Okra

okra
	Termése
	A termés hosszanti metszete
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (Eudicots);
Csoport:	Core eudicots;
Csoport:	Superrosidae;
Csoport:	Rosidae;
Csoport:	Eurosids II;
Rend:	Mályvavirágúak (Malvales);
Család:	Mályvafélék (Malvaceae);
Alcsalád:	Mályvaformák (Malvoideae);
Nemzetség:	Abelmoschus;
Faj:	esculentus; (L.) Moench
Szinonimák
	Abelmoschus bammia Webb; Abelmoschus longifolius (Willd.) Kostel.; Abelmoschus officinalis (DC.) Endl.; Abelmoschus praecox Sickenb.; Abelmoschus tuberculatus Pal & Singh; Hibiscus esculentus L.; Hibiscus hispidissimus A.Chev. nom. illeg.; Hibiscus longifolius Willd.; Hibiscus praecox Forssk.;
Elterjedés
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz okra témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz okra témájú médiaállományokat és okra témájú kategóriát.

Az okra vagy bámia^[2] (Abelmoschus esculentus) a mályvafélék családjába tartozó zárvatermő növény. Ehető zöld magtokjai vannak. Az okra földrajzi eredete vitatott, nyugat-afrikai, etiópiai, délkelet-ázsiai és dél-ázsiai eredetűnek is tartják. A növényt a világ trópusi, szubtrópusi és meleg mérsékelt égövi régióiban termesztik. Az Egyesült Államok déli részének gasztronómiájában, valamint a közel-keleti, az indiai, a brazil és a Srí Lanka-i konyhában is jelentős szerepet játszik.^[3] Az okra elnevezés az igbó ọ́kụ̀rụ̀ szóból ered.^[4]

Magyarországon kevéssé ismert növény, illetve zöldségféle, délebbre, például Bulgáriában vagy Törökországban ismerik és használják is a gasztronómiában. Magyarországi termesztésére történtek ugyan kísérletek, és bár mind a termesztési technológia, mind a biológiai alap megfelelő hozzá, mégsem terjedt el.^[2]

A gasztronómiában

A növény magtokjai főzéskor nyálkásak, a nyálka oldható rostokat tartalmaz.^[5] Az okra nyálkátlanításának egyik lehetséges módja, hogy savas ételekkel, például paradicsommal együtt főzzük, mely minimálisra csökkenti a nyálka mennyiségét.^[6] A magtokokat főzik, savanyítják, nyersen fogyasztják, vagy salátákba teszik. Az okrát a fejlődő országokban az alultápláltság enyhítésére és az élelmezési bizonytalanság csökkentésére is fel lehet használni.^[5]

A nyers okra 90%-ban vizet, 2%-ban fehérjét, 7%-ban szénhidrátot, valamint elhanyagolható mennyiségű zsírt tartalmaz. 100 grammos referencia-mennyiségre vetítve a nyers okra gazdag forrása (a napi érték 20%-a vagy annál több) az élelmi rostoknak, a C-vitaminnak és a K-vitaminnak. Mérsékelt tiamin-, folsav- és magnéziumtartalommal bír.^[7]

Kubában és Puerto Ricóban a zöldséget quimbombónak nevezik, és olyan ételekhez használják, mint a quimbombó guisado (okraragu), amely az USA déli részein ismert gumbóhoz nagyon hasonló étel.^[8]^[9] A Dominikai Köztársaságban is használják hagyományos ételekben, ahol molondrónnak nevezik.^[10] Dél-Ázsiában az okrát számos fűszeres zöldségkészítményhez felhasználják, valamint csirkével főzve fogyasztják.^[11]^[12]

A fiatal okraleveleket a cékla vagy a gyermekláncfű zöldjéhez hasonlóan lehet főzni, vagy salátákba tenni. Az okramagokból pörkölés és őrölés után koffeinmentes kávépótló készíthető.^[13]

Galéria

Okrabokor
Virága
Bamia, paradicsomos okraragu (Közel-Kelet)
Gumbo (USA déli része)
Csilis okra stir-fry

Jegyzetek

↑ "The Plant List: A Working List of All Plant Species". 2019. február 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. október 3.
1 2 Hodossi Sándor – Csontos Györgyi (2002). "Az okra (Abelmoschus esculentus L. Moench.) honosítása". Acta Agraria Debreceniensis (9). Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Zöldségtermesztési Tanszék.
↑ National Research Council (2006. október 27.). "Okra". Lost Crops of Africa: Volume II: Vegetables. Lost Crops of Africa. Vol. 2. National Academies Press. ISBN 978-0-309-10333-6. Hozzáférés: 2008. július 15.
↑ "Okra". Merriam-Webster Dictionary. 2020. Hozzáférés: 2020. június 23.
1 2 Gemede, H. F.; Haki, G. D.; Beyene, F; Woldegiorgis, A. Z.; Rakshit, S. K. (2015). "Proximate, mineral, and antinutrient compositions of indigenous Okra (Abelmoschus esculentus) pod accessions: Implications for mineral bioavailability". Food Science & Nutrition. 4 (2): 223–33. doi:10.1002/fsn3.282. PMC 4779480. PMID 27004112.
↑ Jill Neimark (2018. szeptember 5.). "Leave it to botanists to turn cooking into a science lesson". US National Public Radio. Hozzáférés: 2020. június 26.
↑ "Okra, raw". U.S. DEPARTMENT OF AGRICULTURE. 2019. április 3. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. augusztus 29.
↑ Julie Schwietert Collazo. "Cuban Quimbombo (Afro-Cuban Okra)". The Latin Kitchen. 2020. október 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. október 21.
↑ Gloria Cabada-Leman (2008. június 22.). "QUIMBOMBÓ GUISADO". whats4eats. Hozzáférés: 2020. október 21.
↑ "El intrépido molondrón" (spanyol nyelven). Diario Libre. Hozzáférés: 2022. augusztus 29.
↑ Willis, Virginia (2014). Okra: a Savor the South cookbook. University of North Carolina Press. 75–82. o. ISBN 978-1-4696-1442-7. Hozzáférés: 2021. december 22.
↑ Taylor Sen, Colleen (2004). Food culture in India. Connecticut: Greenwood Press. 60, 150. o. ISBN 0-313-32487-5. Hozzáférés: 2021. december 22.
↑ "Okra, or 'Gumbo,' from Africa". Texas AgriLife Extension Service, Texas A&M University. 2005. március 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. augusztus 29.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az okra című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Biológiaportál
Gasztronómiai portál

[1] "The Plant List: A Working List of All Plant Species". 2019. február 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. október 3.

[debuni-2] 1 2 Hodossi Sándor – Csontos Györgyi (2002). "Az okra (Abelmoschus esculentus L. Moench.) honosítása". Acta Agraria Debreceniensis (9). Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Zöldségtermesztési Tanszék.

[Lost_Crops-3] National Research Council (2006. október 27.). "Okra". Lost Crops of Africa: Volume II: Vegetables. Lost Crops of Africa. Vol. 2. National Academies Press. ISBN 978-0-309-10333-6. Hozzáférés: 2008. július 15.

[4] "Okra". Merriam-Webster Dictionary. 2020. Hozzáférés: 2020. június 23.

[fsn-5] 1 2 Gemede, H. F.; Haki, G. D.; Beyene, F; Woldegiorgis, A. Z.; Rakshit, S. K. (2015). "Proximate, mineral, and antinutrient compositions of indigenous Okra (Abelmoschus esculentus) pod accessions: Implications for mineral bioavailability". Food Science & Nutrition. 4 (2): 223–33. doi:10.1002/fsn3.282. PMC 4779480. PMID 27004112.

[6] Jill Neimark (2018. szeptember 5.). "Leave it to botanists to turn cooking into a science lesson". US National Public Radio. Hozzáférés: 2020. június 26.

[7] "Okra, raw". U.S. DEPARTMENT OF AGRICULTURE. 2019. április 3. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. augusztus 29.

[8] Julie Schwietert Collazo. "Cuban Quimbombo (Afro-Cuban Okra)". The Latin Kitchen. 2020. október 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. október 21.

[9] Gloria Cabada-Leman (2008. június 22.). "QUIMBOMBÓ GUISADO". whats4eats. Hozzáférés: 2020. október 21.

[10] "El intrépido molondrón" (spanyol nyelven). Diario Libre. Hozzáférés: 2022. augusztus 29.

[11] Willis, Virginia (2014). Okra: a Savor the South cookbook. University of North Carolina Press. 75–82. o. ISBN 978-1-4696-1442-7. Hozzáférés: 2021. december 22.

[12] Taylor Sen, Colleen (2004). Food culture in India. Connecticut: Greenwood Press. 60, 150. o. ISBN 0-313-32487-5. Hozzáférés: 2021. december 22.

[tamu-13] "Okra, or 'Gumbo,' from Africa". Texas AgriLife Extension Service, Texas A&M University. 2005. március 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. augusztus 29.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]