Magyarország régiói

Magyarország területe 2018 óta nyolc régióra oszlik. Az eredetileg hét tervezési-statisztikai régióra osztását 1999-ben végezték el az 1999. évi XCII. törvény értelmében, ami az 1996. évi XXI. törvény módosítása. A régiós felosztás elsősorban az Európai Unió statisztikai alapon (NUTS) nyugvó támogatási rendszere miatt jött létre. Bár a kormány kidolgozott egy törvényjavaslatot a megyerendszer régiókkal való felváltására 2006-ban, ennek hiányzott a szükséges országgyűlési támogatottsága.

A NUTS-rendszer régiói

A statisztikai célú NUTS besorolás legfelső szintjén Magyarország három nagyrégióra (NUTS 1 szint) oszlik, ezek a Dunántúl, Alföld és Észak, valamint Közép-Magyarország. Ez utóbbi nagyrégió korábban NUTS 2 szintű régió is volt, 2015-ben azonban kezdeményezték a régió kettéválasztását, mivel Budapest sokkal fejlettebb, mint a megye.^[1] A kettéválasztás 2018. január 1-től hatályos, így Közép-Magyarország már csak NUTS 1 szinten értelmezett, NUTS 2 szinten a kettévált régiók neve: Pest és Budapest.

Régió neve	Terület (km²)	Népesség	Népsűrűség (fő/km²)	Megyék	Régióközpont	Megyei jogú városok
Észak-Magyarország	13 428	1 126 360	83	Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád	Miskolc	Miskolc, Eger, Salgótarján
Észak-Alföld	17 749	1 450 960	81	Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg	Debrecen	Debrecen, Szolnok, Nyíregyháza
Dél-Alföld	18 339	1 237 101	67	Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád	Szeged	Kecskemét, Baja, Békéscsaba, Szeged, Hódmezővásárhely
Pest	6 393	1 237 561	190	Pest	Budapest^[2]	Érd
Budapest	525	1 752 286	3 347	Budapest főváros	Budapest	n.a.^[3]
Közép-Dunántúl	11 237	1 058 236	94	Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém	Székesfehérvár	Székesfehérvár, Dunaújváros, Tatabánya, Esztergom, Veszprém
Nyugat-Dunántúl	11 209	989 343	88	Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala	Győr	Győr, Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa
Dél-Dunántúl	14 169	879 596	62	Baranya, Somogy, Tolna	Pécs	Pécs, Kaposvár, Szekszárd

Eurorégiók

A következő eurorégiókhoz tartoznak magyarországi területek:

Kárpátok Eurorégió: Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves megyék^[4]
Nyugat-Pannónia Eurorégió: Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala
Duna-Dráva-Száva: Baranya, Tolna, Somogy
Duna-Körös-Maros-Tisza (DKMT): Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Jász-Nagykun-Szolnok
Ister-Granum Eurorégió: Esztergom vonzáskörzetébe eső települések (Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest megyék és a Nyitrai kerület területéről)

(A megyék, avagy volt vármegyék határai nem mindig felelnek meg az eurorégiókénak, némi átfedés lehetséges.^[forrás?])

Jegyzetek

↑ "Pest megye kikiáltotta a függetlenségét". origo.hu. 2016. január 29. Hozzáférés: 2016. január 30.
↑ Pest megye székhelye Budapest, de az nem része a megyének vagy a régiónak.
↑ Budapest speciális jogállású: főváros, (nem megyei jogú).
↑ "Bemutatkozás" (magyar nyelven). Kárpátok Eurorégió interregionális szövetség. 2009. május 6. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. július 15.

Források

1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
http://www.ksh.hu/teruletiatlasz_regiok?lang=hu

Kapcsolódó szócikkek

NUTS:HU – a Magyarországra vonatkozó szabályozás
Magyarország régiói az emberi fejlettségi index alapján

[1] "Pest megye kikiáltotta a függetlenségét". origo.hu. 2016. január 29. Hozzáférés: 2016. január 30.

[2] Pest megye székhelye Budapest, de az nem része a megyének vagy a régiónak.

[3] Budapest speciális jogállású: főváros, (nem megyei jogú).

[4] "Bemutatkozás" (magyar nyelven). Kárpátok Eurorégió interregionális szövetség. 2009. május 6. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. július 15.

[1]

[2]

[3]

[4]