autók biztonsága – aggodalmak kontra valóság". allianz.hu.
  6. ↑ "Az elektromos autó előnyei". rcarnet.hu. 2023. május 21. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2023. május 21.
  7. ↑ "Az elektromos autók forradalma: csendesebb és tisztább városok felé". Hozzáférés: 2024. november 30.
  8. ↑ Preston, Benjamin. "EVs Offer Big Savings Over Traditional Gas-Powered Cars". Consumer Reports (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2020. november 22.
  9. ↑ "Electric Cars: Calculating the Total Cost of Ownership for Consumers" (PDF). BEUC (The European Consumer Organisation). 2021. április 25.{{cite web}}: CS1 karbantartás: url-status (link)
  10. ↑ "Nézzük, mik a gyenge láncszemek és mitől van könnyebb dolga annak, aki elektromos autót szervizeltet". alapjarat.hu. Hozzáférés: 2022. január 15.
  11. ↑ "How to charge an electric car". Carbuyer (angol nyelven). 2018. április 23. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2018. április 22.
  12. ↑ "Sales of electric cars hit 6.6 million in 2021, more than tripling their market share from two years earlier". IEA (brit angol nyelven).
  13. ↑ "2025-től csak zéró emissziós autók kaphatnak új taxiengedélyt Ausztriában". e-cars.hu. 2021. szeptember 18.
  14. ↑ "Governor Newsom Announces California Will Phase Out Gasoline-Powered Cars & Drastically Reduce Demand for Fossil Fuel in California's Fight Against Climate Change". California Governor (angol nyelven). 2020. szeptember 23. Hozzáférés: 2020. szeptember 26.
  15. ↑ Groom, David Shepardson, Nichola (2020. szeptember 29.). "U.S. EPA chief challenges California effort to mandate zero emission vehicles in 2035". Reuters (angol nyelven). Hozzáférés: 2020. szeptember 29.{{cite news}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  16. ↑ "EU proposes effective ban for new fossil-fuel cars from 2035". Reuters. 2021. július 14. Hozzáférés: 2021. augusztus 6.
  17. ↑ Holland, Maximilian (2020. február 10.). "Tesla Passes 1 Million EV Milestone & Model 3 Becomes All Time Best Seller". CleanTechnica. 2020. április 12. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2020. május 15.
  18. ↑ Tesla Model 3 Has Passed 1 Million Sales
  19. ↑ Roth, Hans (2011. március). Das erste vierrädrige Elektroauto der Welt [The first four-wheeled electric car in the world] (német nyelven). 2–3. o.
  20. ↑ Wakefield, Ernest H (1994). History of the Electric Automobile. Society of Automotive Engineers. 2–3. o. ISBN 1-5609-1299-5.
  21. ↑ Guarnieri, M. (2012). Looking back to electric cars. Proc. HISTELCON 2012 – 3rd Region-8 IEEE HISTory of Electro – Technology Conference: The Origins of Electrotechnologies. 1–6. o. doi:10.1109/HISTELCON.2012.6487583. ISBN 978-1-4673-3078-7.
  22. ↑ "Electric Car History". 2014. január 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. december 17.
  23. ↑ "World's first electric car built by Victorian inventor in 1884". The Daily Telegraph. London. 2009. április 24. 2018. április 21. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2009. július 14.
  24. ↑ Boyle, David (2018). 30-Second Great Inventions. Ivy Press. 62. o. ISBN 9781782406846.
  25. ↑ Denton, Tom (2016). Electric and Hybrid Vehicles. Routledge. 6. o. ISBN 9781317552512.
  26. ↑ "Elektroauto in Coburg erfunden" [Electric car invented in Coburg]. Neue Presse Coburg (német nyelven). Germany. 2011. január 12. 2016. március 9. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2019. szeptember 30.
  27. ↑ "Electric automobile". Encyclopædia Britannica (online). 2014. február 20. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2014. május 2.
  28. ↑ Gerdes, Justin (2012. május 11.). "The Global Electric Vehicle Movement: Best Practices From 16 Cities". Forbes. 2017. július 29. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2014. október 20.
  29. ↑ Laukkonen, J.D. (2013. október 1.). "History of the Starter Motor". Crank Shift. 2019. szeptember 21. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2019. szeptember 30.
  30. ↑ BYD F3DM Plug-in Hybrid Goes On Sale in China
  31. ↑ Zsákutca az elektromos autó?
  32. ↑ A Nissan-Renault eladta 100 000-ik elektromos autóját
  33. 1 2 Nissan sells its 100,000th electric carNissan sells its 100,000th electric car
  34. ↑ Kész az elektromos Ford Focus
  35. ↑ Itt a BMW elektromos autója
  36. ↑ "Ha ezeken a politikusokon múlik, sokáig álom marad az elektromos autózás". portfolio.hu. Hozzáférés: 2016. február 4.
  37. ↑ "Soha nem adtak el ennyi elektromos autót a világon". portfolio.hu. Hozzáférés: 2016. március 13.
  38. ↑ "Már több mint egymillió elektromos autó fut az utakon". nrgreport.com. Hozzáférés: 2016. június 5.
  39. ↑ "VillanyAutók - Elektromos és plug-in hibrid autók listája". VillanyAutók.com. 2019. február 20. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. február 19.
  40. ↑ "VillanyAutók - villanyautók listája". VillanyAutók.com. 2019. február 20. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. február 19.
  41. ↑ "Vehicle exhaust emissions | What comes out of a car exhaust? | RAC Drive". www.rac.co.uk (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. augusztus 6.
  42. ↑ "Tyre pollution 1000 times worse than tailpipe emissions". www.fleetnews.co.uk (angol nyelven). 2021. augusztus 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. október 30. {{cite web}}: More than one of |archivedate= és |archive-date= specified (súgó); More than one of |archiveurl= és |archive-url= specified (súgó)
  43. ↑ Baensch-Baltruschat, Beate; Kocher, Birgit; Stock, Friederike; Reifferscheid, Georg (2020. szeptember 1.). "Tyre and road wear particles (TRWP) - A review of generation, properties, emissions, human health risk, ecotoxicity, and fate in the environment". Science of the Total Environment (angol nyelven). 733: 137823. Bibcode:2020ScTEn.733m7823B. doi:10.1016/j.scitotenv.2020.137823. ISSN 0048-9697. PMID 32422457.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: oldalszám helyett cikk száma (link)
  44. ↑ "EVs: Clean Air and Dirty Brakes". The BRAKE Report (amerikai angol nyelven). 2019. július 2. Hozzáférés: 2020. november 13.
  45. ↑ Villanyautó vagy hagyományos? Melyik szennyez jobban?
  46. ↑ "A global comparison of the life-cycle greenhouse gas emissions of combustion engine and electric passenger cars | International Council on Clean Transportation". theicct.org. Hozzáférés: 2021. augusztus 6.
  47. ↑ "Electric car switch on for health benefits". UK: Inderscience Publishers. 2019. május 16. 2019. május 29. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2019. június 1.
  48. ↑ Greim, Peter; Solomon, A. A.; Breyer, Christian (2020. szeptember 11.). "Assessment of lithium criticality in the global energy transition and addressing policy gaps in transportation". Nature Communications (angol nyelven). 11 (1): 4570. Bibcode:2020NatCo..11.4570G. doi:10.1038/s41467-020-18402-y. ISSN 2041-1723. PMC 7486911. PMID 32917866.
  49. ↑ Casson, Richard. "We don't just need electric cars, we need fewer cars". Greenpeace International. Greenpeace. Hozzáférés: 2021. június 13.
  50. ↑ "Let's Count the Ways E-Scooters Could Save the City". Wired. 2018. december 7. Hozzáférés: 2021. június 13.
  51. ↑ Brand, Christian. "Cycling is ten times more important than electric cars for reaching net-zero cities". The Conversation (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. augusztus 10.
  52. ↑ Laughlin, Jason (2018. január 29.). "Why is Philly Stuck in Traffic?". The Philadelphia Inquirer. Hozzáférés: 2021. június 13.
  53. ↑ Tibor (2018. január 22.). "Mi az az EVSE?". Villanyautósok. Hozzáférés: 2020. január 28.
  54. ↑ "Supercharger | Tesla UK". www.tesla.com (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2020. január 28.
  55. ↑ "Hyundai Ioniq töltés". 2020. január 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. január 28.
  56. ↑ "350 kW-os Ionity töltőhálózat". Hozzáférés: 2020. január 28.
  57. ↑ "Elektromos autó töltők típusai". Villanyautósok. 2018. január 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. január 28.
  58. ↑ "CHAdeMO Szövetség". Hozzáférés: 2020. január 28.
  59. ↑ "Az Európai Parlament és a Tanács 2014/94/EU irányelve ( 2014. október 22. ) az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről EGT-vonatkozású szöveg". Hozzáférés: 2020. január 28.
  60. ↑ "Nemzeti Jogszabálytár". njt.hu. Hozzáférés: 2020. január 28.
  61. ↑ HVG, 2016.03.26.
  62. ↑ HVG, 2016.03.31.
  63. ↑ Car and Drive, 2015.12.08.
  64. ↑ "Mely városokban lehet zöld rendszámmal ingyen parkolni?". villanyautosok.hu Pixinfo Kft. Hozzáférés: 2022. december 4.
  65. ↑ "VillanyAutók - Tudástár - Állami támogatás új elektromos autóra". VillanyAutók.com. 2019. február 20. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. február 19.
  66. ↑ http://www.rallyfans.hu/eloszor-teljesitettek-teljesen-elektromos-autoval-a-dakar-rallyt/

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Autó Autóportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Elektromos_autó&oldid=29297555”