A Magyar Telev�zi� t�rt�nete


FEJEZETEK

A magyar telev�zi�z�s k�s�rleti korszaka

A telev�zi�s ad�sok megindul�sa haz�nkban – annak ellen�re, hogy a telev�zi�s k�p�tviteli technika kifejleszt�s�ben sz�mos magyar tud�s, pl. Mih�ly D�nes, Barta Istv�n, Czukor K�roly, Terebesi P�l, Okolics�nyi Ferenc, Nemes Tiham�r is jelent�set alkotott – �vtizedeket k�sett, hiszen Nagy-Britanni�ban, Franciaorsz�gban, N�metorsz�gban m�r az 1930-as �vekben l�tezett telev�zi�s m�sork�zvet�t�s. Az Egyes�lt �llamokban m�g a II. vh. sem szak�totta meg a gyors �tem� fejl�d�st.

1953. janu�r 23-�n a Minisztertan�cs hozz�j�rult a Magyar Telev�zi� V�llalat megalakul�s�hoz. December 16-�n elkezd�dtek a saj�t gy�rt�s� ad�berendez�s els� pr�baad�sai a Gy�li �ti postak�s�rleti �llom�sr�l – egyel�re �ll�k�pekkel. Az Orion gy�r hozz�l�tott egy 14 x 18 cm-es k�pm�ret� vev�k�sz�l�k kifejleszt�s�hez. 1954. janu�r 20-�n a Sz�chenyi-hegyen �zembe helyezt�k a 100 wattos, k�s�rleti ad�berendez�st. A Posta V�ci utcai irodah�z�ban ekkor m�r mozg�k�pet lehetett l�tni az Erdei sportverseny c. rajzfilmet �s jeleneteket a M�gn�s Miska c. filmv�gj�t�kb�l. A R�di� sz�kh�z�ban k�t f�vel megalakult a telev�zi�s f�oszt�ly. Szeptemberben a Mez�gazdas�gi V�s�ron �s a Corvin (akkori nev�n Budapest) Nagy�ruh�zban m�r a k�z�ns�gnek is bemutatkozott a telev�zi�: az els� hazai felv�telt L�szl� Endre �s Sz�csi Ferenc rendez�k k�sz�tett�k. 1955 febru�rj�ra meg�p�lt a Sz�chenyi-hegyen az els�, 60 m-es antennatorony. �prilisban a Szabads�g t�ri T�zsdepalot�b�l kik�lt�z�tt a Lenin-int�zet, egyik sz�rny�ba fokozatosan betelep�lt a Telev�zi�, s a st�di�k kialak�t�sa is megkezd�d�tt. Augusztusban az Orion gy�rban megsz�letett az AT 501 t�pus� k�sz�l�k protot�pusa. 1956. m�jus 1-j�n m�r 1 kW teljes�tm�nnyel m�k�d�tt a 40 km-es k�rzetben vehet� k�s�rleti ad�, amelynek antennatornya 70 m magas volt. A Posta K�s�rleti Int�zetben h�rom felvev�kamer�t k�sz�tettek a Jav�t��zem �s a Telev�zi� V�llalat k�zrem�k�d�s�vel. Ugyanitt k�sz�lt a mikrohull�m� �llom�s ad�-vev� antenn�ja, a k�l�nleges kik�pz�s� parabolat�k�r �s a kever�asztal is. J�liusban a Lenin k�r�ti RAVILL-boltban kilenc nap alatt 150 t�v�k�sz�l�ket adtak el 5500 Ft/db �ron. Ekkor m�r mintegy 600 k�sz�l�ktulajdonos volt az orsz�gban. E kedvez� el�jelek nyom�n az els� �vben 5000 vev�k�sz�l�k elad�s�t tervezt�k. A R�di��js�g augusztust�l k�z�lte a heti k�t k�s�rleti ad�s programj�t.

A Magyar Telev�zi� r�vid t�rt�nete az ad�s megindul�s�t�l 1974-ig

1957. febru�r 23-�n a szabads�g-hegyi 1 kW-os ad�r�l megindult az 50–90 km-es k�rzetben foghat� k�s�rleti ad�s, heti k�t napon, zenei �s irodalmi m�sorokkal. Meg�rkezett az els� PYE k�zvet�t�kocsi, amely mikrohull�m� ad�j�val 20–30 km t�vols�gban j�tsz�d� esem�nyek tov�bb�t�s�ra is alkalmas volt.

A Magyar Telev�zi� els� monoszk�pja

A Magyar Telev�zi� els� monoszk�pja

K�zvet�t�kocsi az �tvenes �vekben

K�zvet�t�kocsi az �tvenes �vekben

�prilisban a N�pstadionb�l Szepesi Gy�rgy k�zvet�tette a h�sv�ti labdar�g� torn�t. A H�s�k ter�r�l sug�rzott m�jus 1-jei ad�st m�r a k�z�ns�g is l�thatta. M�jus 9-�n volt az els� „z�rthelyi” k�zvet�t�s: a P�rizsi J�grev� m�sora a F�v�rosi Nagycirkuszb�l.

M�k�d�sbe l�pett a 94 m magas, 11 emeletes szabads�g-hegyi t�v��llom�s. Ett�l kezdve m�r a h�t h�rom napj�n adtak m�sort, a filmek mellett �lland�sultak a sport- �s sz�nh�zi k�zvet�t�sek is. Az els� k�t sz�nh�zi k�zvet�t�s: m�jus 21-�n Erkel Ferenc–Katona J�zsef B�nk b�nja az �llami Operah�zb�l, illetve {III-460.} G. B. Shaw: Warenn� mesters�ge c. sz�nm�ve a Katona J�zsef Sz�nh�zb�l. J�lius 11-�n �llt el�sz�r a kamera el� Tam�si Eszter – Illy�s Gyula mes�j�vel –, 25-�n pedig az �j bemond�n�, Tak�cs Marika.

Tam�si Eszter, bemond�

Tam�si Eszter, bemond�

Tak�cs Mari, bemond�

Tak�cs Mari, bemond�

Augusztus 18-�n korm�nyrendelettel a Magyar R�di� nev�t Magyar R�di� �s Telev�zi�ra (MTV) v�ltoztatt�k. Szeptemberben indult a M�v�szet c. magazinm�sor, V�rkonyi Zolt�n vezet�s�vel; a besz�lget�sek �s interj�k mellett k�l�nb�z� verses, zen�s, dramatikus illusztr�ci�kat is belesz�ttek.

December 19-�n ker�lt a k�z�ns�g el� az MTV els� st�di�j�t�ka: Offenbach: Eljegyz�s l�mpaf�nyn�l c. operettje a Makarenko utcai filmm�teremb�l. December 31-�n az els� �l� szilveszteri kabar�t Horv�th Tivadar �s V�rkonyi Zolt�n rendezte (konfer�lt: G�dor B�la �s Kell�r Dezs�). 1958 febru�r v�g�n indult a Telesport (szerkeszt�: Radnai J�nos). M�rcius 1-j�t�l bevezett�k a havi 50 Ft k�telez� el�fizet�si d�jat. M�rcius 21-�n l�thatt�k a n�z�k az MTV els� �n�ll� m�v�szi produkci�j�t, Dobozy Imre: Tanya a viharban c. r�di�j�t�k�nak t�v�v�ltozat�t (rend.: Katkics Ilona). Ekkort�jt sz�letett az MTV h�skor�nak egyik legsikeresebb bemutat�ja is, a G�bor Andor m�v�b�l t�v�re alkalmazott Vacsora a Hotel Germ�ni�ban (rend.: Mih�lyfi Imre).

M�jusban magyar javaslatra megalap�tott�k az Interv�zi� nev� m�sorcsere-szervezetet, amelynek r�sztvev�i: Csehszlov�kia, Lengyelorsz�g, Magyarorsz�g �s az NDK. A tv-el�fizet�k sz�ma ekkor 7190. Augusztusban l�pett el�sz�r a kamera el� Vitray Tam�s riporter �s m�sorvezet�, majd szeptemberben az els� f�rfi bemond�, Varga J�zsef. Novemberre elk�sz�lt a 240 n�gyzetm�teres nagyst�di�. A heti ad�sid�t 20 �r�ra emelt�k.

Vitray Tam�s a Csak �l�k �s mes�lek c. m�sor�ban

Vitray Tam�s a Csak �l�k �s mes�lek c. m�sor�ban

Varga J�zsef, bemond�

Varga J�zsef, bemond�

A sz�kesfeh�rv�ri VT (Videoton) gy�r megkezdte a t�v�k�sz�l�kek gy�rt�s�t. �v v�g�n m�r lehets�gess� v�lt a m�sorok �n. telerecording r�gz�t�se is. A Misinatet�n elhelyezett ad� r�v�n 1959-t�l P�csen �s k�rny�k�n is lehetett venni az ad�sokat. Megkezdte m�k�d�s�t az Avasra telep�tett miskolci rel��llom�s �s a soproni k�zvet�t�ad� is. M�just�l k�t �j k�sz�l�kt�pust �rus�tottak: az Orion AT 403-as �s a VT Munk�csy sz�ri�j�t. Szeptemberben m�k�d�sbe l�pett az els� k�pr�gz�t� berendez�s. 1959-ben m�r 12 eredeti t�v�j�t�kot �s 120 filmet l�thatott a 34�395 el�fizet�. 1959-ben a davosi Eur�pa-bajnoks�g k�zvet�t�s�vel egy csap�sra kedvenc sport�gg� v�lt a m�korcsoly�z�s. Ez �v november�ben t�z orsz�g vette �t a N�pstadionb�l a Magyarorsz�g–NSZK labdar�g�-m�rk�z�s k�zvet�t�s�t.

1960-ban heti �tre emelt�k az ad�snapok sz�m�t, az ad�s h�tf�nk�nt �s p�ntekenk�nt sz�netelt. Febru�r 20-�n f�lavatt�k a 218 m magas szentesi ad�t. Az el�fizet�k sz�ma j�nius 30-�n: 78�681. Az els� f�l�vi m�sorstatisztika: 38 sz�nh�zi �s operael�ad�s, 8 t�v�j�t�k, 92 j�t�kfilm. Az �sszes m�sorid�: 672 �ra. Ny�ron �l�ben k�zvet�tett�k a r�mai olimpia esem�nyeit. Augusztus 20-�n megkezdte pr�baad�s�t a 64 m magas k�kesi ad�torony. Ugyanezen a napon h�rom orsz�g is �tvette a Vid�m Magyarorsz�g c. t�v�esztr�dot, az els� play back-m�dszerrel k�sz�lt m�sort. A VT gy�r bemutatta Tavasz t�pus� k�sz�l�k�t.

1962 �prilis�ban m�k�d�sbe l�pett a TV saj�t szinkronst�di�ja. Augusztus 20-�n megkezdte pr�baad�sait a kabhegyi ad�. Okt�bert�l hetente k�tszer d�lel�tt is volt ad�s – az el�z� esti bemutat�k ism�tl�seib�l. Ek�zben az Orion gy�rban elk�sz�lt a 400�000. t�v�k�sz�l�k, ebb�l 53 ezret export�ltak. 1962 hozta az addigi legnagyobb m�szaki teljes�tm�nyt, a chilei labdar�g� vil�gbajnoks�g k�zvet�t�s�t. Az 1964. �vi toki�i olimpia k�pei r�szben rep�l�g�pen (a Toki�–{III-461.} Alaszka–�szaki-sark–Hamburg �tvonalon), r�szben – most el�sz�r – a Telstar m�hold r�v�n jutottak el az imm�r 2 milli� 700 ezer magyar n�z�h�z. Az MRT K�zv�lem�ny-kutat� Oszt�ly�nak felm�r�se szerint minden csal�di k�sz�l�kre h�rom-�t n�z� jutott – a vend�geket nem sz�m�tva.

1965-ben egy falusi k�zv�lem�ny-kutat�s kider�tette, hogy a paraszts�g legkedvesebb kultur�lis tev�kenys�ge a t�v�z�s (46%), az olvas�s (25%) �s a r�di�hallgat�s (10%). A t�v�m�sor m�g parlamenti vita t�rgya is volt: Mocs�r G�bor–Sz�nyi G. S�ndor Pirost�v� n�d c. darabja miatt interpell�ci� hangzott el.

1966-ban 23 budapesti �s 20 vid�ki sz�nh�zi el�ad�st, 25 t�v�j�t�kot, illetve -filmet �s 5 zen�s j�t�kot mutattak be. A lej�tszott j�t�k- �s r�vidfilmek sz�ma 164, a k�pz�m�v�szeti ad�sok 2600 percet tettek ki. 1967-ben �nnepelt�k az egymilliomodik el�fizet�t, az Ikladon �l� �zv. Raffai J�nosn�t. A telev�zi�z�s fejl�d�s�t jelzi, hogy imm�r sz�nesben k�sz�lt Bart�k: A csod�latos mandarin c. balettj�nek felv�tele, �s hogy az Orion gy�r bemutatta �j sz�nes k�sz�l�k�t, a Coloriont. Hat�s�ra pedig jellemz�, hogy TV K�nyvesbolt ny�lt a budapesti Kossuth Lajos utc�ban. J�lius 25-�n, a t�v�-vil�gnapon k�z�p-eur�pai id� szerint este 8 �rakor a vil�g csaknem valamennyi k�sz�l�k�nek k�perny�j�n ugyanaz a k�p jelent meg; az �t f�ldr�sz 18 orsz�g�nak 60 helysz�n�re kiterjed� k�rkapcsol�s c�me: A mi vil�gunk; a magyar ad�s szerkeszt�je Rockenbauer P�l, rendez�je Kende M�rta, k�t riportere Vitray Tam�s �s Herskovits P�l volt.

1967-ben a N�pstadionban megrendezett magyar–szovjet labdar�g�-m�rk�z�sen dolgoztak el�sz�r k�zikamer�val, amelynek s�lya ekkor m�g 17 kg volt. 1968-ban m�r a h�t hat napj�n volt ad�s. A Ki mit tud? ad�saiban alkalmazt�k el�sz�r a dr�t n�lk�li, URH ad�k�nt m�k�d� mikrofont, a mikroportot, amely z�rt t�rben 100–200, szabadban 300–400 m-es k�rzetben volt haszn�lhat�. A m�sorpolitik�ban lass� min�s�gi v�ltoz�st eredm�nyezett, hogy a minisztertan�cs P�csi Ferencet nevezte ki a TV vezet�j�v�. 1968-ban a mexik�i olimpi�r�l m�r 48 �r�nyi k�zvet�t�st l�thattak a magyar n�z�k. 1969. janu�r 1-j�n Szecsk� Tam�s vezet�s�vel megalakult az MRT T�megkommunik�ci�s Kutat�k�zpontja, hogy az alkot�k f�lm�rhess�k a k�z�ns�g v�lem�ny�t, r�tegz�d�s�t; vizsg�lt�k p�ld�ul a szilveszteri kabar� fogadtat�s�t.

Forgat�s k�zikamer�val

Forgat�s k�zikamer�val

Luk�cs Lor�nd operat�r egy pesti h�ztet�n

Luk�cs Lor�nd operat�r egy pesti h�ztet�n

1969. �prilis 5-�n sug�rozt�k az els� sz�nes ad�st, amelynek rendez�je Horv�th �d�m volt. A kiszolg�l� appar�tus azonban sz�k�s k�r�lm�nyek k�z�tt dolgozott, a produkci�k j� r�sze a filmgy�ri m�termekben k�sz�lt. A rekl�mokat k�sz�t�, s a k�z�ns�gkapcsolatokat er�s�t� Kereskedelmi �s Szolg�ltat� Iroda az �j gazdas�gi mechanizmus szellem�ben kiterjesztette tev�kenys�g�t. Felm�r�sek szerint a legn�pszer�bb m�sorokat ekkor m�r 3–3,5 milli� �llampolg�r n�zte. 1970-ben volt l�that� az els� sz�nes helysz�ni ad�s, az �prilis 4-i d�szszemle. Az el�fizet�k sz�ma augusztusra el�rte az 1 milli� 700 ezret. �tlagosan teh�t minden m�sodik csal�dnak volt m�r t�v�je. Ezent�l h�ztart�sonk�nt csak egy k�sz�l�k ut�n kellett el�fizet�si d�jat fizetni.

1971-ben – heti k�t-h�rom alkalommal – megkezd�dtek a 2. m�sor k�s�rleti ad�sai, r�szben m�r sz�nes programokkal. 300 j�t�k-, kisj�t�k- �s dokumentumfilm szerepelt az ez�vi m�sorfolyamban. A politikai m�sorok 26,5, az irodalom 6,1, a komolyzene 4,5, a zen�s sz�rakoztat� m�sorok 5,2, a pr�zai k�nny� sz�rakoztat� m�sorok 4,8, a vegyes sz�rakoztat� m�sorok 5,3, a sportk�zvet�t�sek 14,1, a j�t�kfilmek 14,8, az ismeretterjeszt�s 14,4, az Iskolatelev�zi� 1,8, a gyermek-, b�b- �s mesem�sorok {III-462.} 1,4, az �tt�r� sz�rakoztat� m�sorok 1,1%-nyi m�sorid�t t�lt�ttek ki. Az el�fizet�k sz�ma december 31-�n: 1�942�647, az eladott k�sz�l�kek� 247 ezer.

1971-t�l nyaranta Veszpr�mben megrendezt�k a t�v�sek tal�lkoz�j�t, ahol szakmai zs�ri �s k�z�ns�g el�tt levet�tett�k az el�z� �v kimelked�nek �t�lt produkci�it, valamint szakmai tan�cskoz�sokat, k�z�ns�gtal�lkoz�kat is tartottak. Az orsz�gosan sug�rzott m�sorban, a Telecsetepat�ban is szembes�ltek a m�sork�sz�t�k a n�z�k v�lem�ny�vel.

A Veszpr�mi T�v� Tal�lkoz� helysz�ne

A Veszpr�mi T�v� Tal�lkoz� helysz�ne

A Magyar Telev�zi� sz�nes k�zvet�t�kocsija

A Magyar Telev�zi� sz�nes k�zvet�t�kocsija

1972 ugr�sszer� fejl�d�st hozott: munk�ba �llt az NSZK-ban gy�rtott �j sz�nes k�zvet�t�kocsi �s a 760 n�gyzetm�teres, �t kamer�val m�k�d� IV. st�di�. A vil�g�t�st automatikusan vez�relt mem�riaegys�gek ir�ny�tott�k. Az innen k�zvet�tett els� m�sor a szilveszteri g�laest volt Gina Lollobrigida, a Kessler- n�v�rek �s Sv�d S�ndor fell�p�s�vel. A „legn�zettebb” hazai k�sz�t�s� m�sorok: a Ki mit tud? (88%), a Bors c. filmsorozat (82–84%), a H�rad� (71,4%) �s A H�t (49,2%). Nagy jelent�s�g� m�szaki l�p�s volt a lass�t�-visszaj�tsz� berendez�s �zembe �ll�t�sa, amellyel ezent�l a k�zvet�tett esem�ny utols� 30 m�sodperce ism�telhet�v� v�lt. Ekkort�l m�r �lland� jelleggel sug�rzott – heti n�gy napon �t – a 2. program. Az els� �vben 150 filmet t�ztek m�sorra. 100 h�ztart�sra vet�tve m�r 66 k�sz�l�k m�k�d�tt az orsz�gban.

Az �n�ll� Magyar Telev�zi� t�rt�nete 1990-ig

1974-ben k�l�nv�lt a Magyar R�di� �s az Magyar Telev�zi� (MTV). Az MTV eln�ke Nagy Rich�rd, helyettese Megyeri K�roly, k�zm�vel�d�si igazgat�ja S�ndor Gy�rgy, m�v�szeti igazgat�ja Szinet�r Mikl�s lett. Tov�bb jav�totta a v�teli lehet�s�geket, hogy 1974–1975-ben Tokajban, Nagykanizs�n �s Zalaegerszegen �j ad�tornyokat helyeztek �zembe. 1974-ben �tt�r�s t�rt�nt a sportk�zvet�t�sekben: idehaza is l�that� volt a Cassius Clay (Muhammad Ali)–John Frazier neh�zs�ly� profi �k�lv�v� vil�gbajnoki d�nt�. 1975-t�l naponta jelentkezett a t�v�torna, Id�sebbek is elkezdhetik c�mmel. 1976-ban megkezdte munk�j�t a szegedi �s a p�csi k�rzeti t�v�st�di�. A vid�ki v�rosokban m�r t�bb a bejelentett telev�zi�-, mint a r�di�k�sz�l�k. A sz�nes t�v�k forgalma egy �v alatt megh�romszoroz�dott. Az �v sor�n 58 orsz�ggal l�tes�lt t�v�kapcsolat, �s 150 magyar forgat�csoport j�rta a vil�got.

Juh�sz �rp�d a Delta c. m�sorban

Juh�sz �rp�d a Delta c. m�sorban

Az 1977. �vi t�vk�zl�si vil�g�rtekezleten haz�nk �t m�holdas t�v�csatorn�t kapott. Ez �vt�l m�r rendszeresen d�lut�n f�l 5-kor kezd�d�tt az ad�s. Nagymaroson, Tam�siban, K�rmenden �s Lentiben �j �tj�tsz� ad�k kezdt�k meg m�k�d�s�ket. A Color Star k�sz�l�k 1977-ben 20�300, a Munk�csy 26 ezer forintba ker�lt. Az �v sor�n 460 ezer fekete-feh�r vev�k�sz�l�ket gy�rtottak, 36%-uk exportra ker�lt. Az 1978-as felm�r�sek szerint a Delta (V�rhelyi Tam�s szerkeszt�s�ben) 66, a Jogi esetek (Petrik Ferenc) 81%-os n�zetts�get �rt el. 1977-ben kapott helyet a m�sorban az els� Forma–I-es k�zvet�t�s Monac�b�l. 1980-t�l az �jonnan berendezett III. st�di�b�l m�r sz�nesben jelentkezett a H�rad� �s A H�t valamennyi ad�sa (az ut�bbi �j vezet�je: Hajd� J�nos). Az ad�sid� 1980-ban el�rte a 4300 – vagyis a heti 83 – �r�t. Az el�fizet�k sz�ma 2�765�000. Az 1. m�sor az orsz�g ter�let�nek kb. 94, a 2. ad�s kb. 70%-�n volt vehet�. A k�t m�sort 16 nagyad� �s 47 �tj�tsz� ad� tov�bb�totta. A sz�nes m�sorok ar�nya 57%. Az ad�sid� 74%-�ban hazai, 26%-�ban k�lf�ldi �s filmprogramokat sug�roztak. A politikai �s t�j�koztat� m�sorok ar�nya 26, a sz�rakoztat� ad�sok� 51, az ifj�s�gi-, gyermek- �s oktat� m�sorok� 11, a sport� 10, a rekl�m� 2%.

�v Az el�fizet�k sz�ma
(1000 f�)
Az eladott k�sz�l�kek sz�ma
1000 db
A sz�nes k�sz�l�kek sz�ma
1000 db
1958 16 nincs adat –
1960 104 53,1 –
1961 205 n. a. –
1962 325 n. a. –
1964 600 n. a. –
1965 831 155,9 –
1970 1769 233,0 –
1973 2200 n. a. –
1975 2390 239,4 3,3
1976 2477 n. a. n. a.
1980 2766 316,3 47,6
1981 2806 323,9 67,9
1982 2838 301,8 73,7
1983 2864 286,8 90,0
1984 2895 296,8 112,3
1985 2911 319,2 154,7
1986 2930 397,6 236,5
1987 2958 487,0 335,0

1981-ben a K�kestet�n felavatt�k az �j ad��llom�st, ugyanekkor �j m�sorszerkezet l�pett �letbe: a d�lut�n a dolgoz�k�, {III-463.} a 10–12 �ra k�z�tti s�v a h�ziasszonyok�, a 16.30–19 �ra k�z�tti id�szak a kor�nkel�k� �s nyugd�jasok�, s 21.30 ut�n ker�ltek sorra az intellektu�lisabb r�tegm�sorok. Ekkor m�r folytak a teletext pr�baad�sai, s a gy�rak is fejlesztett�k a k�p�js�gdek�derrel ell�tott k�sz�l�kt�pusokat. A n�z�k a Horizont moziban �s a F�v�rosi M�vel�d�si H�z t�v�klubj�ban is l�thatt�k �s megvitathatt�k az alkot�kkal az �j, illetve az izgalmakat kelt� m�sorokat.

A K�p�js�g szerkeszt�se

A K�p�js�g szerkeszt�se

1981-ben sz�mos magazinm�sor indult: Ablak, Aut�-motorsport, Cimbora, �letet az {III-464.} �veknek, F�kusz (tudom�nyos h�rad�), Kalend�rium (ismeretterjeszt� m�sor), Pulzus (k�nny�zenei k�rk�p), Parabola (k�lhoni fon�ks�gok �rkus J�zsef m�sorvezet�s�vel), Panor�ma (jelens�gek a vil�gpolitik�ban), Sakk-matt, Term�szetbar�t, T�zen T�liak T�rsas�ga, Hatvanhat. 1982-ben 21 orsz�g 44 m�sorunkat vette meg, a legt�bbet – 10-et – Ausztr�lia. Az MTI szerkeszt�s�ben l�trej�tt a K�p�js�g (t�m�i: bel- �s k�lpolitika, vil�ggazdas�g, sport, k�zhaszn� inform�ci�k, programaj�nlatok, m�sorismertet�s).

1983-ban Kornidesz Mih�lyt nevezt�k ki az MTV eln�k�v�. 1984-ben megsz�lettek az els� region�lis ad�sok: P�csett h�tf�nk�nt m�r rendszeresen sug�rzott a v�rosi telev�zi�. K�belt�v�s k�s�rleti ad�s indult Sz�kesfeh�rv�rott is. A R�di�- �s Telev�zi��js�g ez �v v�g�n 1�394�000 p�ld�nyban jelent meg, el�fizet�inek sz�ma: 811�203.

Az Ablak c. m�sor k�zvet�t�se

Az Ablak c. m�sor k�zvet�t�se

A TV H�rad� k�zvet�t�se (1980-as �vek)

A TV H�rad� k�zvet�t�se (1980-as �vek)

1985 elej�n �ramtakar�koss�gi okokb�l korl�tozni kellett az ad�sid�t. Az esti m�sor – �tmenetileg – csak 22 �r�ig tarthatott, a d�lel�tti sug�rz�s – az Iskolatelev�zi� kiv�tel�vel – elmaradt. Az 1984-ben bemutatott m�sorok 43%-a �j, saj�t gy�rt�s�, 26%-a v�s�rl�sb�l sz�rmazott, 31% pedig ism�tl�s volt. Az �sszes ad�sid� 43%-�t a filmek foglalt�k le. Ez az utols� �v, amikor az MTV m�g �nfenntart� volt. Az el�fizet�knek ez id� szerint 15 fill�rj�be ker�lt egy �r�nyi m�sor. A T�megkommunik�ci�s Kutat�k�zpont felm�r�se szerint Szab� Istv�n hat filmb�l �ll� szerz�i sorozat�t �sszesen 17 milli�an l�tt�k; a legt�bb – 3 milli� – n�z� az Apa c. filmre kapcsolta be k�sz�l�k�t.

Ekkor m�r 170�000 h�ztart�sba jutott el k�belen a t�v�- �s r�di�ad�s. 1985-ben k�sz�lt el�sz�r k�pes �sszefoglal� a labdar�g� NB I heti fordul�j�nak valamennyi m�rk�z�s�r�l.

1986-ban �jabb szem�lyi v�ltoz�sok t�rt�ntek; az int�zm�ny �j �ltal�nos eln�khelyettese Gerencs�r Ferenc, k�t eln�khelyettese dr. Murai Gy�rgy �s Nemes P�ter lett. Rohamosan terjedt a video: kb. 100 ezer k�pmagn� m�k�d�tt a csal�di otthonokban �s kb. 10 ezer az int�zm�nyekben, iskol�kban. 1986-ban a heti m�sorid� �tlagosan 68 �ra az 1., �s 32 �ra a 2. programon. Az els� Magyarorsz�gon rendezett Formula-1 aut�versenynek vil�gszerte kb. 1 milli�rd n�z�je volt.

A heti m�sorid� alakul�sa (�tlagosan, �ra):

1960 22
1965 40
1970 51
1975 67
1980 87
1981 88
1982 89
1983 91
1984 95
1985 95
1986 103
1987 101

1987-ben Kornidesz Mih�lyt felmentett�k, �s Bereczky Gyul�t nevezt�k ki az MTV eln�k�v�. Bereczky egyik els� int�zked�sek�nt eln�ki rendeletben tiltotta meg a t�v� alkalmazottainak a k�perny�n val� doh�nyz�st, ami csak a m�v�szeti alkot�sokban, dramaturgiai okokb�l volt megengedett. Az el�fizet�k sz�ma �tl�pte a 3 milli�t. A telev�zi� hat�sa a k�nyvforgalomra: Isaura reg�nye a t�v�sorozat ut�n 274 ezer p�ld�nyban, a Sogun-k�tet 111�000, a BBC Shakespeare-ciklus�hoz illeszked� zsebk�nyvsorozat 24–40 ezer p�ld�nyban kelt el. Megalakult az MTV m�v�szeti tan�csa; tagjai: Bereczky Lor�nd m�v�szett�rt�n�sz, Boldizs�r Iv�n �r�, Czine Mih�ly irodalomt�rt�n�sz, Glatz Ferenc t�rt�n�sz, Husz�r Istv�n, az MSZMP KB P�rtt�rt�neti Int�zet�nek {III-465.} igazgat�ja, K�llai Ferenc sz�nm�v�sz, Petrovics Emil zeneszerz� �s Szab� Istv�n filmrendez�.

A m�szakiak �rdeme, hogy elkezd�d�tt a digit�lis telev�zi�z�s fejleszt�se – egyel�re csak a st�di�kban. 1988. janu�r 1-j�t�l a 70 �ven fel�li nyugd�jasoknak nem kellett el�fizet�si d�jat ler�niuk. Ez id�t�l kezdve k�lf�ldi sz�rmaz�s� �rucikkeket is lehetett rekl�mozni. A szegedi k�rzeti st�di� havi 50 perces rom�n nyelv� magazint k�zvet�tett; ezzel a rom�n nyelv� ad�s el�rte az �vi 800 percet. A h�ztart�sokban ekkor m�r 300 ezer k�pmagn� m�k�d�tt; a 18–19 �vesek 70%-a rendszeresen vide�zott. Jav�totta a m�sork�sz�t�s lehet�s�geit, hogy m�r 11 k�zvet�t�kocsija volt az MTV-nek. A hatalmi (politikai) szf�ra enyh�l�s�nek jelek�nt a K�l�gyminiszt�rium enged�lyezte, hogy ezent�l a k�lf�ldi t�v�sek k�l�n forgat�si enged�ly n�lk�l dolgozhattak haz�nkban. R�szben sz�tv�lt az 1. �s 2. program, az el�bbi igazgat�ja Wisinger Istv�n, az ut�bbi� Horv�t J�nos lett. A h�rad�-, riport- �s dokumentumfilmek 1988. �vi, 28. miskolci fesztiv�lj�nak vitat�m�ja: Kih�v�sok �s telev�zi�z�s a 90-es �vekben. 1988-ban �t f�ldr�sz 34 telev�zi�ja k�zvet�tette Budapestr�l a m�korcsolya vil�gbajnoks�got. Magyar napot rendezett a nyugatn�met ZDF telev�zi�. S egy rekord: 35 orsz�g v�s�rolta meg Chrudin�k Alajos izraeli �tifilmj�t. Els� alkalommal volt l�that� hanuka-istentisztelet a budapesti H�s�k Zsinag�g�j�b�l.

1989 elej�t�l v�gre m�sornap lett a h�tf� is, a heti ad�sid� 120 �r�nyira b�v�lt. Az 1. pogram m�r eg�sz napos, a 2.-on d�lut�n 17 �r�t�l folyt az addigin�l �n�ll�bb, informat�vabb �s k�tetlenebb m�sor. A havi el�fizet�si d�jat 80-r�l 100 Ft-ra emelt�k. 230 f�vel cs�kkentett�k az MTV munkat�rsi g�rd�j�t. Az A H�t szerkeszt�s�g�t a H�rad� kereteibe sorolt�k be; a k�z�s f�szerkeszt� Acz�l Endre lett. 600 oldalasra b�v�l a K�p�js�g. Az alternat�v szervezetek m�rcius 15-ei felvonul�sa keret�ben „a nemzet nev�ben” jelk�pesen „lefoglalt�k” az MTV-t. A Sz�nh�z- �s Filmm�v�szeti F�iskol�n t�v�s szerkeszt�k �s �js�g�r�k oktat�s�t vezett�k be; a tervek szerint h�rom�venk�nt indult �j oszt�ly.

1989-ben l�trej�tt a magyar TV 2 �s az olasz RAI 1 els� k�z�s, kapcsol�sos, sz�rakoztat� ad�sa. Pr�baad�sokkal megjelent a TV 1 programj�n a Nap TV. 1989-ben Bal� Gy�rgy�t nevezt�k ki a TV 2 igazgat�j�v�; � lett a m�sorvezet�je a Nemzeti Kerekasztal politikai egyeztet� t�rgyal�sainak t�m�it ismertet� ad�soknak. A Minisztertan�cs Fel�gyel� Bizotts�got hozott l�tre, amelynek megbizat�sa az orsz�ggy�l�si v�laszt�sok ut�n l�trehozand� korm�ny megalakul�s�ig tartott. Az int�zm�ny dolgoz�inak egy r�sze tiltakoz�st jelentett be, �s a d�nt�s megv�ltoztat�s�t k�rte, de a korm�ny kitartott elhat�roz�sa mellett. Ellenl�p�sk�nt lemondott Wisinger Istv�n, a TV 1 igazgat�ja, majd Bereczky Gyula eln�k is. �ll�spontjuk szerint v�gre meg kell sz�nnie a sajt� k�zvetlen politikai ellen�rz�s�nek, hogy az �js�g�r�k sz�m�ra lehets�gess� v�ljon saj�t hajlamaik, be�ll�totts�guk �s elk�telezetts�g�k �rv�nyes�t�se a k�zv�lem�ny t�j�koztat�s�ban. A Telev�zi�s Dolgoz�k Szakszervezet�nek �ll�sfoglal�sa szerint t�zmilli�s nemzet�nk a maga nyelv�vel �s kult�r�j�val nem engedheti meg mag�nak, hogy a k�perny� kommerci�lis szempontok vagy k�l- �s belpolitikai taktik�z�sok �ldozat�v� v�ljon. A szakszervezet a j�v� �rdek�ben k�vetelte, hogy az MTV ir�ny�t�s�r�l, fel�gyelet�r�l, szervezet�r�l csak az eg�sz magyar n�pet k�pvisel�, demokratikusan megv�lasztott Orsz�ggy�l�s d�nthessen.

Ebben az �vben a H�rad� �tlagosan 6 milli�, a Panor�ma �s az Ablak 3 milli� {III-466.} n�z�t vonzott. A hazai el�fizet�k 17%-a tudott m�r k�lf�ldi m�holdas ad�sokat n�zni. A Telesport ett�l fogva naponta jelentkezett. K�sz�net Magyarorsz�gnak c. budapesti g�lam�sort kb. 25 milli� n�z� sz�m�ra egyszerre k�zvet�tette az MTV 1. m�sora �s a k�lni RTL Plus �llom�s. Az �v utols� napjait szinte az eg�sz orsz�g a k�sz�l�kek el�tt t�lt�tte; az MTV t�rt�nelmi esem�nyeket, a rom�niai Ceausescu-rendszer �sszeoml�s�t k�zvet�tette egyenes ad�sban.

A magyar telev�zi�z�s a rendszerv�ltoztat�s ut�n

Az MTV fel�gyel�bizotts�ga – az addigi funkci�k megsz�ntet�s�vel �s bet�lt�ik felment�s�vel – az MTV vezet�s�t az eln�ks�gre b�zta, amelynek vezet�je Nemesk�rty Istv�n lett, tagjai: Chrudin�k Alajos, Czig�ny Gy�rgy, D�m�lky J�nos, Gomb�r J�nos, K�v�ri P�ter, P�lfy G. Istv�n �s Vitray Tam�s. Els� int�zked�sk�nt lev�ltott�k Acz�l Endr�t a H�rad� f�szerkeszt�i posztj�r�l. A v�laszt�sok m�sodik fordul�ja el�tt lemondott a p�rtsemlegess�get szavatolni hivatott fel�gyel�bizotts�g, majd az eln�ks�g is. Az �tmeneti korszakban az MTV �gyvezet�je Szalacsi T�th Albert megb�zott gazdas�gi igazgat� volt.

Augusztus 1-jei hat�llyal Hankiss Elem�r szociol�gus lett az MTV eln�ke, az �gyvezet� igazgat� pedig B�nyai G�bor. Szeptember 1-j�n megkezdte ad�sait az els� alternat�v tv-ad�s, a Sz�v TV, s ugyancsak szeptemberben indult a szombat reggeli Falut�v�, Pr�ger Gy�rgy vezet�s�vel. 1991 elej�n P�lfy G. Istv�nt kinevezt�k a TV H�rad� f�szerkeszt�j�v�, B�nyai G�bort a TV 1, Vitray Tam�st pedig a TV 2 intend�ns�v�. Vitray azonban az �j program indul�s�nak m�snapj�n lemondott, mivel a 2. m�sor, a kor�bbi �g�retekkel ellent�tben, el�nytelenebb m�k�d�si felt�telekkel l�thatott munk�hoz. A TV 2 vezet�s�t igazgat�tan�cs vette �t (tagjai: �rdi S�ndor, Ill�s Tiborn�, Pet�k Istv�n �s P�csik Ilona), Vitray f�munkat�rsk�nt dolgozott tov�bb. Indokl�s n�lk�l megsz�ntett�k a n�pszer� Csal�di k�rt. A Napkelte m�jus 27-�t�l ideiglenesen szint�n sz�netelt, de j�nius 7-�t�l folytat�dott. �rdi S�ndort kinevezt�k a TV 2 m�sorigazgat�j�v�. J�liust�l S�rk�zy Erika szerkesztette az 1. ad�n a 6 �rakor kezd�d� Reggel c. m�sort. Az Orsz�ggy�l�s kultur�lis bizotts�ga meghallgatta a TV �j aleln�kjel�ltjeit: B�nyai G�bort, Chrudin�k Alajost �s Pet�k Istv�nt, majd j�v�hagyta kinevez�s�k sz�nd�k�t. G�ncz �rp�d azonban lelkiismeret�re, a m�di�ban uralkod� zavaros viszonyokra �s a hat�sk�r�k tiszt�zatlans�g�ra hivatkozva nem �rta al� v�gleges�t� okm�nyukat, emiatt lev�lbeli pol�mia keletkezett a k�zt�rsas�gi eln�k �s a minisztereln�k k�z�tt. V�g�l a kinevez�sek leker�ltek a napirendr�l, mert a jogszab�lyok nem tett�k lehet�v� az eln�ki d�nt�s fel�lb�r�l�s�t. Az MTV-n bel�l �n. alkot�i irod�kat (szerkeszt�k-dramaturgok-riporterek; rendez�k; gy�rt�svezet�k; adminisztrat�v dolgoz�k) l�tes�tettek – �l�k�n egy-egy f�szerkeszt�vel – azon munkat�rsak sz�m�ra, akik az �tszervez�skor egyik szerkeszt�s�gbe sem ker�ltek be.

1991-t�l rendszeresen helyet kapott a m�sorban a 180 perces inform�ci�s magazin, a Napkelte. Az 1. programon J� reggelt, Magyarorsz�g c�mmel r�videsen aktu�lis magazin indult, s a Napkelte (producer: Gy�rf�s Tam�s, f�szerkeszt�: Sz�kely Ferenc) �tker�lt a 2. ad�ra. Tartalmilag is, technikailag is meg�jult a K�p�js�g, a n�z�k a m�dos�t�soknak k�sz�nhet�en hamarabb jutottak a k�v�nt inform�ci�hoz. 1992 janu�rj�ban megalakult az Esti Egyenleg F�szerkeszt�s�g. A TV 2 a honfoglal�s 1100. �vfordul�ja alkalm�b�l p�ly�zatot hirdetett magazinokra, vet�lked�kre, j�t�kokra �s dramatikus m�vekre.

{III-467.} 1993. m�rcius 2-�n G�ncz �rp�d – Antall J�zsef javaslat�ra – Nahlik G�bort a Telev�zi� aleln�k�v� nevezte ki. Az �llamf� �s a korm�nyf� k�z�tt t�bbfordul�s lev�lv�lt�s kezd�d�tt a m�diaeln�k�k szem�lye �s alkalmass�ga t�rgy�ban. Az Alkotm�nyb�r�s�g alkotm�nyellenesnek nyilv�n�totta azt az 1974. �vi minisztertan�csi hat�rozatot, amely szerint a r�di� �s a t�v� a korm�ny fel�gyelete alatt �ll, egyben felsz�l�totta az Osz�ggy�l�st, hogy az �rv�nyben l�v� hat�rozat helyett hozza meg az �j m�diat�rv�nyt. Nahlik G�bor ellen, hat�sk�r�nek t�ll�p�se �s szolg�lati titoks�rt�s miatt a t�v�eln�k fegyelmit ind�tott. Antall J�zsef lev�lben k�z�lte, hogy az �llamtitk�r-helyettesi besorol�sba tartoz� aleln�k ellen csak a korm�ny mint munk�ltat� kezdem�nyezhet fegyelmit. Nahlik v�g�l megrov�sban r�szes�lt, ezzel felf�ggeszt�se megsz�nt. Korm�nyzati kezdem�nyez�sre az Orsz�ggy�l�s Kultur�lis Bizotts�ga �jb�l beid�zte a m�diaeln�k�ket, hogy megvizsg�lja alkalmass�gukat. H�rom meghallgat�s ut�n a bizotts�g 13 igen szavazattal 10 nem ellen�ben, 1 tart�zkod�ssal elfogadta a korm�nykoal�ci� �ll�sfoglal�s�t, �s javasolta a minisztereln�knek, hogy kezdem�nyezze Hankiss Elem�r eln�ki megb�zat�s�b�l val� felment�s�t. A minisztereln�k ism�t az Alkotm�nyb�r�s�ghoz fordult; az AB d�nt�s�nek �rtelmez�se k�r�l �jabb nyilatkozath�bor� kezd�d�tt, mivel G�ncz �rp�d nem �rta al� a r�di�- �s t�v�eln�k felment�s�t.

1992 m�jus�t�l napi 10 percben region�lis h�reket is l�thattak a TV 2 n�z�i. Hankiss Elem�r t�v�eln�k okt�berben menesztette P�lfy G. Istv�nt a H�rad� �s A H�t �l�r�l, s hely�re Cs�k Elem�rt nevezte ki. Hankiss a K�lpolitikai Szerkeszt�s�g vezet�j�nek, Chrudin�k Alajosnak a megb�z�s�t is visszavonta; ut�dj�v� helyettes�t, Kocsis L. Mih�lyt jel�lte ki. Okt�ber 23-�n G�ncz �rp�d a Kossuth Lajos t�ri �nneps�gen a nagy t�megzaj miatt nem tudta elkezdeni besz�d�t. A Parlament k�r�li esem�nyek r�gz�t�s�nek, archiv�l�s�nak �s komment�l�s�nak m�dja k�r�l hosszas vita kezd�d�tt a korm�nyp�rtok �s az ellenz�k, illetve a TV vezet�se �s az Esti Egyenleg munkat�rsai k�z�tt. Hogy a szerkeszt�s�gben meghamis�tott�k-e az eredeti videofelv�telt, azt a Sony c�g szak�rt�i sem tudt�k egy�rtelm�en meg�llap�tani. Antall J�zsef november 6-�n �jb�l el�terjesztette G�ncz �rp�dnak Hankiss Elem�r felment�s�re tett javaslat�t, �s ind�tv�nyozta, hogy az �j t�v�eln�k kinevez�s�ig S�ra S�ndort b�zza meg az eln�ki teend�k ell�t�s�val. A k�zt�rsas�gi eln�k m�g ugyanaznap elutas�totta az �tiratot. Decemberben a korm�ny „az MTV gazd�lkod�sa k�r�ben elk�vetett s�lyos szab�lytalans�gok miatt” fegyelmi elj�r�st ind�tott, �s felf�ggesztette �ll�s�b�l Hankiss Elem�rt. A hat�rozatot a legf�bb �gy�sz is �rtelmezte, r�mutatva: „a felf�ggeszt�st kimond� hat�rozat v�grehajt�s�r�l Nahlik G�bor aleln�k k�teles gondoskodni.” M�snap az aleln�k az Esti Egyenleg kamer�i el�tt kijelentette, hogy nem sz�nd�kozik Hankisst kitiltani az int�zm�nyb�l.

1994. janu�r 6-�n Hankiss Elem�r lemondott t�v�eln�ki tiszt�r�l. A minisztereln�k Nahlik G�bor aleln�k�t b�zta meg az int�zm�ny vezet�s�vel. Febru�rban megsz�ntek az intendat�r�k, �s beiktatt�k az MTV �j vezet�it. Az aleln�k a m�sorszerkeszt�s�g igazgat�j�v� Kocsis L. Mih�lyt, produkci�s igazgat�v� Hajdufy Mikl�st, h�rigazgat�v� Feledy P�tert, region�lis igazgat�v� Pet�k Istv�nt nevezte ki. Az igazgat�k ir�ny�t�sa al� tartoz� egyes t�v�s m�helyek k�z�l a dr�mai st�di� �l�re Sz�nyi G. S�ndor, a zenei m�helyek vezet�s�re Czig�ny Gy�rgy, a sz�rakoztat� szerkeszt�s�g ir�ny�t�s�ra Szalay K�roly kapott megb�z�st. A t�voktat�si programokat {III-468.} Kelemen Endre, a gyermek- �s ifj�s�gi m�sorokat �rdin� Szab� M�rta, a k�pz�m�v�szeti ad�sokat Ossk� Judit, a gazdas�giakat Pomezansky Gy�rgy vezette. Febru�rban Cs�k Elem�rt nevezt�k ki a TV H�rad� f�szerkeszt�j�v�, t�le �prilis 3-�n P�lfy G. Istv�n vette �t a h�rm�sorok vezet�s�t. Egyidej�leg a Napkelte m�sor�t a TV 2-r�l �thelyezt�k az 1. programra, a megsz�ntetett Reggel hely�re.

A Nap TV m�sor�t 1994. janu�r 4-�t�l az orsz�g teljes ad�h�l�zata k�zvet�tette. Janu�rban megkezd�dtek az �j k�zszolg�lati t�v�, a Duna Telev�zi� ad�sai. A Duna TV R�szv�nyt�rsas�g j�nius 29-ei k�zgy�l�s�n S�ra S�ndort v�lasztott�k eln�k-f�igazgat�v�.

Gazdas�gi okok miatt megsz�nt az �sszt�z, a Sz�sz�l�, az �tmenet, a T�nyk�pek �s a P�nzvil�g; m�s m�sorokkal cser�lt�k le az Aktu�lis, a Napz�rta el�tt, a Menedzser magazin �s a Reggeli M�rleg c. ad�ssorozatot. Ideiglenesen sz�netelt a Csak n�z�nk mint a moziban, ritk�bban jelentkezett a Civil kur�zsi. Mivel orsz�ggy�l�si k�pvisel�, illetve jel�lt nem vezethetett m�sort az MTV-ben, Nahlik G�bor aleln�k a k�vetkez� v�laszt�sokig sz�neteltetni rendelte Ilkei Csaba �j Reflektor Magazin c. �rdekv�delmi m�sor�t.* Az int�zm�ny fizet�k�pess�g�nek meg�rz�se �rdek�ben szeptembert�l fel�re cs�kkentett�k a dr�mai, a k�pz�m�v�szeti, a zenei �s a m�vel�d�si st�di� m�sorgy�rt�si keret�sszeg�t. November 5-�n megsz�ntett�k a B�n� Andr�s vezette Esti Egyenleget �s elbocs�tott�k a f�szerkeszt�s�g t�z munkat�rs�t, akik azonban nem vett�k �t felmond�level�ket. Az Esti Egyenleg helyett ezut�n a TV H�rad� k�s� esti kiad�sa volt l�that�, s az �j strukt�r�ban ism�tl�si id�pontokat kapott A H�t, a Panor�ma �s a Parabola. Friderikusz S�ndor bejelentette, hogy felf�ggeszti telev�zi�s tev�kenys�g�t, mivel �t h�nappal kor�bbi, �r�sban beny�jtott szerz�d�stervezet�re nem kapott �rdemi v�laszt. November 30-ai hat�llyal a Telev�zi� h�rigazgat�j�v� Juh�sz L�szl� �gyv�det, a Szabad Eur�pa R�di� volt szerkeszt�j�t, belpolitikai f�szerkeszt�v� V�rkonyi Bal�zst, a R�di�, majd a TV H�rad� munkat�rs�t, a Juventus R�di� m�sorigazgat�j�t nevezt�k ki. December 29-�t�l a parlamenti k�zvet�t�sek f�szerkeszt�je Mur�nyi L�szl� lett.

A k�zszolg�lati m�di�ban tapasztalhat� �llapotok elleni tiltakoz�sul 29 �r�, k�lt� �s m�s alkot� letiltotta �j m�vei felv�tel�t, �s a kor�bban r�gz�tettek ism�tl�s�t. „Az MTV K�zalkalmazotti Tan�csa december 4-�n B�n� Andr�s f�szerkeszt�t elbocs�t�s b�ntet�sben r�szes�tette, mivel munkak�ri �s hivatalbeli k�telezetts�geit v�tkesen �s s�lyosan megszegte. Hardy Mih�ly �s Losonczy L�via k�zalkalmazotti jogviszony�t alkalmatlans�guk miatt felment�ssel megsz�ntette.” Az 1991 v�g�n fel�ll�tott n�gy alkot�i irod�hoz �jabb h�rmat csatoltak: a v�g�k, a hangm�rn�k�k �s a jelmeztervez�k egys�geit. A gyakorlatilag tev�kenys�g n�lk�l �llom�nyban tartott munkat�rsak l�tsz�ma �gy k�zel 600-ra emelkedett. Gomb�r J�nos, az Ablak felel�s szerkeszt�je 1994-ben lemondott belpolitikai f�szerkeszt�-helyettesi tiszts�g�r�l, ezut�n a TV k�zponti �llom�ny�ba helyezt�k.

1994. janu�r 1-j�t�l 30%-kal, havi 460 forintra emelkedett az el�fizet�si d�j. Nem kellett fizetni az egyed�l �l� 70 �v felettieknek, a 100%-os hadirokkantaknak, a s�lyos l�t�s- �s hall�ss�r�lteknek, valamint az l. �s 2. csoportbeli rokkantaknak. Ugyancsak janu�rt�l a budapesti k�b�lt�v�-tulajdonosok m�r fogni tudt�k az HBO kereskedelmi ad�t �s a TV4 m�sor�t. AM mikro rendszerrel foghat� a Sz�v TV, az ATV Weekend, a TV Plusz, a Budapest TV, a VTV, �s csak a f�v�rosban a Star TV, az �ce�n TV, az �buda TV, a TV 11, a Zugl� Kft. videost�di�ja {III-469.} �s a TV 20. Szegeden �s Kecskem�ten v�rosi t�v� kezdte meg m�k�d�s�t. A k�rzeti st�di�k m�sor�ban naponta 18 �r�t�l jelentkeztek a r�gi�k helyi h�rad�i; febru�rt�l k�z�s m�sorokban sz�moltak be a vid�ki esem�nyekr�l. A TV 1 a Hat�rt�l hat�rig c., kora esti m�sor�ban tette k�zz� a megyei jelent�seket.

Augusztus 1-j�t�l a TV eln�ke Horv�th �d�m, k�t aleln�ke Somosi P�ter �s Sz�kely Ferenc lett. H�rom h�napon �t k�s�rleti – j� min�s�gben egyel�re csak Budapesten vehet� – sztere�-ad�sokat sug�rzott az Antenna Hung�ria. November 5-�n megindult a TV3 f�ggetlen t�v�csatorna. Programja szerint „c�lja a sz�nvonalas sz�rakoztat�s �s az elfogulatlan t�j�koztat�s”. Romantikus sorozatokat, j�t�kos vet�lked�ket, kultur�lis �s politikai h�tt�rm�sorokat �g�rt h�tk�znap este 6-t�l, h�t v�g�n d�lut�n f�l 3-t�l �jf�lig. December 22. �ta az MTV 2. csatorna m�sor�t m�r PAL-rendszerben sug�rozt�k; a teljes �t�ll�s 1995. janu�r 2-�n t�rt�nt meg. Az 1. csatorna m�sor�t 1996. janu�r 1-j�t�l adt�k a nyugati szabv�ny szerint. Seg�ts�g�l a hall�ss�r�lteknek, a TV H�rad� �s a h�tv�gi j�t�kfilm mellett ezent�l a Delta c. tudom�nyos h�rad� �s a Panor�ma sz�vege is olvashat� a teletexten.

1995. �prilis 1-j�t�l Fodor Imre lett a sz�rakoztat� st�di� vezet�je. M�jus 1-j�n saj�t k�r�s�re t�vozott posztj�r�l Obersovszky P�ter, A H�t f�szerkeszt�je. A m�sor vezet�s�t Szombathy P�l belpolitikai st�di�vezet� �s helyettese Rudi Zolt�n vette �t. Betlen J�nos megv�lt a H�rad� vezet�s�t�l, ut�da H�dv�gi J�zsef lett. Az MTV vezet�se sorozatban adta ki a szponzor�l�st szab�lyoz�, megszigor�t� int�zked�seket – nem sok eredm�nnyel. Mik�zben a bels� kapacit�sok kihaszn�latlanok voltak, a gy�rt�s nagy r�sze k�ls� helysz�neken t�rt�nt. Egyre t�bb lett a barterszerz�d�s, amikor a gy�rt� nem p�nzt, hanem rekl�mid�t kapott a m�sor�rt; ilyen szerz�d�s j�tt l�tre t�bbek k�z�tt a Walt Disney-filmek amerikai forgalmaz�j�val.

Az Orsz�ggy�l�s 1995 kar�csonya el�tt 90%-os t�bbs�ggel v�gre elfogadta a m�diat�rv�nyt, amelyet k�t h�t ut�n a k�zt�rsas�g eln�ke is al��rt; 1996. febru�r 1-j�n l�pett hat�lyba az 1996. �vi I. tv. (az �n. m�diat�rv�ny). Ett�l kezdve besz�lhet�nk a hazai r�di�z�s �s telev�zi�z�s int�zm�nyrendszer�nek �s m�k�d�s�nek �talakul�s�r�l. A t�rv�ny legfontosabb eleme, hogy Magyarorsz�gon is megval�sult az Eur�pa legt�bb orsz�g�ban m�r bevezetett alapstrukt�ra: a k�zszolg�lati, illetve a kereskedelmi r�di�k �s telev�zi�k kett�s rendszere. A t�rv�ny egyik f� c�lja, hogy a m�diumok ne lehessenek politikai alkudoz�sok t�rgyai. Alapelvei k�z�tt lesz�gezi, hogy a Magyar K�zt�rsas�gban a m�sorszolg�ltat�s szabadon gyakorolhat�. A m�sorszolg�ltat� ugyanakkor k�teles tiszteletben tartani az alkotm�nyos rendet, tev�kenys�ge nem s�rtheti az emberi jogokat, �s nem lehet alkalmas a szem�lyek, nemek, n�pek, nemzetek; nemzeti, nyelvi, etnikai �s m�s kisebbs�gek, tov�bb� valamely egyh�z vagy vall�si csoport elleni gy�l�let kelt�s�re. A m�sorszolg�ltat�s nem ir�nyulhat sem valamely kisebbs�g, sem b�rmely t�bbs�g ny�lt, vagy burkolt megs�rt�s�re, kirekeszt�s�re, annak faji szempontokon alapul� bemutat�s�ra, el�t�l�s�re. A t�rv�ny a t�j�koztat�s legfontosabb alapelvei k�z�tt eml�ti azt is, hogy a k�z�rdekl�d�sre sz�mot tart� hazai �s k�lf�ldi esem�nyekr�l, vitatott k�rd�sekr�l a t�j�koztat�snak sokoldal�nak, t�nyszer�nek, id�szer�nek, t�rgyilagosnak �s kiegyens�lyozottnak kell lennie. A m�sorszolg�ltat�sban k�zz�tett m�sorsz�mok �sszess�ge, illet�leg ezek b�rmely – tartalom vagy m�faj szerinti – csoportja nem �llhat p�rt vagy politikai mozgalom, illetve {III-470.} ezek n�zeteinek szolg�lat�ban. A t�rv�ny a m�sorszolg�ltat�s elvei k�z�tt meghat�rozza a magyarorsz�gi gy�rt�s� m�sorok ar�ny�t, a rekl�moz�sra �s a m�sort�mogat�sra (szponzor�ci�ra), valamint a k�zszolg�lati �s a k�zm�sorszolg�ltat�sra vonatkoz� szab�lyokat. Ezut�n a m�dia fel�gyelet�t ell�t� test�letr�l rendelkezik.

R�v�sz T. Mih�ly vezet�s�vel fel�llt az Orsz�gos R�di� �s Telev�zi� Test�let (ORTT), valamint a r�di�- �s t�v�kurat�rium eln�ks�ge; e szervezetekbe a p�rtok parit�sos elven deleg�ltak tagokat. A szervezetek f�ggetlenek a mindenkori v�grehajt� hatalomt�l, tagjai csak az Orsz�ggy�l�snek tartoznak felel�ss�ggel. A m�sorpolitik�ba a kurat�rium tagjai k�zvetlen�l nem sz�lhatnak bele. Az ORTT alapvet� feladata a sz�l�sszabads�g v�delme, a sajt�szabads�g alkotm�nyos elvei �rv�nyes�l�s�nek figyelemmel k�s�r�se, a m�sorszolg�ltat�k piacra l�p�s�nek el�seg�t�se, a t�j�koztat�si monop�liumok lebont�sa �s �jak l�trej�tt�nek megakad�lyoz�sa, a m�sorszolg�ltat�k f�ggetlens�g�nek v�delme. A kiegyens�lyozott t�j�koztat�s k�vetelm�ny�nek megs�rt�se eset�n a Panaszbizotts�ghoz lehet fordulni. A bizotts�g orvosolhatja a panaszt, �s s�lyos esetben b�rs�got is kiszabhat. A kurat�riumok t�ztag� eln�ks�gei a parlamenti p�rtok parit�sait alapul v�ve n�gy �ven kereszt�l m�k�dnek, �gy, hogy valamennyi p�rt jel�ltj�nek helyet adnak, 50–50%-os szavazati ar�nyt biztos�tva a korm�nyzati �s az ellenz�ki oldalnak. A tov�bbi 21, illetve – a Duna TV-t fel�gyel� Hung�ria Telev�zi� K�zalap�tv�ny eset�ben – 23 kur�tort a t�rv�nyben meghat�rozott hazai �s hat�ron t�li szakmai �s t�rsadalmi szervezetek deleg�lj�k. A t�rv�ny rendelkezik arr�l is, hogy az MTV 2. csatorn�j�nak ad�s�t m�holdr�l kell sug�rozni.

A r�szv�nyt�rsas�gg� alakul� MTV eln�ki tiszts�g�nek bet�lt�s�re 13 – a Duna {III-471.} Telev�zi��ra 10 – p�ly�zat �rkezett. M�jus elej�n a nyolc f�b�l �ll� eln�ks�g hat jel�ltet hallgatott meg a p�lyamunk�k szerz�i k�z�l, eredm�ny n�lk�l. T�bbsz�ri szavaz�s ut�n az utols� fordul�ban 7:1 ar�nyban v�g�l megszavazt�k Pet�k Istv�nt, akit okt�ber 2-�n beiktattak az MTV eln�ki tiszts�g�be. A k�t aleln�k – az SZDSZ �ltal t�mogatott – S�rk�zy Erika, illetve Horv�th L�r�nt lett. 1995 november�ben Pet�k megfosztotta S�rk�zyt a programszerkeszt�s �s m�v�szeti vezet�s feladat�t�l; kev�ssel ezut�n az aleln�k lemondott.

Az �j m�sorstrukt�r�ban megfogyatkozott a dokumentumfilmek mennyis�ge, de gazdagodott a k�n�lat a k�l�nb�z� m�vel�d�si, kisebbs�gi, szolg�ltat� �s magazinm�sorokb�l. Mindent el�z�nl�ttek viszont a rekl�mok – a Nap TV ad�saiban pl. napi 28 percet t�lt�ttek ki, a bev�tel csak itt meghaladta az 5 milli�rd forintot. A csaknem 33 milli�rd forintos rekordk�lts�gvet�ssel m�k�d� MTV meg tudta �rizni hegem�n szerep�t: 1995–1997 k�z�tt n�z�inek csak mintegy 7–10%-�t vesz�tette el. N�mileg emelkedett a Duna TV hazai n�pszer�s�ge (�vi 4%), ami annak is k�sz�nhet�, hogy ad�sait j�liust�l k�telez�en k�zvet�teni kellett minden k�belh�l�zaton.

A Magyar Telev�zi� m�soridej�nek alakul�sa (�ra)
�v TV1 TV2 TV �sszesen
1985 3�381 1�583 4�964
1986 3�555 1�803 5�358
1987 3�276 1�989 5�265
1988 3�399 2�292 5�691
1989 3�886 3�001 6�887
1990 4�548 3�300 7�848
1991 5�025 4�307 9�332
1992 5�588 4�516 10�104
1993 5�885 5�272 11�157
1994 6�403 4�903 11�306
1995 6�385 4�931 11�316
1996 6�526 5�392 11�918
Az els� t�z legn�zettebb hazai k�sz�t�s� m�sor 1997-ben
(a teljes n�pess�g k�r�ben)
M�sor c�me Ad�snap S�lyozott n�zetts�g
% 1000 f�
(Az MTV M�diakutat� Irod�j�nak felm�r�se alapj�n)
Szomsz�dok, 206. fejezet 03.02. 51,3 4819
Uborka 01.29. 50,1 4710
Friderikusz-show 01.18. 47,9 4500
Kisv�ros – Z�rjegy 11.16. 47,3 4440
H�rad� 11.05. 42,8 4019
Szesz�lyes �vszakok 08.18. 39,4 3697
Szilveszteri kabar�, ism�tl�s 01.19. 39,3 3695
Patika, 14. r�sz 03.06. 38,8 3649
Csal�di ny�r (magyar t�v�film) 12.20. 38,1 3580
Szerencseker�k 01.28. 38,0 3570

1997-ben t�z n�vend�k kapta meg diplom�j�t a Sz�nh�z- �s Filmm�v�szeti F�iskola telev�zi�s tanszak�n. A v�gz�s�k �js�g�r�st, kamerakezel�st, filmv�g�st, logop�di�t �s pszichol�gi�t is tanultak. Az �llamilag elismert diploma birtok�ban a v�gzettek szerkeszt�i, riporteri, m�sorvezet�i, rendez�i munk�t v�llalhatnak. K�l�n�sen fontos szerep v�rhat r�juk a digit�lis technika v�rhat�an rohamos elterjed�sekor, azut�n, hogy a telev�zi�z�s a sz�m�t�g�pes vil�grendszer interakt�v eszk�z�v� v�lik.

1997 j�lius�ban �s augusztus�ban takar�koss�gi okokb�l cs�kkent az MTV {III-472.} ad�sideje. Nem jelentkezett a Tudom�nyos H�rad�, a M�zsa, a T�rzsasztal, a St�di� 97, a T�z�rai, a Szieszta. Az Aktu�list csak heti k�t alkalommal sug�rozt�k; a ny�ri m�sorrendb�l kiker�lt a Sz� van r�la, a Sajt�klub, �s a Jani h�zhoz megy (Betlen J�nos m�sora).

Az ORTT-nek 1996. m�jus 30-�ig p�ly�zatot kellett volna hirdetnie orsz�gos kereskedelmi telev�zi�s szolg�ltat�sokra – ez azonban csak 1997 janu�rj�ban t�rt�nt meg. Jelent�sen k�stek az �j orsz�gos frekvenciah�l�zatok tervez�s�vel, majd a frekvenci�k kijel�l�s�vel is. V�g�l az ORTT �gy d�nt�tt, hogy az MTV 2 �ltal haszn�lt, illetve a harmadik orsz�gos frekvenciak�szletet nem k�l�n-k�l�n hirdeti meg, hanem a kett�t vegy�ti egym�ssal �s megfelezi. Ez�ltal k�t teljesen egyenrang� m�sorszolg�ltat�si lehet�s�g j�hetett l�tre. Az egyik az MTM, egy n�metorsz�gi t�k�n alapul� kelet-k�z�p-eur�pai v�llalatcsoport� lett, amelynek hazai c�g�t k�t magyar �zletember alap�totta. Az MTM m�r �vekkel kor�bban az MTV egyik legnagyobb besz�ll�t�j�v� v�lt amerikai t�v�j�t�klicencek – Szerencseker�k, Mindent vagy semmit – honos�t�s�val. Az MTM–SBS a „Kereskedelmi 1.”, a Magyar RTL a „Kereskedelmi 2.” csatorn�n kezdhette meg a sug�rz�st 1997 okt�ber�t�l. A harmadik r�sztvev�, a mindk�t csatorn�ra sikertelen�l p�ly�z� – b�r a legnagyobb �rat felaj�nl� – az �risz TV volt. Az ORTT – indokol�sa szerint – nem az anyagilag legel�ny�sebb aj�nlatot, hanem a m�sorterv figyelembev�tel�vel a k�zszolg�lati �s eur�pai ir�nyults�g�, soksz�n� programterveket r�szes�tette el�nyben. 1997. j�lius 4-�n az �risz TV keresetet ny�jtott be a b�r�s�gon, annak meg�llap�t�s�t k�rve, hogy a p�ly�ztat�s sor�n az ORTT s�lyos szab�lys�rt�seket k�vetett el. 1998. m�rcius 25-�n az els� fok� b�r�s�g elutas�totta az �risz TV k�relm�t; a fellebbez�si elj�r�s m�g folyik. M�g a perben a bizony�t�s zajlott, az �risz t�bbs�gi tulajdonosai megv�s�rolt�k a Budapesti Kommunik�ci�s Rt. r�szv�nyeinek 75%-�t, �gy TV3 n�ven m�gis r�szeseiv� lettek a magyar kereskedelmi telev�zi�z�snak. Okt�ber 4-�n a TV 2, okt�ber 9-�n az RTL Klub kezdte meg m�sorszolg�ltat�s�t. Az �t�ll�st k�vet�en a k�zszolg�lati MTV 2. m�sor�t csak a m�holdas vagy az AM-mikro vev�berendez�ssel lehet n�zni, mindenki m�snak saj�t k�lts�g�n k�l�n dek�dert kell beszereznie. A vil�gon p�lda n�lk�li, hogy egyszerre h�rom mag�ntelev�zi� sz�lljon versenybe egy nemzeti piac�rt, ahol r�ad�sul h�rom k�zszolg�lati ad�s is jelen van.

Pet�k Ist�nt az ORTT eln�ks�ge – harmadszori meghallgat�sa ut�n – v�g�l lev�ltotta eln�ki tiszt�b�l, �s �tmenetileg Horv�th L�r�ntot b�zta meg az �gyvezet�i teend�k ell�t�s�val.

1998-t�l, a m�dos�tott ad�t�rv�ny szerint, a szem�lyi j�vedelemad� bevall�sakor mindenkinek nyilatkoznia kell: m�k�dtet-e otthon�ban t�v�k�sz�l�ket. Ez a szab�lyoz�s el�k�sz�ti az elmaradt el�fizet�si d�jak ad� m�dj�ra t�rt�n� behajthat�s�g�nak lehet�s�g�t. Az MTV Rt. l997. �vi m�rleg�t – amely 1 milli�rd Ft vesztes�get tartalmaz – a Magyar Telev�zi� K�zalap�tv�ny kurat�riuma 1998. m�jus 19-i �l�s�n 26 milli�rd 695 milli� Ft-os f��sszeggel elfogadta.


* Az �ltalam szerkesztett �s vezetett �j Reflektor Magazin sohasem sz�netelt fenn�ll�s�nak 15 esztendeje alatt, 1984 �s 1999 k�z�tt. M�g akkor sem, amikor orsz�ggy�l�si k�pvisel� voltam (1990-94), illetve orsz�ggy�l�si k�pvisel�jel�lt (1994). Lehet, hogy volt ilyen sz�nd�ka Nahlik G�bor aleln�knek, net�n pap�rra is vetette azt, de a tervb�l nem lett val�s�g. Nem sz�netelt a m�sor akkor sem, amikor az 1994-es v�laszt�si kamp�ny idej�n h�rom alkalommal egyik koll�g�m szerkesztette, kilenc alkalommal pedig koll�g�im vezett�k a m�sort.
Dr. Ilkei Csaba k�zl�se [2016.03.02.]