Karl Friedrich Lessing
| Karl Friedrich Lessing | |
 | |
| Született | 1808. február 15.[1][2][3][4][5] |
| Elhunyt | Karlsruhe[9][10] |
| Állampolgársága | porosz |
| Házastársa | Ida Lessing |
| Gyermekei |
|
| Szülei | Carl Friedrich Lessing |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | múzeumigazgató |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Hauptfriedhof Karlsruhe |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Karl Friedrich Lessing témájú médiaállományokat. | |
Karl Friedrich Lessing (néhol Carl) (Breslau, 1808. február 15. – Karlsruhe, 1880. június 5.[11] ) német festő. Karl Friedrich Lessing nagyapja és Gotthold Ephraim Lessing testvérek voltak.
Életpályája
[szerkesztés]Szülei építésznek szánták, de ő a festészethez érzett hajlamot. Berlinben Röselnél és Dählingnél tájképfestést tanult, azután Schadownak lett tanítványa. Düsseldorfban telepedett le, ahol a műterme csakhamar számos tanítványt egyesített. Történeti és tájképfestő volt s mind a két tekintetben korszakalkotó a német festészet történetében. Történeti képei vezették be a történeti-politikai elemet a német festészetbe.
Művei
[szerkesztés]Első nagyobb műve, a Rőtszakállú Frigyes császár az ikoniumi csatában (1829) című képe után a Rabló és gyermeke, még a Búsuló királyi pár című képeivel eleget tett a düsseldorfi iskola érzelgős romantikájának és az egyház és állam küzdelmeit kezdte ábrázolni hosszú sorozatban, a legnagyobb komolysággal, becsületes realista törekvéssel, nagy sokszor félénk gonddal. Ezen képei: Huszita prédikáció (1834); Ezzelin a barátok előtt; Paschalis pápa elfogása V. Henrik császár által (1840); V. Henrik a Prüfening kolostor előtt (1844); Husz a konstanzi zsinaton (1842, Städel Museum, Frankfurt); Husz kivégeztetése (1851); A pápai bulla elégetése Wittenberg kapuja előtt (1853); Luther tételei; Luther és Eck vitatkozása.
Mint tájfestő eleinte komor, melankolikus hangulathoz illő alakok által különösen kiemelt. Így például a Kolostor-udvar télen című képen a temetés fokozza a természet vigasztalan hangulatát. Megismerkedvén a rajnai vidékkel, a természet realisztikus ábrázolására törekszik, a romantikus motívumokat elhagyta. A természetnek most is nem a derűs, hanem komoly oldala foglalkoztatja: hegyszakadékok, erdők, vihar, felhők. Az alakokat többnyire a harmincéves háború korából vette. A legkitűnőbbek: Tájkép, tűzvész okozta romokkal (1835); Az ezeréves tölgyfa (1837); Tölgyfaerdő (1839); Esti táj a Mosel partján; Az égő kolostor; Landsknechtek védelmeznek egy magaslatot; Erdős hegyszakadék stb.
Galéria
[szerkesztés]
Huszita prédikáció (1836)
Husz János a konstanzi zsinaton (1842)
.jpg)
Jegyzetek
[szerkesztés]- 1 2 Német Nemzeti Könyvtár: Gemeinsame Normdatei (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország). (Hozzáférés: 2014. május 4.)
- 1 2 Carl Friedrich Lessing (holland nyelven). RKDartists
- 1 2 Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Benezit művészeti lexikon (Oxford). Oxford University Press, 2006 (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ ISFDB (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Discogs. Discogs. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Gemeinsame Normdatei (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország). (Hozzáférés: 2014. december 16.)
- ↑ Web umenia (szlovák nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ abART. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Gemeinsame Normdatei (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország). (Hozzáférés: 2015. január 1.)
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Лессинг Карл Фридрих, 2015. szeptember 28.
- ↑ Der Große Brockhaus (11. kötet, 339. o.), Lipcse, 1932
Források
[szerkesztés]
 |
Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas nagy lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet.
Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont! |
