Ivóvíz
Az ivóvíz az ember által fogyasztásra alkalmas víz, amely megfelel az ivóvíz szabványok előírásainak. A víz az egyik alapvető lételem, a tiszta ivóvíz pedig élettani szempontból kulcsfontosságú élelmiszer. Amennyiben oldott ásványianyag-tartalma meghaladja az 500 mg/l-t, ásványvíznek minősül, és „ásványvíz” felirattal palackozható.
Ivóvíz hagyományosan artézi kútból, természetes forrásból, tavakból, folyókból, tengerből nyerhető. A talajvíz Magyarország legnagyobb részén jelentős biológiai és vegyi elszennyezése (főleg nitrát- és nitrittartalma) miatt ivásra évtizedek óta alkalmatlan.[forrás?]
A Föld ivóvízkészletét csökkenti a népességrobbanás, a víz pocsékolása és elszennyezése.[1] A Föld egyes részein nagy probléma az ivóvízhiány. 2006-ban a mezőgazdaság használta fel a globális vízfogyasztás mintegy 80%-át.[2] Egyes becslések szerint 2025-re az emberiség 66%-ának nem lesz elegendő jó ivóvize.[3]
A globális felmelegedés és az éghajlat változása miatt egyre többet beszélnek az úgynevezett ivóvízbázisokról, amelyek felértékelődése konfliktusok okává válhat.
Ivóvízkészletek a világban
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Földünk édesvízkészletének kétharmada fagyott állapotú, egyharmada (10 665 millió köbméter) a felszín alatt (talaj, folyó, mocsár), illetve a levegőben található.[forrás?]
2007-ben a legnagyobb készleteket Grönlandon, Alaszkában, Kanadában említenek.[forrás?]
Magyarországon
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az ivóvízminőségi előírások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A közfogyasztású ivóvizeket, mint élettani szempontból alapvetően szükséges élelmiszert Magyarországon a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) rendszeresen vizsgálja és ellenőrzi.[4]
A közegészségügyi előírások a főzésre, mosogatásra, testi tisztálkodásra szolgáló víztől ugyanazokat a tulajdonságokat követelik meg, mint az ivóvíztől.
- Színtelen, átlátszó:
- a vasoxihidrát vörösessé, az algák zöldessé, a tőzeges talaj sárgássá festi, míg az algák, baktériumok, agyag, és homok zavarossá tehetik a vizet.
- Szagtalan:
- A kénhidrogén, klór, klórfenolok, szerves anyagok, gyári termékek és gázok élvezhetetlenné, nagyobb mértékben az egészségre is károssá tehetik a vizet.
- Kellemes ízű:
- A tőzeges talajból származó vizek úgynevezett mocsárízzel, a magnéziumsók keserű, salétromsavas sók édes, a kloridok sós, a vas tintaízű vizet eredményeznek.
- Kellemes hőfokú legyen:
- A legjobb a 10-14 °C-os ivóvíz.
- Ne legyen sem túl lágy, sem túl kemény:
- A víz keménységét a benne oldott kalcium, és magnéziumsók adják. Minél magasabb az oldott ásványianyag tartalma, annál kellemesebb fogyasztású, ellenben annál alkalmatlanabb a háztartási berendezések üzemeltetésére (vízkő).
- Ne tartalmazzon az egészségre ártalmas szennyező, fertőző anyagokat:
- A vizsgáló laboratóriumok ki tudják mutatni a levegőből, a talajból bekerült szennyező anyagok mennyiségét. A vegyi anyagok közül a nitrát, de különösen a nitrit szennyeződés alkalmatlanná teszi, míg a nagyobb mennyiségű fluor a fogak elszíneződését, esetleg fogszuvasodást is okoznak. Vas és mangán szennyeződéseket levegőztetéssel, aktívszénen való átszűréssel javítják. A jódhiánytól golyvát kaphatnak az emberek. Előfordulhat még a fekáliával való fertőzés, ilyen esetekben a kólibaktérium okozta hasmenéssel kell számolnunk, ennek megszüntetésére felforralják, ultraibolya fénnyel besugározzák, vagy ozonizálják, klórozzák, vagy ezüst elektrokatadinezésével tisztítják meg a vizet. A háztartási és ipari víztisztítás jelenleg igen elterjedt módszere még a fordított ozmózis elve alapján történő víztisztítás.
Az ivóvízben előforduló vegyületek felső határértékei Budapesten
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Rohamosan csökkennek a természeti erőforrások Archiválva 2007. július 9-i dátummal a Wayback Machine-ben (2005. március 30.)
- ↑ Ivóvíz hiány Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben (2006. augusztus 16.)
- ↑ "Maude Barlow" (PDF). 2007. szeptember 29. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2007. június 29.
- ↑ Magyarországi települések ivóvízminősége / forrás: Országos ivóvízminőségi adatbázis (Humán Vízhasználatok Informatikai Rendszere, HUMVI) 2023 - NNGYK, Környezetegészségügyi laboratóriumi osztály, Vízhigiénés Laboratórium
- ↑ Vízminőség - Határértékek (Fővárosi Vízművek, Hozzáférés: 2022. március 16.)
