| Magyar Telev�zi� | TARTALOM | A magyar telev�zi�z�s m�fajai |
FEJEZETEK
A telev�zi�s ad�sok megindul�sa haz�nkban annak ellen�re, hogy a telev�zi�s k�p�tviteli technika kifejleszt�s�ben sz�mos magyar tud�s, pl. Mih�ly D�nes, Barta Istv�n, Czukor K�roly, Terebesi P�l, Okolics�nyi Ferenc, Nemes Tiham�r is jelent�set alkotott �vtizedeket k�sett, hiszen Nagy-Britanni�ban, Franciaorsz�gban, N�metorsz�gban m�r az 1930-as �vekben l�tezett telev�zi�s m�sork�zvet�t�s. Az Egyes�lt �llamokban m�g a II. vh. sem szak�totta meg a gyors �tem� fejl�d�st.
1953. janu�r 23-�n a Minisztertan�cs hozz�j�rult a Magyar Telev�zi� V�llalat megalakul�s�hoz. December 16-�n elkezd�dtek a saj�t gy�rt�s� ad�berendez�s els� pr�baad�sai a Gy�li �ti postak�s�rleti �llom�sr�l egyel�re �ll�k�pekkel. Az Orion gy�r hozz�l�tott egy 14 x 18 cm-es k�pm�ret� vev�k�sz�l�k kifejleszt�s�hez. 1954. janu�r 20-�n a Sz�chenyi-hegyen �zembe helyezt�k a 100 wattos, k�s�rleti ad�berendez�st. A Posta V�ci utcai irodah�z�ban ekkor m�r mozg�k�pet lehetett l�tni az Erdei sportverseny c. rajzfilmet �s jeleneteket a M�gn�s Miska c. filmv�gj�t�kb�l. A R�di� sz�kh�z�ban k�t f�vel megalakult a telev�zi�s f�oszt�ly. Szeptemberben a Mez�gazdas�gi V�s�ron �s a Corvin (akkori nev�n Budapest) Nagy�ruh�zban m�r a k�z�ns�gnek is bemutatkozott a telev�zi�: az els� hazai felv�telt L�szl� Endre �s Sz�csi Ferenc rendez�k k�sz�tett�k. 1955 febru�rj�ra meg�p�lt a Sz�chenyi-hegyen az els�, 60 m-es antennatorony. �prilisban a Szabads�g t�ri T�zsdepalot�b�l kik�lt�z�tt a Lenin-int�zet, egyik sz�rny�ba fokozatosan betelep�lt a Telev�zi�, s a st�di�k kialak�t�sa is megkezd�d�tt. Augusztusban az Orion gy�rban megsz�letett az AT 501 t�pus� k�sz�l�k protot�pusa. 1956. m�jus 1-j�n m�r 1 kW teljes�tm�nnyel m�k�d�tt a 40 km-es k�rzetben vehet� k�s�rleti ad�, amelynek antennatornya 70 m magas volt. A Posta K�s�rleti Int�zetben h�rom felvev�kamer�t k�sz�tettek a Jav�t��zem �s a Telev�zi� V�llalat k�zrem�k�d�s�vel. Ugyanitt k�sz�lt a mikrohull�m� �llom�s ad�-vev� antenn�ja, a k�l�nleges kik�pz�s� parabolat�k�r �s a kever�asztal is. J�liusban a Lenin k�r�ti RAVILL-boltban kilenc nap alatt 150 t�v�k�sz�l�ket adtak el 5500 Ft/db �ron. Ekkor m�r mintegy 600 k�sz�l�ktulajdonos volt az orsz�gban. E kedvez� el�jelek nyom�n az els� �vben 5000 vev�k�sz�l�k elad�s�t tervezt�k. A R�di��js�g augusztust�l k�z�lte a heti k�t k�s�rleti ad�s programj�t.
1957. febru�r 23-�n a szabads�g-hegyi 1 kW-os ad�r�l megindult az 5090 km-es k�rzetben foghat� k�s�rleti ad�s, heti k�t napon, zenei �s irodalmi m�sorokkal. Meg�rkezett az els� PYE k�zvet�t�kocsi, amely mikrohull�m� ad�j�val 2030 km t�vols�gban j�tsz�d� esem�nyek tov�bb�t�s�ra is alkalmas volt.
�prilisban a N�pstadionb�l Szepesi Gy�rgy k�zvet�tette a h�sv�ti labdar�g� torn�t. A H�s�k ter�r�l sug�rzott m�jus 1-jei ad�st m�r a k�z�ns�g is l�thatta. M�jus 9-�n volt az els� „z�rthelyi” k�zvet�t�s: a P�rizsi J�grev� m�sora a F�v�rosi Nagycirkuszb�l.
M�k�d�sbe l�pett a 94 m magas, 11 emeletes szabads�g-hegyi t�v��llom�s. Ett�l kezdve m�r a h�t h�rom napj�n adtak m�sort, a filmek mellett �lland�sultak a sport- �s sz�nh�zi k�zvet�t�sek is. Az els� k�t sz�nh�zi k�zvet�t�s: m�jus 21-�n Erkel FerencKatona J�zsef B�nk b�nja az �llami Operah�zb�l, illetve {III-460.} G. B. Shaw: Warenn� mesters�ge c. sz�nm�ve a Katona J�zsef Sz�nh�zb�l. J�lius 11-�n �llt el�sz�r a kamera el� Tam�si Eszter Illy�s Gyula mes�j�vel , 25-�n pedig az �j bemond�n�, Tak�cs Marika.
Augusztus 18-�n korm�nyrendelettel a Magyar R�di� nev�t Magyar R�di� �s Telev�zi�ra (MTV) v�ltoztatt�k. Szeptemberben indult a M�v�szet c. magazinm�sor, V�rkonyi Zolt�n vezet�s�vel; a besz�lget�sek �s interj�k mellett k�l�nb�z� verses, zen�s, dramatikus illusztr�ci�kat is belesz�ttek.
December 19-�n ker�lt a k�z�ns�g el� az MTV els� st�di�j�t�ka: Offenbach: Eljegyz�s l�mpaf�nyn�l c. operettje a Makarenko utcai filmm�teremb�l. December 31-�n az els� �l� szilveszteri kabar�t Horv�th Tivadar �s V�rkonyi Zolt�n rendezte (konfer�lt: G�dor B�la �s Kell�r Dezs�). 1958 febru�r v�g�n indult a Telesport (szerkeszt�: Radnai J�nos). M�rcius 1-j�t�l bevezett�k a havi 50 Ft k�telez� el�fizet�si d�jat. M�rcius 21-�n l�thatt�k a n�z�k az MTV els� �n�ll� m�v�szi produkci�j�t, Dobozy Imre: Tanya a viharban c. r�di�j�t�k�nak t�v�v�ltozat�t (rend.: Katkics Ilona). Ekkort�jt sz�letett az MTV h�skor�nak egyik legsikeresebb bemutat�ja is, a G�bor Andor m�v�b�l t�v�re alkalmazott Vacsora a Hotel Germ�ni�ban (rend.: Mih�lyfi Imre).
M�jusban magyar javaslatra megalap�tott�k az Interv�zi� nev� m�sorcsere-szervezetet, amelynek r�sztvev�i: Csehszlov�kia, Lengyelorsz�g, Magyarorsz�g �s az NDK. A tv-el�fizet�k sz�ma ekkor 7190. Augusztusban l�pett el�sz�r a kamera el� Vitray Tam�s riporter �s m�sorvezet�, majd szeptemberben az els� f�rfi bemond�, Varga J�zsef. Novemberre elk�sz�lt a 240 n�gyzetm�teres nagyst�di�. A heti ad�sid�t 20 �r�ra emelt�k.
A sz�kesfeh�rv�ri VT (Videoton) gy�r megkezdte a t�v�k�sz�l�kek gy�rt�s�t. �v v�g�n m�r lehets�gess� v�lt a m�sorok �n. telerecording r�gz�t�se is. A Misinatet�n elhelyezett ad� r�v�n 1959-t�l P�csen �s k�rny�k�n is lehetett venni az ad�sokat. Megkezdte m�k�d�s�t az Avasra telep�tett miskolci rel��llom�s �s a soproni k�zvet�t�ad� is. M�just�l k�t �j k�sz�l�kt�pust �rus�tottak: az Orion AT 403-as �s a VT Munk�csy sz�ri�j�t. Szeptemberben m�k�d�sbe l�pett az els� k�pr�gz�t� berendez�s. 1959-ben m�r 12 eredeti t�v�j�t�kot �s 120 filmet l�thatott a 34�395 el�fizet�. 1959-ben a davosi Eur�pa-bajnoks�g k�zvet�t�s�vel egy csap�sra kedvenc sport�gg� v�lt a m�korcsoly�z�s. Ez �v november�ben t�z orsz�g vette �t a N�pstadionb�l a Magyarorsz�gNSZK labdar�g�-m�rk�z�s k�zvet�t�s�t.
1960-ban heti �tre emelt�k az ad�snapok sz�m�t, az ad�s h�tf�nk�nt �s p�ntekenk�nt sz�netelt. Febru�r 20-�n f�lavatt�k a 218 m magas szentesi ad�t. Az el�fizet�k sz�ma j�nius 30-�n: 78�681. Az els� f�l�vi m�sorstatisztika: 38 sz�nh�zi �s operael�ad�s, 8 t�v�j�t�k, 92 j�t�kfilm. Az �sszes m�sorid�: 672 �ra. Ny�ron �l�ben k�zvet�tett�k a r�mai olimpia esem�nyeit. Augusztus 20-�n megkezdte pr�baad�s�t a 64 m magas k�kesi ad�torony. Ugyanezen a napon h�rom orsz�g is �tvette a Vid�m Magyarorsz�g c. t�v�esztr�dot, az els� play back-m�dszerrel k�sz�lt m�sort. A VT gy�r bemutatta Tavasz t�pus� k�sz�l�k�t.
1962 �prilis�ban m�k�d�sbe l�pett a TV saj�t szinkronst�di�ja. Augusztus 20-�n megkezdte pr�baad�sait a kabhegyi ad�. Okt�bert�l hetente k�tszer d�lel�tt is volt ad�s az el�z� esti bemutat�k ism�tl�seib�l. Ek�zben az Orion gy�rban elk�sz�lt a 400�000. t�v�k�sz�l�k, ebb�l 53 ezret export�ltak. 1962 hozta az addigi legnagyobb m�szaki teljes�tm�nyt, a chilei labdar�g� vil�gbajnoks�g k�zvet�t�s�t. Az 1964. �vi toki�i olimpia k�pei r�szben rep�l�g�pen (a Toki�{III-461.} Alaszka�szaki-sarkHamburg �tvonalon), r�szben most el�sz�r a Telstar m�hold r�v�n jutottak el az imm�r 2 milli� 700 ezer magyar n�z�h�z. Az MRT K�zv�lem�ny-kutat� Oszt�ly�nak felm�r�se szerint minden csal�di k�sz�l�kre h�rom-�t n�z� jutott a vend�geket nem sz�m�tva.
1965-ben egy falusi k�zv�lem�ny-kutat�s kider�tette, hogy a paraszts�g legkedvesebb kultur�lis tev�kenys�ge a t�v�z�s (46%), az olvas�s (25%) �s a r�di�hallgat�s (10%). A t�v�m�sor m�g parlamenti vita t�rgya is volt: Mocs�r G�borSz�nyi G. S�ndor Pirost�v� n�d c. darabja miatt interpell�ci� hangzott el.
1966-ban 23 budapesti �s 20 vid�ki sz�nh�zi el�ad�st, 25 t�v�j�t�kot, illetve -filmet �s 5 zen�s j�t�kot mutattak be. A lej�tszott j�t�k- �s r�vidfilmek sz�ma 164, a k�pz�m�v�szeti ad�sok 2600 percet tettek ki. 1967-ben �nnepelt�k az egymilliomodik el�fizet�t, az Ikladon �l� �zv. Raffai J�nosn�t. A telev�zi�z�s fejl�d�s�t jelzi, hogy imm�r sz�nesben k�sz�lt Bart�k: A csod�latos mandarin c. balettj�nek felv�tele, �s hogy az Orion gy�r bemutatta �j sz�nes k�sz�l�k�t, a Coloriont. Hat�s�ra pedig jellemz�, hogy TV K�nyvesbolt ny�lt a budapesti Kossuth Lajos utc�ban. J�lius 25-�n, a t�v�-vil�gnapon k�z�p-eur�pai id� szerint este 8 �rakor a vil�g csaknem valamennyi k�sz�l�k�nek k�perny�j�n ugyanaz a k�p jelent meg; az �t f�ldr�sz 18 orsz�g�nak 60 helysz�n�re kiterjed� k�rkapcsol�s c�me: A mi vil�gunk; a magyar ad�s szerkeszt�je Rockenbauer P�l, rendez�je Kende M�rta, k�t riportere Vitray Tam�s �s Herskovits P�l volt.
1967-ben a N�pstadionban megrendezett magyarszovjet labdar�g�-m�rk�z�sen dolgoztak el�sz�r k�zikamer�val, amelynek s�lya ekkor m�g 17 kg volt. 1968-ban m�r a h�t hat napj�n volt ad�s. A Ki mit tud? ad�saiban alkalmazt�k el�sz�r a dr�t n�lk�li, URH ad�k�nt m�k�d� mikrofont, a mikroportot, amely z�rt t�rben 100200, szabadban 300400 m-es k�rzetben volt haszn�lhat�. A m�sorpolitik�ban lass� min�s�gi v�ltoz�st eredm�nyezett, hogy a minisztertan�cs P�csi Ferencet nevezte ki a TV vezet�j�v�. 1968-ban a mexik�i olimpi�r�l m�r 48 �r�nyi k�zvet�t�st l�thattak a magyar n�z�k. 1969. janu�r 1-j�n Szecsk� Tam�s vezet�s�vel megalakult az MRT T�megkommunik�ci�s Kutat�k�zpontja, hogy az alkot�k f�lm�rhess�k a k�z�ns�g v�lem�ny�t, r�tegz�d�s�t; vizsg�lt�k p�ld�ul a szilveszteri kabar� fogadtat�s�t.
1969. �prilis 5-�n sug�rozt�k az els� sz�nes ad�st, amelynek rendez�je Horv�th �d�m volt. A kiszolg�l� appar�tus azonban sz�k�s k�r�lm�nyek k�z�tt dolgozott, a produkci�k j� r�sze a filmgy�ri m�termekben k�sz�lt. A rekl�mokat k�sz�t�, s a k�z�ns�gkapcsolatokat er�s�t� Kereskedelmi �s Szolg�ltat� Iroda az �j gazdas�gi mechanizmus szellem�ben kiterjesztette tev�kenys�g�t. Felm�r�sek szerint a legn�pszer�bb m�sorokat ekkor m�r 33,5 milli� �llampolg�r n�zte. 1970-ben volt l�that� az els� sz�nes helysz�ni ad�s, az �prilis 4-i d�szszemle. Az el�fizet�k sz�ma augusztusra el�rte az 1 milli� 700 ezret. �tlagosan teh�t minden m�sodik csal�dnak volt m�r t�v�je. Ezent�l h�ztart�sonk�nt csak egy k�sz�l�k ut�n kellett el�fizet�si d�jat fizetni.
1971-ben heti k�t-h�rom alkalommal megkezd�dtek a 2. m�sor k�s�rleti ad�sai, r�szben m�r sz�nes programokkal. 300 j�t�k-, kisj�t�k- �s dokumentumfilm szerepelt az ez�vi m�sorfolyamban. A politikai m�sorok 26,5, az irodalom 6,1, a komolyzene 4,5, a zen�s sz�rakoztat� m�sorok 5,2, a pr�zai k�nny� sz�rakoztat� m�sorok 4,8, a vegyes sz�rakoztat� m�sorok 5,3, a sportk�zvet�t�sek 14,1, a j�t�kfilmek 14,8, az ismeretterjeszt�s 14,4, az Iskolatelev�zi� 1,8, a gyermek-, b�b- �s mesem�sorok {III-462.} 1,4, az �tt�r� sz�rakoztat� m�sorok 1,1%-nyi m�sorid�t t�lt�ttek ki. Az el�fizet�k sz�ma december 31-�n: 1�942�647, az eladott k�sz�l�kek� 247 ezer.
1971-t�l nyaranta Veszpr�mben megrendezt�k a t�v�sek tal�lkoz�j�t, ahol szakmai zs�ri �s k�z�ns�g el�tt levet�tett�k az el�z� �v kimelked�nek �t�lt produkci�it, valamint szakmai tan�cskoz�sokat, k�z�ns�gtal�lkoz�kat is tartottak. Az orsz�gosan sug�rzott m�sorban, a Telecsetepat�ban is szembes�ltek a m�sork�sz�t�k a n�z�k v�lem�ny�vel.
1972 ugr�sszer� fejl�d�st hozott: munk�ba �llt az NSZK-ban gy�rtott �j sz�nes k�zvet�t�kocsi �s a 760 n�gyzetm�teres, �t kamer�val m�k�d� IV. st�di�. A vil�g�t�st automatikusan vez�relt mem�riaegys�gek ir�ny�tott�k. Az innen k�zvet�tett els� m�sor a szilveszteri g�laest volt Gina Lollobrigida, a Kessler- n�v�rek �s Sv�d S�ndor fell�p�s�vel. A „legn�zettebb” hazai k�sz�t�s� m�sorok: a Ki mit tud? (88%), a Bors c. filmsorozat (8284%), a H�rad� (71,4%) �s A H�t (49,2%). Nagy jelent�s�g� m�szaki l�p�s volt a lass�t�-visszaj�tsz� berendez�s �zembe �ll�t�sa, amellyel ezent�l a k�zvet�tett esem�ny utols� 30 m�sodperce ism�telhet�v� v�lt. Ekkort�l m�r �lland� jelleggel sug�rzott heti n�gy napon �t a 2. program. Az els� �vben 150 filmet t�ztek m�sorra. 100 h�ztart�sra vet�tve m�r 66 k�sz�l�k m�k�d�tt az orsz�gban.
1974-ben k�l�nv�lt a Magyar R�di� �s az Magyar Telev�zi� (MTV). Az MTV eln�ke Nagy Rich�rd, helyettese Megyeri K�roly, k�zm�vel�d�si igazgat�ja S�ndor Gy�rgy, m�v�szeti igazgat�ja Szinet�r Mikl�s lett. Tov�bb jav�totta a v�teli lehet�s�geket, hogy 19741975-ben Tokajban, Nagykanizs�n �s Zalaegerszegen �j ad�tornyokat helyeztek �zembe. 1974-ben �tt�r�s t�rt�nt a sportk�zvet�t�sekben: idehaza is l�that� volt a Cassius Clay (Muhammad Ali)John Frazier neh�zs�ly� profi �k�lv�v� vil�gbajnoki d�nt�. 1975-t�l naponta jelentkezett a t�v�torna, Id�sebbek is elkezdhetik c�mmel. 1976-ban megkezdte munk�j�t a szegedi �s a p�csi k�rzeti t�v�st�di�. A vid�ki v�rosokban m�r t�bb a bejelentett telev�zi�-, mint a r�di�k�sz�l�k. A sz�nes t�v�k forgalma egy �v alatt megh�romszoroz�dott. Az �v sor�n 58 orsz�ggal l�tes�lt t�v�kapcsolat, �s 150 magyar forgat�csoport j�rta a vil�got.
Az 1977. �vi t�vk�zl�si vil�g�rtekezleten haz�nk �t m�holdas t�v�csatorn�t kapott. Ez �vt�l m�r rendszeresen d�lut�n f�l 5-kor kezd�d�tt az ad�s. Nagymaroson, Tam�siban, K�rmenden �s Lentiben �j �tj�tsz� ad�k kezdt�k meg m�k�d�s�ket. A Color Star k�sz�l�k 1977-ben 20�300, a Munk�csy 26 ezer forintba ker�lt. Az �v sor�n 460 ezer fekete-feh�r vev�k�sz�l�ket gy�rtottak, 36%-uk exportra ker�lt. Az 1978-as felm�r�sek szerint a Delta (V�rhelyi Tam�s szerkeszt�s�ben) 66, a Jogi esetek (Petrik Ferenc) 81%-os n�zetts�get �rt el. 1977-ben kapott helyet a m�sorban az els� FormaI-es k�zvet�t�s Monac�b�l. 1980-t�l az �jonnan berendezett III. st�di�b�l m�r sz�nesben jelentkezett a H�rad� �s A H�t valamennyi ad�sa (az ut�bbi �j vezet�je: Hajd� J�nos). Az ad�sid� 1980-ban el�rte a 4300 vagyis a heti 83 �r�t. Az el�fizet�k sz�ma 2�765�000. Az 1. m�sor az orsz�g ter�let�nek kb. 94, a 2. ad�s kb. 70%-�n volt vehet�. A k�t m�sort 16 nagyad� �s 47 �tj�tsz� ad� tov�bb�totta. A sz�nes m�sorok ar�nya 57%. Az ad�sid� 74%-�ban hazai, 26%-�ban k�lf�ldi �s filmprogramokat sug�roztak. A politikai �s t�j�koztat� m�sorok ar�nya 26, a sz�rakoztat� ad�sok� 51, az ifj�s�gi-, gyermek- �s oktat� m�sorok� 11, a sport� 10, a rekl�m� 2%.
| �v | Az el�fizet�k sz�ma (1000 f�) |
Az eladott k�sz�l�kek sz�ma 1000 db |
A sz�nes k�sz�l�kek sz�ma 1000 db |
|---|---|---|---|
| 1958 | 16 | nincs adat | |
| 1960 | 104 | 53,1 | |
| 1961 | 205 | n. a. | |
| 1962 | 325 | n. a. | |
| 1964 | 600 | n. a. | |
| 1965 | 831 | 155,9 | |
| 1970 | 1769 | 233,0 | |
| 1973 | 2200 | n. a. | |
| 1975 | 2390 | 239,4 | 3,3 |
| 1976 | 2477 | n. a. | n. a. |
| 1980 | 2766 | 316,3 | 47,6 |
| 1981 | 2806 | 323,9 | 67,9 |
| 1982 | 2838 | 301,8 | 73,7 |
| 1983 | 2864 | 286,8 | 90,0 |
| 1984 | 2895 | 296,8 | 112,3 |
| 1985 | 2911 | 319,2 | 154,7 |
| 1986 | 2930 | 397,6 | 236,5 |
| 1987 | 2958 | 487,0 | 335,0 |
1981-ben a K�kestet�n felavatt�k az �j ad��llom�st, ugyanekkor �j m�sorszerkezet l�pett �letbe: a d�lut�n a dolgoz�k�, {III-463.} a 1012 �ra k�z�tti s�v a h�ziasszonyok�, a 16.3019 �ra k�z�tti id�szak a kor�nkel�k� �s nyugd�jasok�, s 21.30 ut�n ker�ltek sorra az intellektu�lisabb r�tegm�sorok. Ekkor m�r folytak a teletext pr�baad�sai, s a gy�rak is fejlesztett�k a k�p�js�gdek�derrel ell�tott k�sz�l�kt�pusokat. A n�z�k a Horizont moziban �s a F�v�rosi M�vel�d�si H�z t�v�klubj�ban is l�thatt�k �s megvitathatt�k az alkot�kkal az �j, illetve az izgalmakat kelt� m�sorokat.
1981-ben sz�mos magazinm�sor indult: Ablak, Aut�-motorsport, Cimbora, �letet az {III-464.} �veknek, F�kusz (tudom�nyos h�rad�), Kalend�rium (ismeretterjeszt� m�sor), Pulzus (k�nny�zenei k�rk�p), Parabola (k�lhoni fon�ks�gok �rkus J�zsef m�sorvezet�s�vel), Panor�ma (jelens�gek a vil�gpolitik�ban), Sakk-matt, Term�szetbar�t, T�zen T�liak T�rsas�ga, Hatvanhat. 1982-ben 21 orsz�g 44 m�sorunkat vette meg, a legt�bbet 10-et Ausztr�lia. Az MTI szerkeszt�s�ben l�trej�tt a K�p�js�g (t�m�i: bel- �s k�lpolitika, vil�ggazdas�g, sport, k�zhaszn� inform�ci�k, programaj�nlatok, m�sorismertet�s).
1983-ban Kornidesz Mih�lyt nevezt�k ki az MTV eln�k�v�. 1984-ben megsz�lettek az els� region�lis ad�sok: P�csett h�tf�nk�nt m�r rendszeresen sug�rzott a v�rosi telev�zi�. K�belt�v�s k�s�rleti ad�s indult Sz�kesfeh�rv�rott is. A R�di�- �s Telev�zi��js�g ez �v v�g�n 1�394�000 p�ld�nyban jelent meg, el�fizet�inek sz�ma: 811�203.
1985 elej�n �ramtakar�koss�gi okokb�l korl�tozni kellett az ad�sid�t. Az esti m�sor �tmenetileg csak 22 �r�ig tarthatott, a d�lel�tti sug�rz�s az Iskolatelev�zi� kiv�tel�vel elmaradt. Az 1984-ben bemutatott m�sorok 43%-a �j, saj�t gy�rt�s�, 26%-a v�s�rl�sb�l sz�rmazott, 31% pedig ism�tl�s volt. Az �sszes ad�sid� 43%-�t a filmek foglalt�k le. Ez az utols� �v, amikor az MTV m�g �nfenntart� volt. Az el�fizet�knek ez id� szerint 15 fill�rj�be ker�lt egy �r�nyi m�sor. A T�megkommunik�ci�s Kutat�k�zpont felm�r�se szerint Szab� Istv�n hat filmb�l �ll� szerz�i sorozat�t �sszesen 17 milli�an l�tt�k; a legt�bb 3 milli� n�z� az Apa c. filmre kapcsolta be k�sz�l�k�t.
Ekkor m�r 170�000 h�ztart�sba jutott el k�belen a t�v�- �s r�di�ad�s. 1985-ben k�sz�lt el�sz�r k�pes �sszefoglal� a labdar�g� NB I heti fordul�j�nak valamennyi m�rk�z�s�r�l.
1986-ban �jabb szem�lyi v�ltoz�sok t�rt�ntek; az int�zm�ny �j �ltal�nos eln�khelyettese Gerencs�r Ferenc, k�t eln�khelyettese dr. Murai Gy�rgy �s Nemes P�ter lett. Rohamosan terjedt a video: kb. 100 ezer k�pmagn� m�k�d�tt a csal�di otthonokban �s kb. 10 ezer az int�zm�nyekben, iskol�kban. 1986-ban a heti m�sorid� �tlagosan 68 �ra az 1., �s 32 �ra a 2. programon. Az els� Magyarorsz�gon rendezett Formula-1 aut�versenynek vil�gszerte kb. 1 milli�rd n�z�je volt.
A heti m�sorid� alakul�sa (�tlagosan, �ra):
| 1960 | 22 |
| 1965 | 40 |
| 1970 | 51 |
| 1975 | 67 |
| 1980 | 87 |
| 1981 | 88 |
| 1982 | 89 |
| 1983 | 91 |
| 1984 | 95 |
| 1985 | 95 |
| 1986 | 103 |
| 1987 | 101 |
1987-ben Kornidesz Mih�lyt felmentett�k, �s Bereczky Gyul�t nevezt�k ki az MTV eln�k�v�. Bereczky egyik els� int�zked�sek�nt eln�ki rendeletben tiltotta meg a t�v� alkalmazottainak a k�perny�n val� doh�nyz�st, ami csak a m�v�szeti alkot�sokban, dramaturgiai okokb�l volt megengedett. Az el�fizet�k sz�ma �tl�pte a 3 milli�t. A telev�zi� hat�sa a k�nyvforgalomra: Isaura reg�nye a t�v�sorozat ut�n 274 ezer p�ld�nyban, a Sogun-k�tet 111�000, a BBC Shakespeare-ciklus�hoz illeszked� zsebk�nyvsorozat 2440 ezer p�ld�nyban kelt el. Megalakult az MTV m�v�szeti tan�csa; tagjai: Bereczky Lor�nd m�v�szett�rt�n�sz, Boldizs�r Iv�n �r�, Czine Mih�ly irodalomt�rt�n�sz, Glatz Ferenc t�rt�n�sz, Husz�r Istv�n, az MSZMP KB P�rtt�rt�neti Int�zet�nek {III-465.} igazgat�ja, K�llai Ferenc sz�nm�v�sz, Petrovics Emil zeneszerz� �s Szab� Istv�n filmrendez�.
A m�szakiak �rdeme, hogy elkezd�d�tt a digit�lis telev�zi�z�s fejleszt�se egyel�re csak a st�di�kban. 1988. janu�r 1-j�t�l a 70 �ven fel�li nyugd�jasoknak nem kellett el�fizet�si d�jat ler�niuk. Ez id�t�l kezdve k�lf�ldi sz�rmaz�s� �rucikkeket is lehetett rekl�mozni. A szegedi k�rzeti st�di� havi 50 perces rom�n nyelv� magazint k�zvet�tett; ezzel a rom�n nyelv� ad�s el�rte az �vi 800 percet. A h�ztart�sokban ekkor m�r 300 ezer k�pmagn� m�k�d�tt; a 1819 �vesek 70%-a rendszeresen vide�zott. Jav�totta a m�sork�sz�t�s lehet�s�geit, hogy m�r 11 k�zvet�t�kocsija volt az MTV-nek. A hatalmi (politikai) szf�ra enyh�l�s�nek jelek�nt a K�l�gyminiszt�rium enged�lyezte, hogy ezent�l a k�lf�ldi t�v�sek k�l�n forgat�si enged�ly n�lk�l dolgozhattak haz�nkban. R�szben sz�tv�lt az 1. �s 2. program, az el�bbi igazgat�ja Wisinger Istv�n, az ut�bbi� Horv�t J�nos lett. A h�rad�-, riport- �s dokumentumfilmek 1988. �vi, 28. miskolci fesztiv�lj�nak vitat�m�ja: Kih�v�sok �s telev�zi�z�s a 90-es �vekben. 1988-ban �t f�ldr�sz 34 telev�zi�ja k�zvet�tette Budapestr�l a m�korcsolya vil�gbajnoks�got. Magyar napot rendezett a nyugatn�met ZDF telev�zi�. S egy rekord: 35 orsz�g v�s�rolta meg Chrudin�k Alajos izraeli �tifilmj�t. Els� alkalommal volt l�that� hanuka-istentisztelet a budapesti H�s�k Zsinag�g�j�b�l.
1989 elej�t�l v�gre m�sornap lett a h�tf� is, a heti ad�sid� 120 �r�nyira b�v�lt. Az 1. pogram m�r eg�sz napos, a 2.-on d�lut�n 17 �r�t�l folyt az addigin�l �n�ll�bb, informat�vabb �s k�tetlenebb m�sor. A havi el�fizet�si d�jat 80-r�l 100 Ft-ra emelt�k. 230 f�vel cs�kkentett�k az MTV munkat�rsi g�rd�j�t. Az A H�t szerkeszt�s�g�t a H�rad� kereteibe sorolt�k be; a k�z�s f�szerkeszt� Acz�l Endre lett. 600 oldalasra b�v�l a K�p�js�g. Az alternat�v szervezetek m�rcius 15-ei felvonul�sa keret�ben „a nemzet nev�ben” jelk�pesen „lefoglalt�k” az MTV-t. A Sz�nh�z- �s Filmm�v�szeti F�iskol�n t�v�s szerkeszt�k �s �js�g�r�k oktat�s�t vezett�k be; a tervek szerint h�rom�venk�nt indult �j oszt�ly.
1989-ben l�trej�tt a magyar TV 2 �s az olasz RAI 1 els� k�z�s, kapcsol�sos, sz�rakoztat� ad�sa. Pr�baad�sokkal megjelent a TV 1 programj�n a Nap TV. 1989-ben Bal� Gy�rgy�t nevezt�k ki a TV 2 igazgat�j�v�; � lett a m�sorvezet�je a Nemzeti Kerekasztal politikai egyeztet� t�rgyal�sainak t�m�it ismertet� ad�soknak. A Minisztertan�cs Fel�gyel� Bizotts�got hozott l�tre, amelynek megbizat�sa az orsz�ggy�l�si v�laszt�sok ut�n l�trehozand� korm�ny megalakul�s�ig tartott. Az int�zm�ny dolgoz�inak egy r�sze tiltakoz�st jelentett be, �s a d�nt�s megv�ltoztat�s�t k�rte, de a korm�ny kitartott elhat�roz�sa mellett. Ellenl�p�sk�nt lemondott Wisinger Istv�n, a TV 1 igazgat�ja, majd Bereczky Gyula eln�k is. �ll�spontjuk szerint v�gre meg kell sz�nnie a sajt� k�zvetlen politikai ellen�rz�s�nek, hogy az �js�g�r�k sz�m�ra lehets�gess� v�ljon saj�t hajlamaik, be�ll�totts�guk �s elk�telezetts�g�k �rv�nyes�t�se a k�zv�lem�ny t�j�koztat�s�ban. A Telev�zi�s Dolgoz�k Szakszervezet�nek �ll�sfoglal�sa szerint t�zmilli�s nemzet�nk a maga nyelv�vel �s kult�r�j�val nem engedheti meg mag�nak, hogy a k�perny� kommerci�lis szempontok vagy k�l- �s belpolitikai taktik�z�sok �ldozat�v� v�ljon. A szakszervezet a j�v� �rdek�ben k�vetelte, hogy az MTV ir�ny�t�s�r�l, fel�gyelet�r�l, szervezet�r�l csak az eg�sz magyar n�pet k�pvisel�, demokratikusan megv�lasztott Orsz�ggy�l�s d�nthessen.
Ebben az �vben a H�rad� �tlagosan 6 milli�, a Panor�ma �s az Ablak 3 milli� {III-466.} n�z�t vonzott. A hazai el�fizet�k 17%-a tudott m�r k�lf�ldi m�holdas ad�sokat n�zni. A Telesport ett�l fogva naponta jelentkezett. K�sz�net Magyarorsz�gnak c. budapesti g�lam�sort kb. 25 milli� n�z� sz�m�ra egyszerre k�zvet�tette az MTV 1. m�sora �s a k�lni RTL Plus �llom�s. Az �v utols� napjait szinte az eg�sz orsz�g a k�sz�l�kek el�tt t�lt�tte; az MTV t�rt�nelmi esem�nyeket, a rom�niai Ceausescu-rendszer �sszeoml�s�t k�zvet�tette egyenes ad�sban.
Az MTV fel�gyel�bizotts�ga az addigi funkci�k megsz�ntet�s�vel �s bet�lt�ik felment�s�vel az MTV vezet�s�t az eln�ks�gre b�zta, amelynek vezet�je Nemesk�rty Istv�n lett, tagjai: Chrudin�k Alajos, Czig�ny Gy�rgy, D�m�lky J�nos, Gomb�r J�nos, K�v�ri P�ter, P�lfy G. Istv�n �s Vitray Tam�s. Els� int�zked�sk�nt lev�ltott�k Acz�l Endr�t a H�rad� f�szerkeszt�i posztj�r�l. A v�laszt�sok m�sodik fordul�ja el�tt lemondott a p�rtsemlegess�get szavatolni hivatott fel�gyel�bizotts�g, majd az eln�ks�g is. Az �tmeneti korszakban az MTV �gyvezet�je Szalacsi T�th Albert megb�zott gazdas�gi igazgat� volt.
Augusztus 1-jei hat�llyal Hankiss Elem�r szociol�gus lett az MTV eln�ke, az �gyvezet� igazgat� pedig B�nyai G�bor. Szeptember 1-j�n megkezdte ad�sait az els� alternat�v tv-ad�s, a Sz�v TV, s ugyancsak szeptemberben indult a szombat reggeli Falut�v�, Pr�ger Gy�rgy vezet�s�vel. 1991 elej�n P�lfy G. Istv�nt kinevezt�k a TV H�rad� f�szerkeszt�j�v�, B�nyai G�bort a TV 1, Vitray Tam�st pedig a TV 2 intend�ns�v�. Vitray azonban az �j program indul�s�nak m�snapj�n lemondott, mivel a 2. m�sor, a kor�bbi �g�retekkel ellent�tben, el�nytelenebb m�k�d�si felt�telekkel l�thatott munk�hoz. A TV 2 vezet�s�t igazgat�tan�cs vette �t (tagjai: �rdi S�ndor, Ill�s Tiborn�, Pet�k Istv�n �s P�csik Ilona), Vitray f�munkat�rsk�nt dolgozott tov�bb. Indokl�s n�lk�l megsz�ntett�k a n�pszer� Csal�di k�rt. A Napkelte m�jus 27-�t�l ideiglenesen szint�n sz�netelt, de j�nius 7-�t�l folytat�dott. �rdi S�ndort kinevezt�k a TV 2 m�sorigazgat�j�v�. J�liust�l S�rk�zy Erika szerkesztette az 1. ad�n a 6 �rakor kezd�d� Reggel c. m�sort. Az Orsz�ggy�l�s kultur�lis bizotts�ga meghallgatta a TV �j aleln�kjel�ltjeit: B�nyai G�bort, Chrudin�k Alajost �s Pet�k Istv�nt, majd j�v�hagyta kinevez�s�k sz�nd�k�t. G�ncz �rp�d azonban lelkiismeret�re, a m�di�ban uralkod� zavaros viszonyokra �s a hat�sk�r�k tiszt�zatlans�g�ra hivatkozva nem �rta al� v�gleges�t� okm�nyukat, emiatt lev�lbeli pol�mia keletkezett a k�zt�rsas�gi eln�k �s a minisztereln�k k�z�tt. V�g�l a kinevez�sek leker�ltek a napirendr�l, mert a jogszab�lyok nem tett�k lehet�v� az eln�ki d�nt�s fel�lb�r�l�s�t. Az MTV-n bel�l �n. alkot�i irod�kat (szerkeszt�k-dramaturgok-riporterek; rendez�k; gy�rt�svezet�k; adminisztrat�v dolgoz�k) l�tes�tettek �l�k�n egy-egy f�szerkeszt�vel azon munkat�rsak sz�m�ra, akik az �tszervez�skor egyik szerkeszt�s�gbe sem ker�ltek be.
1991-t�l rendszeresen helyet kapott a m�sorban a 180 perces inform�ci�s magazin, a Napkelte. Az 1. programon J� reggelt, Magyarorsz�g c�mmel r�videsen aktu�lis magazin indult, s a Napkelte (producer: Gy�rf�s Tam�s, f�szerkeszt�: Sz�kely Ferenc) �tker�lt a 2. ad�ra. Tartalmilag is, technikailag is meg�jult a K�p�js�g, a n�z�k a m�dos�t�soknak k�sz�nhet�en hamarabb jutottak a k�v�nt inform�ci�hoz. 1992 janu�rj�ban megalakult az Esti Egyenleg F�szerkeszt�s�g. A TV 2 a honfoglal�s 1100. �vfordul�ja alkalm�b�l p�ly�zatot hirdetett magazinokra, vet�lked�kre, j�t�kokra �s dramatikus m�vekre.
{III-467.} 1993. m�rcius 2-�n G�ncz �rp�d Antall J�zsef javaslat�ra Nahlik G�bort a Telev�zi� aleln�k�v� nevezte ki. Az �llamf� �s a korm�nyf� k�z�tt t�bbfordul�s lev�lv�lt�s kezd�d�tt a m�diaeln�k�k szem�lye �s alkalmass�ga t�rgy�ban. Az Alkotm�nyb�r�s�g alkotm�nyellenesnek nyilv�n�totta azt az 1974. �vi minisztertan�csi hat�rozatot, amely szerint a r�di� �s a t�v� a korm�ny fel�gyelete alatt �ll, egyben felsz�l�totta az Osz�ggy�l�st, hogy az �rv�nyben l�v� hat�rozat helyett hozza meg az �j m�diat�rv�nyt. Nahlik G�bor ellen, hat�sk�r�nek t�ll�p�se �s szolg�lati titoks�rt�s miatt a t�v�eln�k fegyelmit ind�tott. Antall J�zsef lev�lben k�z�lte, hogy az �llamtitk�r-helyettesi besorol�sba tartoz� aleln�k ellen csak a korm�ny mint munk�ltat� kezdem�nyezhet fegyelmit. Nahlik v�g�l megrov�sban r�szes�lt, ezzel felf�ggeszt�se megsz�nt. Korm�nyzati kezdem�nyez�sre az Orsz�ggy�l�s Kultur�lis Bizotts�ga �jb�l beid�zte a m�diaeln�k�ket, hogy megvizsg�lja alkalmass�gukat. H�rom meghallgat�s ut�n a bizotts�g 13 igen szavazattal 10 nem ellen�ben, 1 tart�zkod�ssal elfogadta a korm�nykoal�ci� �ll�sfoglal�s�t, �s javasolta a minisztereln�knek, hogy kezdem�nyezze Hankiss Elem�r eln�ki megb�zat�s�b�l val� felment�s�t. A minisztereln�k ism�t az Alkotm�nyb�r�s�ghoz fordult; az AB d�nt�s�nek �rtelmez�se k�r�l �jabb nyilatkozath�bor� kezd�d�tt, mivel G�ncz �rp�d nem �rta al� a r�di�- �s t�v�eln�k felment�s�t.
1992 m�jus�t�l napi 10 percben region�lis h�reket is l�thattak a TV 2 n�z�i. Hankiss Elem�r t�v�eln�k okt�berben menesztette P�lfy G. Istv�nt a H�rad� �s A H�t �l�r�l, s hely�re Cs�k Elem�rt nevezte ki. Hankiss a K�lpolitikai Szerkeszt�s�g vezet�j�nek, Chrudin�k Alajosnak a megb�z�s�t is visszavonta; ut�dj�v� helyettes�t, Kocsis L. Mih�lyt jel�lte ki. Okt�ber 23-�n G�ncz �rp�d a Kossuth Lajos t�ri �nneps�gen a nagy t�megzaj miatt nem tudta elkezdeni besz�d�t. A Parlament k�r�li esem�nyek r�gz�t�s�nek, archiv�l�s�nak �s komment�l�s�nak m�dja k�r�l hosszas vita kezd�d�tt a korm�nyp�rtok �s az ellenz�k, illetve a TV vezet�se �s az Esti Egyenleg munkat�rsai k�z�tt. Hogy a szerkeszt�s�gben meghamis�tott�k-e az eredeti videofelv�telt, azt a Sony c�g szak�rt�i sem tudt�k egy�rtelm�en meg�llap�tani. Antall J�zsef november 6-�n �jb�l el�terjesztette G�ncz �rp�dnak Hankiss Elem�r felment�s�re tett javaslat�t, �s ind�tv�nyozta, hogy az �j t�v�eln�k kinevez�s�ig S�ra S�ndort b�zza meg az eln�ki teend�k ell�t�s�val. A k�zt�rsas�gi eln�k m�g ugyanaznap elutas�totta az �tiratot. Decemberben a korm�ny „az MTV gazd�lkod�sa k�r�ben elk�vetett s�lyos szab�lytalans�gok miatt” fegyelmi elj�r�st ind�tott, �s felf�ggesztette �ll�s�b�l Hankiss Elem�rt. A hat�rozatot a legf�bb �gy�sz is �rtelmezte, r�mutatva: „a felf�ggeszt�st kimond� hat�rozat v�grehajt�s�r�l Nahlik G�bor aleln�k k�teles gondoskodni.” M�snap az aleln�k az Esti Egyenleg kamer�i el�tt kijelentette, hogy nem sz�nd�kozik Hankisst kitiltani az int�zm�nyb�l.
1994. janu�r 6-�n Hankiss Elem�r lemondott t�v�eln�ki tiszt�r�l. A minisztereln�k Nahlik G�bor aleln�k�t b�zta meg az int�zm�ny vezet�s�vel. Febru�rban megsz�ntek az intendat�r�k, �s beiktatt�k az MTV �j vezet�it. Az aleln�k a m�sorszerkeszt�s�g igazgat�j�v� Kocsis L. Mih�lyt, produkci�s igazgat�v� Hajdufy Mikl�st, h�rigazgat�v� Feledy P�tert, region�lis igazgat�v� Pet�k Istv�nt nevezte ki. Az igazgat�k ir�ny�t�sa al� tartoz� egyes t�v�s m�helyek k�z�l a dr�mai st�di� �l�re Sz�nyi G. S�ndor, a zenei m�helyek vezet�s�re Czig�ny Gy�rgy, a sz�rakoztat� szerkeszt�s�g ir�ny�t�s�ra Szalay K�roly kapott megb�z�st. A t�voktat�si programokat {III-468.} Kelemen Endre, a gyermek- �s ifj�s�gi m�sorokat �rdin� Szab� M�rta, a k�pz�m�v�szeti ad�sokat Ossk� Judit, a gazdas�giakat Pomezansky Gy�rgy vezette. Febru�rban Cs�k Elem�rt nevezt�k ki a TV H�rad� f�szerkeszt�j�v�, t�le �prilis 3-�n P�lfy G. Istv�n vette �t a h�rm�sorok vezet�s�t. Egyidej�leg a Napkelte m�sor�t a TV 2-r�l �thelyezt�k az 1. programra, a megsz�ntetett Reggel hely�re.
A Nap TV m�sor�t 1994. janu�r 4-�t�l az orsz�g teljes ad�h�l�zata k�zvet�tette. Janu�rban megkezd�dtek az �j k�zszolg�lati t�v�, a Duna Telev�zi� ad�sai. A Duna TV R�szv�nyt�rsas�g j�nius 29-ei k�zgy�l�s�n S�ra S�ndort v�lasztott�k eln�k-f�igazgat�v�.
Gazdas�gi okok miatt megsz�nt az �sszt�z, a Sz�sz�l�, az �tmenet, a T�nyk�pek �s a P�nzvil�g; m�s m�sorokkal cser�lt�k le az Aktu�lis, a Napz�rta el�tt, a Menedzser magazin �s a Reggeli M�rleg c. ad�ssorozatot. Ideiglenesen sz�netelt a Csak n�z�nk mint a moziban, ritk�bban jelentkezett a Civil kur�zsi. Mivel orsz�ggy�l�si k�pvisel�, illetve jel�lt nem vezethetett m�sort az MTV-ben, Nahlik G�bor aleln�k a k�vetkez� v�laszt�sokig sz�neteltetni rendelte Ilkei Csaba �j Reflektor Magazin c. �rdekv�delmi m�sor�t.* Az int�zm�ny fizet�k�pess�g�nek meg�rz�se �rdek�ben szeptembert�l fel�re cs�kkentett�k a dr�mai, a k�pz�m�v�szeti, a zenei �s a m�vel�d�si st�di� m�sorgy�rt�si keret�sszeg�t. November 5-�n megsz�ntett�k a B�n� Andr�s vezette Esti Egyenleget �s elbocs�tott�k a f�szerkeszt�s�g t�z munkat�rs�t, akik azonban nem vett�k �t felmond�level�ket. Az Esti Egyenleg helyett ezut�n a TV H�rad� k�s� esti kiad�sa volt l�that�, s az �j strukt�r�ban ism�tl�si id�pontokat kapott A H�t, a Panor�ma �s a Parabola. Friderikusz S�ndor bejelentette, hogy felf�ggeszti telev�zi�s tev�kenys�g�t, mivel �t h�nappal kor�bbi, �r�sban beny�jtott szerz�d�stervezet�re nem kapott �rdemi v�laszt. November 30-ai hat�llyal a Telev�zi� h�rigazgat�j�v� Juh�sz L�szl� �gyv�det, a Szabad Eur�pa R�di� volt szerkeszt�j�t, belpolitikai f�szerkeszt�v� V�rkonyi Bal�zst, a R�di�, majd a TV H�rad� munkat�rs�t, a Juventus R�di� m�sorigazgat�j�t nevezt�k ki. December 29-�t�l a parlamenti k�zvet�t�sek f�szerkeszt�je Mur�nyi L�szl� lett.
A k�zszolg�lati m�di�ban tapasztalhat� �llapotok elleni tiltakoz�sul 29 �r�, k�lt� �s m�s alkot� letiltotta �j m�vei felv�tel�t, �s a kor�bban r�gz�tettek ism�tl�s�t. „Az MTV K�zalkalmazotti Tan�csa december 4-�n B�n� Andr�s f�szerkeszt�t elbocs�t�s b�ntet�sben r�szes�tette, mivel munkak�ri �s hivatalbeli k�telezetts�geit v�tkesen �s s�lyosan megszegte. Hardy Mih�ly �s Losonczy L�via k�zalkalmazotti jogviszony�t alkalmatlans�guk miatt felment�ssel megsz�ntette.” Az 1991 v�g�n fel�ll�tott n�gy alkot�i irod�hoz �jabb h�rmat csatoltak: a v�g�k, a hangm�rn�k�k �s a jelmeztervez�k egys�geit. A gyakorlatilag tev�kenys�g n�lk�l �llom�nyban tartott munkat�rsak l�tsz�ma �gy k�zel 600-ra emelkedett. Gomb�r J�nos, az Ablak felel�s szerkeszt�je 1994-ben lemondott belpolitikai f�szerkeszt�-helyettesi tiszts�g�r�l, ezut�n a TV k�zponti �llom�ny�ba helyezt�k.
1994. janu�r 1-j�t�l 30%-kal, havi 460 forintra emelkedett az el�fizet�si d�j. Nem kellett fizetni az egyed�l �l� 70 �v felettieknek, a 100%-os hadirokkantaknak, a s�lyos l�t�s- �s hall�ss�r�lteknek, valamint az l. �s 2. csoportbeli rokkantaknak. Ugyancsak janu�rt�l a budapesti k�b�lt�v�-tulajdonosok m�r fogni tudt�k az HBO kereskedelmi ad�t �s a TV4 m�sor�t. AM mikro rendszerrel foghat� a Sz�v TV, az ATV Weekend, a TV Plusz, a Budapest TV, a VTV, �s csak a f�v�rosban a Star TV, az �ce�n TV, az �buda TV, a TV 11, a Zugl� Kft. videost�di�ja {III-469.} �s a TV 20. Szegeden �s Kecskem�ten v�rosi t�v� kezdte meg m�k�d�s�t. A k�rzeti st�di�k m�sor�ban naponta 18 �r�t�l jelentkeztek a r�gi�k helyi h�rad�i; febru�rt�l k�z�s m�sorokban sz�moltak be a vid�ki esem�nyekr�l. A TV 1 a Hat�rt�l hat�rig c., kora esti m�sor�ban tette k�zz� a megyei jelent�seket.
Augusztus 1-j�t�l a TV eln�ke Horv�th �d�m, k�t aleln�ke Somosi P�ter �s Sz�kely Ferenc lett. H�rom h�napon �t k�s�rleti j� min�s�gben egyel�re csak Budapesten vehet� sztere�-ad�sokat sug�rzott az Antenna Hung�ria. November 5-�n megindult a TV3 f�ggetlen t�v�csatorna. Programja szerint „c�lja a sz�nvonalas sz�rakoztat�s �s az elfogulatlan t�j�koztat�s”. Romantikus sorozatokat, j�t�kos vet�lked�ket, kultur�lis �s politikai h�tt�rm�sorokat �g�rt h�tk�znap este 6-t�l, h�t v�g�n d�lut�n f�l 3-t�l �jf�lig. December 22. �ta az MTV 2. csatorna m�sor�t m�r PAL-rendszerben sug�rozt�k; a teljes �t�ll�s 1995. janu�r 2-�n t�rt�nt meg. Az 1. csatorna m�sor�t 1996. janu�r 1-j�t�l adt�k a nyugati szabv�ny szerint. Seg�ts�g�l a hall�ss�r�lteknek, a TV H�rad� �s a h�tv�gi j�t�kfilm mellett ezent�l a Delta c. tudom�nyos h�rad� �s a Panor�ma sz�vege is olvashat� a teletexten.
1995. �prilis 1-j�t�l Fodor Imre lett a sz�rakoztat� st�di� vezet�je. M�jus 1-j�n saj�t k�r�s�re t�vozott posztj�r�l Obersovszky P�ter, A H�t f�szerkeszt�je. A m�sor vezet�s�t Szombathy P�l belpolitikai st�di�vezet� �s helyettese Rudi Zolt�n vette �t. Betlen J�nos megv�lt a H�rad� vezet�s�t�l, ut�da H�dv�gi J�zsef lett. Az MTV vezet�se sorozatban adta ki a szponzor�l�st szab�lyoz�, megszigor�t� int�zked�seket nem sok eredm�nnyel. Mik�zben a bels� kapacit�sok kihaszn�latlanok voltak, a gy�rt�s nagy r�sze k�ls� helysz�neken t�rt�nt. Egyre t�bb lett a barterszerz�d�s, amikor a gy�rt� nem p�nzt, hanem rekl�mid�t kapott a m�sor�rt; ilyen szerz�d�s j�tt l�tre t�bbek k�z�tt a Walt Disney-filmek amerikai forgalmaz�j�val.
Az Orsz�ggy�l�s 1995 kar�csonya el�tt 90%-os t�bbs�ggel v�gre elfogadta a m�diat�rv�nyt, amelyet k�t h�t ut�n a k�zt�rsas�g eln�ke is al��rt; 1996. febru�r 1-j�n l�pett hat�lyba az 1996. �vi I. tv. (az �n. m�diat�rv�ny). Ett�l kezdve besz�lhet�nk a hazai r�di�z�s �s telev�zi�z�s int�zm�nyrendszer�nek �s m�k�d�s�nek �talakul�s�r�l. A t�rv�ny legfontosabb eleme, hogy Magyarorsz�gon is megval�sult az Eur�pa legt�bb orsz�g�ban m�r bevezetett alapstrukt�ra: a k�zszolg�lati, illetve a kereskedelmi r�di�k �s telev�zi�k kett�s rendszere. A t�rv�ny egyik f� c�lja, hogy a m�diumok ne lehessenek politikai alkudoz�sok t�rgyai. Alapelvei k�z�tt lesz�gezi, hogy a Magyar K�zt�rsas�gban a m�sorszolg�ltat�s szabadon gyakorolhat�. A m�sorszolg�ltat� ugyanakkor k�teles tiszteletben tartani az alkotm�nyos rendet, tev�kenys�ge nem s�rtheti az emberi jogokat, �s nem lehet alkalmas a szem�lyek, nemek, n�pek, nemzetek; nemzeti, nyelvi, etnikai �s m�s kisebbs�gek, tov�bb� valamely egyh�z vagy vall�si csoport elleni gy�l�let kelt�s�re. A m�sorszolg�ltat�s nem ir�nyulhat sem valamely kisebbs�g, sem b�rmely t�bbs�g ny�lt, vagy burkolt megs�rt�s�re, kirekeszt�s�re, annak faji szempontokon alapul� bemutat�s�ra, el�t�l�s�re. A t�rv�ny a t�j�koztat�s legfontosabb alapelvei k�z�tt eml�ti azt is, hogy a k�z�rdekl�d�sre sz�mot tart� hazai �s k�lf�ldi esem�nyekr�l, vitatott k�rd�sekr�l a t�j�koztat�snak sokoldal�nak, t�nyszer�nek, id�szer�nek, t�rgyilagosnak �s kiegyens�lyozottnak kell lennie. A m�sorszolg�ltat�sban k�zz�tett m�sorsz�mok �sszess�ge, illet�leg ezek b�rmely tartalom vagy m�faj szerinti csoportja nem �llhat p�rt vagy politikai mozgalom, illetve {III-470.} ezek n�zeteinek szolg�lat�ban. A t�rv�ny a m�sorszolg�ltat�s elvei k�z�tt meghat�rozza a magyarorsz�gi gy�rt�s� m�sorok ar�ny�t, a rekl�moz�sra �s a m�sort�mogat�sra (szponzor�ci�ra), valamint a k�zszolg�lati �s a k�zm�sorszolg�ltat�sra vonatkoz� szab�lyokat. Ezut�n a m�dia fel�gyelet�t ell�t� test�letr�l rendelkezik.
R�v�sz T. Mih�ly vezet�s�vel fel�llt az Orsz�gos R�di� �s Telev�zi� Test�let (ORTT), valamint a r�di�- �s t�v�kurat�rium eln�ks�ge; e szervezetekbe a p�rtok parit�sos elven deleg�ltak tagokat. A szervezetek f�ggetlenek a mindenkori v�grehajt� hatalomt�l, tagjai csak az Orsz�ggy�l�snek tartoznak felel�ss�ggel. A m�sorpolitik�ba a kurat�rium tagjai k�zvetlen�l nem sz�lhatnak bele. Az ORTT alapvet� feladata a sz�l�sszabads�g v�delme, a sajt�szabads�g alkotm�nyos elvei �rv�nyes�l�s�nek figyelemmel k�s�r�se, a m�sorszolg�ltat�k piacra l�p�s�nek el�seg�t�se, a t�j�koztat�si monop�liumok lebont�sa �s �jak l�trej�tt�nek megakad�lyoz�sa, a m�sorszolg�ltat�k f�ggetlens�g�nek v�delme. A kiegyens�lyozott t�j�koztat�s k�vetelm�ny�nek megs�rt�se eset�n a Panaszbizotts�ghoz lehet fordulni. A bizotts�g orvosolhatja a panaszt, �s s�lyos esetben b�rs�got is kiszabhat. A kurat�riumok t�ztag� eln�ks�gei a parlamenti p�rtok parit�sait alapul v�ve n�gy �ven kereszt�l m�k�dnek, �gy, hogy valamennyi p�rt jel�ltj�nek helyet adnak, 5050%-os szavazati ar�nyt biztos�tva a korm�nyzati �s az ellenz�ki oldalnak. A tov�bbi 21, illetve a Duna TV-t fel�gyel� Hung�ria Telev�zi� K�zalap�tv�ny eset�ben 23 kur�tort a t�rv�nyben meghat�rozott hazai �s hat�ron t�li szakmai �s t�rsadalmi szervezetek deleg�lj�k. A t�rv�ny rendelkezik arr�l is, hogy az MTV 2. csatorn�j�nak ad�s�t m�holdr�l kell sug�rozni.
A r�szv�nyt�rsas�gg� alakul� MTV eln�ki tiszts�g�nek bet�lt�s�re 13 a Duna {III-471.} Telev�zi��ra 10 p�ly�zat �rkezett. M�jus elej�n a nyolc f�b�l �ll� eln�ks�g hat jel�ltet hallgatott meg a p�lyamunk�k szerz�i k�z�l, eredm�ny n�lk�l. T�bbsz�ri szavaz�s ut�n az utols� fordul�ban 7:1 ar�nyban v�g�l megszavazt�k Pet�k Istv�nt, akit okt�ber 2-�n beiktattak az MTV eln�ki tiszts�g�be. A k�t aleln�k az SZDSZ �ltal t�mogatott S�rk�zy Erika, illetve Horv�th L�r�nt lett. 1995 november�ben Pet�k megfosztotta S�rk�zyt a programszerkeszt�s �s m�v�szeti vezet�s feladat�t�l; kev�ssel ezut�n az aleln�k lemondott.
Az �j m�sorstrukt�r�ban megfogyatkozott a dokumentumfilmek mennyis�ge, de gazdagodott a k�n�lat a k�l�nb�z� m�vel�d�si, kisebbs�gi, szolg�ltat� �s magazinm�sorokb�l. Mindent el�z�nl�ttek viszont a rekl�mok a Nap TV ad�saiban pl. napi 28 percet t�lt�ttek ki, a bev�tel csak itt meghaladta az 5 milli�rd forintot. A csaknem 33 milli�rd forintos rekordk�lts�gvet�ssel m�k�d� MTV meg tudta �rizni hegem�n szerep�t: 19951997 k�z�tt n�z�inek csak mintegy 710%-�t vesz�tette el. N�mileg emelkedett a Duna TV hazai n�pszer�s�ge (�vi 4%), ami annak is k�sz�nhet�, hogy ad�sait j�liust�l k�telez�en k�zvet�teni kellett minden k�belh�l�zaton.
| �v | TV1 | TV2 | TV �sszesen |
|---|---|---|---|
| 1985 | 3�381 | 1�583 | 4�964 |
| 1986 | 3�555 | 1�803 | 5�358 |
| 1987 | 3�276 | 1�989 | 5�265 |
| 1988 | 3�399 | 2�292 | 5�691 |
| 1989 | 3�886 | 3�001 | 6�887 |
| 1990 | 4�548 | 3�300 | 7�848 |
| 1991 | 5�025 | 4�307 | 9�332 |
| 1992 | 5�588 | 4�516 | 10�104 |
| 1993 | 5�885 | 5�272 | 11�157 |
| 1994 | 6�403 | 4�903 | 11�306 |
| 1995 | 6�385 | 4�931 | 11�316 |
| 1996 | 6�526 | 5�392 | 11�918 |
| M�sor c�me | Ad�snap | S�lyozott n�zetts�g | |
|---|---|---|---|
| % | 1000 f� | ||
| (Az MTV M�diakutat� Irod�j�nak felm�r�se alapj�n) | |||
| Szomsz�dok, 206. fejezet | 03.02. | 51,3 | 4819 |
| Uborka | 01.29. | 50,1 | 4710 |
| Friderikusz-show | 01.18. | 47,9 | 4500 |
| Kisv�ros Z�rjegy | 11.16. | 47,3 | 4440 |
| H�rad� | 11.05. | 42,8 | 4019 |
| Szesz�lyes �vszakok | 08.18. | 39,4 | 3697 |
| Szilveszteri kabar�, ism�tl�s | 01.19. | 39,3 | 3695 |
| Patika, 14. r�sz | 03.06. | 38,8 | 3649 |
| Csal�di ny�r (magyar t�v�film) | 12.20. | 38,1 | 3580 |
| Szerencseker�k | 01.28. | 38,0 | 3570 |
1997-ben t�z n�vend�k kapta meg diplom�j�t a Sz�nh�z- �s Filmm�v�szeti F�iskola telev�zi�s tanszak�n. A v�gz�s�k �js�g�r�st, kamerakezel�st, filmv�g�st, logop�di�t �s pszichol�gi�t is tanultak. Az �llamilag elismert diploma birtok�ban a v�gzettek szerkeszt�i, riporteri, m�sorvezet�i, rendez�i munk�t v�llalhatnak. K�l�n�sen fontos szerep v�rhat r�juk a digit�lis technika v�rhat�an rohamos elterjed�sekor, azut�n, hogy a telev�zi�z�s a sz�m�t�g�pes vil�grendszer interakt�v eszk�z�v� v�lik.
1997 j�lius�ban �s augusztus�ban takar�koss�gi okokb�l cs�kkent az MTV {III-472.} ad�sideje. Nem jelentkezett a Tudom�nyos H�rad�, a M�zsa, a T�rzsasztal, a St�di� 97, a T�z�rai, a Szieszta. Az Aktu�list csak heti k�t alkalommal sug�rozt�k; a ny�ri m�sorrendb�l kiker�lt a Sz� van r�la, a Sajt�klub, �s a Jani h�zhoz megy (Betlen J�nos m�sora).
Az ORTT-nek 1996. m�jus 30-�ig p�ly�zatot kellett volna hirdetnie orsz�gos kereskedelmi telev�zi�s szolg�ltat�sokra ez azonban csak 1997 janu�rj�ban t�rt�nt meg. Jelent�sen k�stek az �j orsz�gos frekvenciah�l�zatok tervez�s�vel, majd a frekvenci�k kijel�l�s�vel is. V�g�l az ORTT �gy d�nt�tt, hogy az MTV 2 �ltal haszn�lt, illetve a harmadik orsz�gos frekvenciak�szletet nem k�l�n-k�l�n hirdeti meg, hanem a kett�t vegy�ti egym�ssal �s megfelezi. Ez�ltal k�t teljesen egyenrang� m�sorszolg�ltat�si lehet�s�g j�hetett l�tre. Az egyik az MTM, egy n�metorsz�gi t�k�n alapul� kelet-k�z�p-eur�pai v�llalatcsoport� lett, amelynek hazai c�g�t k�t magyar �zletember alap�totta. Az MTM m�r �vekkel kor�bban az MTV egyik legnagyobb besz�ll�t�j�v� v�lt amerikai t�v�j�t�klicencek Szerencseker�k, Mindent vagy semmit honos�t�s�val. Az MTMSBS a „Kereskedelmi 1.”, a Magyar RTL a „Kereskedelmi 2.” csatorn�n kezdhette meg a sug�rz�st 1997 okt�ber�t�l. A harmadik r�sztvev�, a mindk�t csatorn�ra sikertelen�l p�ly�z� b�r a legnagyobb �rat felaj�nl� az �risz TV volt. Az ORTT indokol�sa szerint nem az anyagilag legel�ny�sebb aj�nlatot, hanem a m�sorterv figyelembev�tel�vel a k�zszolg�lati �s eur�pai ir�nyults�g�, soksz�n� programterveket r�szes�tette el�nyben. 1997. j�lius 4-�n az �risz TV keresetet ny�jtott be a b�r�s�gon, annak meg�llap�t�s�t k�rve, hogy a p�ly�ztat�s sor�n az ORTT s�lyos szab�lys�rt�seket k�vetett el. 1998. m�rcius 25-�n az els� fok� b�r�s�g elutas�totta az �risz TV k�relm�t; a fellebbez�si elj�r�s m�g folyik. M�g a perben a bizony�t�s zajlott, az �risz t�bbs�gi tulajdonosai megv�s�rolt�k a Budapesti Kommunik�ci�s Rt. r�szv�nyeinek 75%-�t, �gy TV3 n�ven m�gis r�szeseiv� lettek a magyar kereskedelmi telev�zi�z�snak. Okt�ber 4-�n a TV 2, okt�ber 9-�n az RTL Klub kezdte meg m�sorszolg�ltat�s�t. Az �t�ll�st k�vet�en a k�zszolg�lati MTV 2. m�sor�t csak a m�holdas vagy az AM-mikro vev�berendez�ssel lehet n�zni, mindenki m�snak saj�t k�lts�g�n k�l�n dek�dert kell beszereznie. A vil�gon p�lda n�lk�li, hogy egyszerre h�rom mag�ntelev�zi� sz�lljon versenybe egy nemzeti piac�rt, ahol r�ad�sul h�rom k�zszolg�lati ad�s is jelen van.
Pet�k Ist�nt az ORTT eln�ks�ge harmadszori meghallgat�sa ut�n v�g�l lev�ltotta eln�ki tiszt�b�l, �s �tmenetileg Horv�th L�r�ntot b�zta meg az �gyvezet�i teend�k ell�t�s�val.
1998-t�l, a m�dos�tott ad�t�rv�ny szerint, a szem�lyi j�vedelemad� bevall�sakor mindenkinek nyilatkoznia kell: m�k�dtet-e otthon�ban t�v�k�sz�l�ket. Ez a szab�lyoz�s el�k�sz�ti az elmaradt el�fizet�si d�jak ad� m�dj�ra t�rt�n� behajthat�s�g�nak lehet�s�g�t. Az MTV Rt. l997. �vi m�rleg�t amely 1 milli�rd Ft vesztes�get tartalmaz a Magyar Telev�zi� K�zalap�tv�ny kurat�riuma 1998. m�jus 19-i �l�s�n 26 milli�rd 695 milli� Ft-os f��sszeggel elfogadta.
*
Az �ltalam szerkesztett �s vezetett �j Reflektor Magazin sohasem sz�netelt fenn�ll�s�nak 15 esztendeje alatt, 1984 �s 1999 k�z�tt.
M�g akkor sem, amikor orsz�ggy�l�si k�pvisel� voltam (1990-94), illetve orsz�ggy�l�si k�pvisel�jel�lt (1994).
Lehet, hogy volt ilyen sz�nd�ka Nahlik G�bor aleln�knek, net�n pap�rra is vetette azt, de a tervb�l nem lett val�s�g.
Nem sz�netelt a m�sor akkor sem, amikor az 1994-es v�laszt�si kamp�ny idej�n h�rom alkalommal egyik koll�g�m szerkesztette, kilenc alkalommal pedig koll�g�im vezett�k a m�sort.
Dr. Ilkei Csaba k�zl�se [2016.03.02.]
| Magyar Telev�zi� | TARTALOM | A magyar telev�zi�z�s m�fajai |