Pytheas

PuJeaV. – 1. Politikai sz�nok Athenaeben macedoniai F�l�p idej�ben, Demosthenesnek ellenl�basa, a kit a harpalusi p�r alkalm�val is megt�amdott. Forr�saink alacsony sz�rmaz�s� autodidact�nak festik, a ki idegen l�t�re nemcsak polg�rjogot, de bizonyos tekint�lyt is tudott mag�nak Athenaeben szerezni (egy�zben architheorus volt Delphiben), s b�r sz�noklatai nem voltak irodalmi magass�g�ak (forgott ugyan egy p�r �r�sban k�zk�zen), term�szetes humor�val hallgat�s�g�t m�gis lek�t�tte. Politikai buk�sa ut�n Antipaterhez sz�k�tt a lamiai h�bor� idej�ben. – 2. Massili�b�l sz�rmaz� periegetes, a ki a Kr. e. 4. sz�zad v�ge fel� k�t �zben is megtette phoeniciai haj�kon az utat Gadesen kereszt�l �szaknyugat Eur�p�ba (a britt szigeteken t�l Thul�ig), s ez utaz�sair�l besz�mol�, peri wkeanou cz. m�v�ben el�sz�r ismertette meg a g�r�gs�ggel a Nyugatot. M�v�t m�r Dicaearchus, Eratosthenes �s Timaeus ismert�k; k�s�bb Polybius �s Strabo haszn�lt�k �s bir�lgatt�k. Ez ut�bbiaknak �les t�mad�sait P. megb�zhat�s�g�t illet�leg a modern critika nem oszthatja. �k mint a r�mai korban �l� emberek �szaknyugat Eur�p�r�l m�r t�bbet �s biztosabbat tudhattak, mint a mennyit P.-nak az autopsia r�v�n megtudnia siker�lt; az �tt�r�s dics�s�ge az�rt m�gis csak P.-�. Ez ut�bbir�l k�l�nben is k�ts�gtelen dolog, hogy nem mint egyszer� kalandor hanem kiv�l� geographiai �s astronomiai tud�ssal felfegyverezve v�gezte utaz�sait, s a f�ld�nk alakj�ra �s ker�let�re vonatkoz� els� pontosabb ismereteket szint�n P. nev�vel kapcsolt�k �ssze a r�giek. K�nyv�r�l Polybiuson �s Strab�n k�v�l Diodorusnak �s Pliniusnak k�sz�nhet�nk, s ezenk�v�l a Kr. u. 4. sz�zadbeli Avienusnak, a kinek orae maritimae cz�m� verses munk�j�ban (Christ. val�sz�n� feltev�se szerint, Avien und die �ltesten Nachrichten �ber Iberien u. die Wesk�ste Europas, M�nchen, 1865) a nyugateur�pai tengerpartok le�r�sa v�gs� eredet�ben P.-ra vezethet� vissza. P. t�red�keir�l a legkimer�t�bben �s alapvet� m�don M�llenhoff t�rgyalt (Deutsche Altertumskunde, 1, 211–497), a kinek eredm�nyeit igaz�tja helyre �s b�v�ti ki legujabban Fr. Matthias, Prytheas von Massilia u. die �ltesten Nachrichten von den Germanen, 1. Berlin, 1901 (a berlini Luisen-gymnasium �rtes�t�j�ben).