Julius Maggi
| Julius Maggi | |
 | |
| Julius Maggi 1900 körül | |
| Született | Julius Michael Johannes Maggi 1846. október 9.[1][2][3][4] Frauenfeld[5][4] |
| Elhunyt | 1912. október 19. (66 évesen)[1][2][3][4] Küsnacht[6][4] |
| Állampolgársága | svájci |
| Foglalkozása |
|
| Halál oka | agyvérzés |
| Sírhelye | Lindau |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Julius Maggi témájú médiaállományokat. | |
Julius Michael Johannes Maggi (Frauenfeld, 1846. október 9.[1][2][3][4] – Küsnacht, 1912. október 19.[1][2][3][4]) svájci vállalkozó, feltaláló, nevéhez fűződik a tasakleves és a Maggi-leveskocka feltalálása is.
Élete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az olasz, svájci felmenőkkel rendelkező Julius Maggi a svájci Frauenfeld településen született. Kétszer nősült, a két házasságából pedig négy gyermek született. Röivid ideig Budapesten is dolgozott, ahol az akkori Európa legkorszerűbbek között számontartott malomiparral ismerkedett meg. Igazgatóhelyettesi állását hagyta itt, hogy átvegye apja halála után a család malmát 1869-ben. 1912. október 19-én hunyt el a svájci Küsnachtban, Zürichben, a lindaui temetőben nyugszik.
Karriere
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Miután átvette apja veszteséges üzletét, újfajta liszt előállításán kezdett kísérletezni, amelyet az 1880-as évek elején sikerült is piacra dobnia, így mentve meg örökségét a csődtől.
Időközben megváltozott az európai társadalmak összetétele. Egyre többen dolgoztak már gyárakban, ahol a munkások napi 12-14 órát is dolgoztak a gépek mellett, így pedig nem maradt idejük hosszan készült ételeket fogyasztani, ezzel együtt pedig nem jutottak hozzá elengedő energiát adó fehérjéhez sem. Ez is hozzájárult a nyugat-európai szociális válsághoz.
Maggi felismerve a helyzetet - Fridolin Schuler orvossal karöltve -, fehérjében dús hüvelyesekkel kezdett kísérletezni (borsó, bab, lencse). Orvos barátja a munkások egészségi állapotát vizsgálta, így szolgáltatva értékes tapasztalatokat a kutatáshoz. Mivel a gyárakban nem volt konyha, kantin, a hiányos étkezés miatt egyre több lett a hiányzás, könnyebben terjedtek a betegségek, emelkedett a halálozási ráta. Így jutottak el az instant élelmiszerekhez, amelyekhez forró vizet adva gyorsan elkészíthető, fehérje- és energiadús ételeket tudtak kínálni a munkásoknak. A világ első tasaklevesét 1886-ban dobta piacra, amely később az egész világot meghódította. Néhány évre rá feltalálta a Maggi-kockát, amely ételízesítőként az egyszerűbb ételeket is ízesebbé tették.
Az 1900-as évek előtt termékei már több országában is megvetették lábukat, így a Német Császárságban, Franciaországban, Nagy-Britanniában és az Osztrák-Magyar Monarchiában is, sőt az Egyesült Államokban is meredeken ívelt felfelé termékeinek eladási görbéje.
Cégét 1947-ben a Nestlé vásárolta föl, amely égisze alatt azóta is nagy népszerűségnek örvendenek találmányai.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 4 Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. április 26.
- 1 2 3 4 "Brockhaus Enzyklopädie". Brockhaus (német nyelven). F.A. Brockhaus.
- 1 2 3 4 "Store norske leksikon". Great Norwegian Encyclopedia (norvég (bokmål) nyelven). Hozzáférés: 2026. október 17.
- 1 2 3 4 5 6 various authors (1998). "Historische Lexikon der Schweiz". Historical Dictionary of Switzerland (német nyelven). Hozzáférés: 2026. október 24.
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. december 11.
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. december 30.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "A MAGGI® márka története I Amit a Maggiról tudni érdemes". www.maggi.hu. Hozzáférés: 2026. október 14.
