Jovan Dučić
| Jovan Dučić | |
 | |
| Született | 1871. február 17.[1][2] Trebinje[3] |
| Elhunyt | 1943. április 7. (72 évesen)[1][4][3][5] Gary[3] |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Genfi Egyetem (1899–, jogrendszer) |
| Sírhelye |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jovan Dučić témájú médiaállományokat. | |
Jovan Dučić (Trebinje, 1871. február 17. – Gary, Indiana, USA, 1943. április 7.) szerb költő, író, esszéíró és diplomata.
Pályafutása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Svájcban, a genfi egyetem filozófia-társadalomtudományi karán tanult, Párizsban is sokszor megfordult. A Zora című Mostarban megjelent folyóirat egyik alapító tagja volt, és szerkesztette is a lapot 1896 és 1899 között. 1907-től szerb külügyi szolgálatba lépett. Később Jugoszlávia egyiptomi, majd budapesti követe volt az 1930-as években. 1924-ben a Szerb Tudományos Akadémia tagja lett, 1940-ben a Román Akadémia külföldi tiszteleti tagjává választották, 1941-ben kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba.
Első kötetét Pjesme (Versek, Mostar, 1901) erősen Puskin hatása alatt írta. Később a francia modern írók hatása alatt szimbolista költeményeket írt. Értékesek prózai művei: Plave legende (Kék legendák), a szimbolikus költemények prózában, Pismo iz Ženeve (Levél Genfből, Belgrád, 1908), Pismo s Jonskog Mora (Levél a Jón tenger mellől, Belgrád, 1911) s néhány írói portréja. 1929-ben jelentek meg összes művei öt kötetben. Hazájában őt tekintik a l'art pour l'art irány legkiválóbb képviselőjének. Magyarul megjelent tőle az Álmok városa (útleírások).
Egyéb jelentős művei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Pjesme ('Versek', 1901)
- Pesme ('Versek', 1908)
- Grof Sava Vladislavić — Jedan Srbin diplomata na dvoru Petra Velikog i Katerine I. ('Sava Vladislavic gróf — egy szerb diplomata Nagy Péter és I. Katalin udvarában', 1942)
- Lirika ('Verseskönyv', 1943)
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "Gutenberg Nagy Lexikon, 9. kötet. Déport - Elektromos hullámok (Budapest, 1932) 290. hasáb". adt.arcanum.com. Hozzáférés: 2022. június 19.
- "Tolnai Új Világlexikona 1. Pótkötet A-H (Budapest) 169. old". adt.arcanum.com. Hozzáférés: 2022. június 19.
- "Világirodalmi lexikon 2. Cam–E (1972) 884. old". Hozzáférés: 2022. június 19.
- Academia Română - membri de onoare din străinătate. acad.ro (Hozzáférés: 2022. június 20.)
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2015. október 10.
- ↑ "Proleksis enciklopedija". Proleksis Encyclopedia (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute. 2005.
- 1 2 3 "Store norske leksikon". Great Norwegian Encyclopedia (norvég (bokmål) nyelven). Hozzáférés: 2026. október 17.
- ↑ "Brockhaus Enzyklopädie". Brockhaus (német nyelven). F.A. Brockhaus. Hozzáférés: 2017. október 9.
- ↑ various authors (1998). "Historische Lexikon der Schweiz". Historical Dictionary of Switzerland (német nyelven). Hozzáférés: 2026. október 24.
- ↑ "srpskaenciklopedija.org/doku.php?".
