Ugrás a tartalomhoz

Japán naptár

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Image
 Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon.
Image
Gyermek Napon sokan készítenek Koinoborikat, koiponty alakú zászlókat
Image
Hazuki, a nyolcadik hónap ünneplése a tokiói Csijoda metróvonal egyik állomásán

Japán 1873. január 1-je óta a Gergely-naptárt is használja, csak japán hónapnevekkel és javarészt rögzített ünnepnapokkal. Az 1873 előtti rendszer a kínai naptáron alapszik és hivatalos ügyekben mai napig használják.

Évek

[szerkesztés]

Az évek nyilvántartására a Gergely-naptárra térés óta három különböző rendszer használatos Japánban:

  • A nyugati időszámítás (西暦, szeireki)
  • A japán korszakok nevei alapján (年号, nengó) a korszak kezdete óta eltelt évek száma
  • A Császári Év szerint (皇紀, kóki) Dzsinmu császár mitikus államalapításától számított (időszámításunk előtt 660)

Napjainkban ezek közül az első kettőt használják, a császári naptárat 1873-tól a második világháború végéig használták.

Nengó

[szerkesztés]

A többi kelet-ázsiai rendszerhez hasonlóan, a japán nengó rendszer is a kínai birodalom naptári szokásain alapszik. Fontos megjegyezni, hogy ennek ellenére független a kínai és koreai naptártól. A rendszert a mai napig használják, a hivatalos ügyintézésben általában nengó dátumot kérnek. Kínában időszámításunk előtt 140-ben kezdték használni a rendszert, Japán 645-ben vette át, Kótoku császár (孝徳天皇) uralkodása alatt. Az első korszakot Taika-nak nevezik (大化), emléket állítva ezzel a politikailag forradalmi változásokkal járó Taika reformnak (大化改新). A nengó használatát rövid ideig felfüggesztették a hetedik század második felében, de 701-től kezdve folyamatos használatban van.

A nengó használata a múltban

[szerkesztés]

A Meidzsi-kor előtt udvari hivatalnokok döntöttek a korszakok neve felől, és ezek gyakran változtak. Általában új nengót kiáltottak ki egy vagy két évvel az új császár hatalomra kerülése után. Császárváltáson kívül a kínai hatvanéves ciklus két pontjánál is nevet változtattak (az első és az ötvennyolcadik évben), mert ezek áldásos éveknek számítottak a kínai asztrológia elvei szerint. Új korszakot nyitottak más üdvös események, illetve természeti katasztrófák esetén is. A nevek utalnak a választásuk történelmi okaira, például a Wado (和銅) korszak a Nara-korban azért lett kikiáltva, mert rézleleteket találtak. A 和銅 jelek szó szerint a harmóniát és rezet jelentenek. A Heian korral kezdve konfuciusi gondolatokat tükröző korszaknevek jelentek meg, mint például Daido (大同), Konin (弘仁) és Tencso (天長). Egy nengó általában két kandzsiból áll, de a Nara korban néhány négy jelű is lett, feltehetően hogy kövesse az akkori kínai szokásokat. Japánban 247 korszak nevet tartanak számon Taikától a jelenleg tartó Heiszei-ig.

Nengó a modern Japánban

[szerkesztés]

A Meidzsi császár hatalomra kerülésétől 1867 kialakult szokás szerint már csak új császár hatalomra kerülésekor nyílik új korszak. Ez a szokás 1979-ben törvényben rögzült.

A császárra halála után csak az uralkodása alatti korszak nevével illik hivatkozni. Például a 124. császár, Hirohito (裕仁), így Sóva Császár (昭和天皇) néven említhető. A protokoll szerint a jelenleg uralkodó császárt nem illik a jelenlegi korszak nevével illetni, mert az a posztumusz neve.

A korszak első évét (元年 gannen) szorosan a császár trónra kerülésétől számítják. A Taisó császár 1926. december 25-én halt meg, ekkor lett Sóva Császár az uralkodó, így a Sóva első éve lényegében december utolsó napjait jelöli. 1989-ben meghalt a Sóva Császár, és elkezdődött a Heiszei korszak. 1989-nek tehát egyszerre két nengó dátum is megfelel: Sóva 64 és Heiszei Gannen. 1990 nengó alakban: Heiszei 2.

Image
A hagyományos naptár használata egy 2006-os vonat bérleten. A nengó szerint a Heiszei 18. évében készült

Átszámítás a nengó és a Gergely-naptár között

[szerkesztés]

Hogy megtudjuk, hogy egy japán év a Gergely-naptár melyik évének felel meg, először meg kell keresni a korszak nevét az alábbi listában, ebből ki kell vonni egyet és hozzáadni a japán évszámot. Például a Sóva korszak 23. éve nálunk 1948:

        1926 − 1 = 1925, majd 1925 + 23 = 1948.

Japán nengó korszakok nevei

[szerkesztés]

Déli udvar

Északi udvar

Egyesítés

A császárok személyes nevének listája itt található : Japán császárainak listája.

Történelmi korszakok

[szerkesztés]

Fontos kiemelni, hogy a nengó korszakok mellett létezik egy történelmi perspektívájú besorolás is.

Japán történelme
DátumKorszakAlkorszak
i. e. 30000 – i. e. 10000 Japán kőkorszak
i. e. 10000 – i. e. 300 Dzsómon-kor
i. e. 900 – körülbelül i. sz. 250 Jajoi-kor
körülbelül 250 – 538 Kofun-kor
538 – 710 Aszuka-kor
710 – 794 Nara-kor
794 – 1185 Heian-kor
1185 – 1333 Kamakura-kor
1333 – 1336 Kemmu-restauráció
1336 – 1392 Muromacsi-kor Nambokucsó
1392 – 1573 Szengoku-kor
1573 – 1603 Azucsi–Momojama-kor
1600 – 1867 Edo-kor
1868 – 1912 Meidzsi-kor
1912 – 1926 Taisó-kor

Hónapok

[szerkesztés]

A japán hónapok jelentése szó szerint első hónap, második hónap stb. A számot a -gacu (hónap) szóval (affixummal) toldják meg:

  • Január – 一月 (icsigacu)
  • Február – 二月 (nigacu)
  • Március – 三月 (szangacu)
  • Április – 四月 (sigacu)
  • Május – 五月 (gogacu)
  • Június – 六月 (rokugacu)
  • Július – 七月 (sicsigacu)
  • Augusztus – 八月 (hacsigacu)
  • Szeptember – 九月 (kugacu)
  • Október – 十月 (dzsúgacu)
  • November – 十一月 (dzsúicsigacu)
  • December – 十二月 (dzsúnigacu)

Emellett minden hónapnak van egy hagyományos neve, melyet napjainkban is használnak bizonyos területeken, mint például a költészetben. A tizenkettő közül a sivaszu szélesebb körben is használatos. Egy levél első bekezdése vagy egy beszéd köszöntője is utalhat ezekkel a vonatkozó évszakra. Némelyiket felhasználhatját nők nevében, mint például jajoi és szacuki. Felbukkanhatnak korhű filmekben is.

A hónapok hagyományos nevei (kiejtésük és szó szerinti jelentésük):

  • Január – 睦月 (mucuki – gyengédség hónap);
  • Február – 如月 vagy 衣更着 (kiszaragi vagy kinuszaragi – ruhaváltás);
  • Március – 弥生 (jajoj – új élet);
  • Április – 卯月 (uzuki – u-no-hana hónap [az u-no-hana egy virág, a Deutzia fajból]);
  • Május – 皐月 vagy 早月 vagy 五月(szacuki – gyors hónap);
  • Június – 水無月 (minacuki – a víz hónapja);
  • Július – 文月 (fumizuki – könyv hónap);
  • Augusztus – 葉月 (hazuki – levél hónap);
  • Szeptember – 長月 (nagacuki – hosszú hónap);
  • Október – 神無月 (kaminazuki vagy kannazuki – hónap istenek nélkül), 神有月 vagy 神在月 (kamiarizuki – hónap istenekkel [csak a Izumo tartományban használatos, ahol úgy vélik, hogy az istenek októberben az ún. Izumo szentélynél gyűlnek össze]);
  • November – 霜月 (simocuki – jégvirág hónap);
  • December – 師走 (sivaszu – pap futás [elnevezését az év végi áldozatait és imáit végző papról kapta]).

A hónap felosztásai

[szerkesztés]

Japán a nyugati naptárral összehangolt hétnapos heteket tart. A hétnapos hét intézménye időszámításunk szerint 800 körül került Japánba. A napok nevei szoros kapcsolatban állnak egyes Nyugat-európai országokban használatos nevekkel (lásd a táblázatot). A rendszert asztrológián kívül nem sokra használták 1876-ig, nem sokkal a nyugati naptár bevezetése utánig. Jukicsi Fukuzava kulcsszerepet töltött be abban a döntésben, hogy ez a rendszer legyen az alapja a hét napjai hivatalos elnevezésének. A napok a látható bolygók alapján lettek elnevezve, melyek a kínai filozófia öt eleméből kapták nevüket, valamint a Hold és Nap után (yin és yang).

JapánulKiejtésElemMagyarul
日曜日nicsijóbiNapVasárnap
月曜日gecujóbiHoldHétfő
火曜日kajóbiTűzKedd
水曜日szuijóbiVízSzerda
木曜日mokujóbiFaCsütörtök
金曜日kinjóbiFém/AranyPéntek
土曜日dojóbiFöldSzombat

Japánban szokás háromfelé osztani a hónapot, nagyjából 10 napos időszakokra. Mindegyiket dzsunnak nevezik (旬). Az első dzsódzsun (上旬); a második, csúdzsun (中旬); az utolsó, gedzsun (下旬). Ezek gyakran hozzávetőleges időpontokat jelölnek, például: "a hőmérséklet jellemző április dzsódzsunjára [elejére]"; "a törvénytervezetről e hónap gedzsunja [vége] közben szavaznak".

A hónap napjai

[szerkesztés]

A hónap minden napjának külön neve van :

1一日cuitacsi (néha icsidzsicu) 17十七日dzsúsicsinicsi
2二日fucuka 18十八日dzsúhacsinicsi
3三日mikka 19十九日dzsúkunicsi
4四日jokka 20二十日hacuka (néha nidzsúnicsi)
5五日icuka 21二十一日nidzsúicsinicsi
6六日muika 22二十二日nidzsúninicsi
7七日nanoka, nanuka 23二十三日nidzsúszannicsi
8八日jóka 24二十四日nidzsújokka
9九日kokonoka, kokonuka 25二十五日nidzsúgonicsi
10十日tóka 26二十六日nidzsúrokunicsi
11十一日dzsúicsinicsi 27二十七日nidzsúsicsinicsi
12十二日dzsúninicsi 28二十八日nidzsúhacsinicsi
13十三日dzsúszannicsi 29二十九日nidzsúkunicsi
14十四日dzsújokka 30三十日szandzsúnicsi
15十五日dzsúgonicsi 31三十一日szandzsúicsinicsi
16十六日dzsúrokunicsi  

A hagyományos naptár szerint 30-a volt a hónap utolsó napja, melyre még használatos a 晦日 miszoka elnevezés is, bár a szandzsúnicsi szélesebb körben ismert és elfogadott. Az év utolsó napja 大晦日 omiszoka (szó szerint „a nagy harmincadik nap”), ami jelenleg is használatos.

Nemzeti ünnepek

[szerkesztés]

Amennyiben egyetlen nap van két nemzeti ünnep között, akkor az is szünnap lesz. Ilyen május 4., ami minden évben szünnap. Amikor egy nemzeti ünnep vasárnapra esik, akkor a következő nem ünnepnapot, általában hétfőt, veszik ki ünnepelni.

DátumNeveJapán neveKiejtés
Január 1.Japán Újév元日Gandzsicu
Január második hétfőjeFelnőttéválás napja成人の日Szeidzsin no hi
Február 11.Nemzet alapítás napja †建国記念の日Kenkoku kinen no hi
Február 23.A császár születésnapja天皇誕生日Tennó tandzsóbi
Március 20. vagy 21.Tavaszi nap-éj egyenlőség春分の日Sunbun no hi
Április 29.Sóva nap *昭和の日Sóva no hi
Május 3.Az Alkotmány Napja *憲法記念日Kenpó kinenbi
Május 4.Zöld nap *みどりの日Midori no hi
Május 5.Gyermeknap *子供の日Kodomo no hi
Július harmadik hétfőjeTenger nap海の日Umi no hi
Szeptember harmadik hétfőjeIdősek tiszteletének napja敬老の日Keiró no hi
Szeptember 23. vagy 24.Őszi nap-éj egyenlőség秋分の日Súbun no hi
Október második hétfőjeEgészség és sport napja体育の日Taiiku no hi
November 3.Kultúra napja文化の日Bunka no hi
November 23.Hálaadás a munkáért nap勤労感謝の日Kinró kansa no hi

† A hagyomány szerint ezen a napon alapította Dzsinmu császár Japánt i. e. 660-ban.

* A japán arany-hét része

A japán nemzeti ünnepek alakulása

[szerkesztés]
  • 1948 – A következő ünnepeket vezették be: Újév napja, Felnőttéválás napja, Az Alkotmány Napja, Gyermeknap, Őszi napéjegyenlőség, Kultúra napja, Hálaadás a munkáért nap.
  • 1966 – Egészség és sport napja az 1964. évi tokiói olimpiai játékok emlékére lett bevezetve. A tavaszi napéjegyenlőség is ekkor lett nemzeti ünnep.
  • 1985 – A nemzeti ünnepeket szabályzó törvény reformja által szabadnap lett a két nemzeti ünnep közé ékelt május 4.
  • 1989 – Elhunyt Sóva császár január 7-én, helyét Akihito császár vette át, ezért a császár születésnapja átkerült december 23-ára. Sóva császár születésnapját átnevezték zöld nappá.
  • 2000, 2003 – A Happy Monday System (ハッピーマンデー制度 Happī Mandē Seido) több ünnepet áttett hétfőre. 2000-től kezdve: Felnőttéválás napja (korábban január 15.), és az Egészség és sport napja (korábban október 10.). 2003-tól: a Tenger nap (korábban július 20.), és Idősek tiszteletének napja (korábban szeptember 15.).
  • 2005, 2007 – Egy 2005 májusában hozott döntés értelmében 2007-től a Zöld Nap átkerül április 29-éről május 4-ére, az általános szabadnap helyére, amit az 1985-ös reform során vezettek be. Április 29-ét átnevezik Sóva napra.
  • 2009 – Szeptember 22. két ünnepnap közé kerülhet, ezért nemzeti ünnepnapnak számíthat.

Szezonális napok

[szerkesztés]

Némely napnak külön nevet adnak, hogy jelezzék az évszakok változását. 24 Szekki (二十四節気 Nidzsúsi szekki) huszonnégy egyenlő részre osztja a nap/hold naptárat, gyűjtőneve a Zasszecu (雑節). 72 Kó (七十二候 Sicsidzsúni kó) napok még tovább osztja a 24-et hárommal. Ezek közül némelyiket még manapság is használják, mint például Sunbun, Rissú és Todzsi.

A 24 Szekki

[szerkesztés]

A dátumok ±1 nappal változhatnak. Lásd még a kínai Jieqit.

Zasszecu

[szerkesztés]
NapKandzsiRomadzsiMagyar átírásMegjegyzés
Január 17.冬の土用Fuyu no doyōFuju no dojó
Február 3.節分SetsubunSzecubunEgyik definíció szerint a Russun előestje.
Március 21.春社日Haru shanichiHaru sanicsiMás néven 春社 (Harusa, Sunsa).
Március 18. – Március 24.春彼岸Haru higanHaru higanA Sunbun körüli hét nap.
Április 17.春の土用Haru no doyōHaru no dojó
Május 2.八十八夜Hachijū hachiyaHacsidzsú hacsijaSzó szerinti jelentése: 88 éjszaka (Rissun óta).
Június 11.入梅NyūbaiNyúbaiSzó szerint belép a cuju, azaz a monszun, az esős évszak.
Július 2.半夏生HangeshōHangesóA 72 Kó egyike. Egyes területeken 5 nap szabadságot kapnak a földművelők.
Július 15.中元ChūgenCsúgenNéha Zassecunak számít.
Július 20.夏の土用Natsu no doyōNacu no dojó
Szeptember 1.二百十日Nihyaku tōkaNihjaku tókaSzó szerint 210 nap (Rissun óta).
Szeptember 11.二百二十日Nihyaku hatsukaNihjaki hacukaSzó szerint 220 nap.
Szeptember 20. – Szeptember 26.秋彼岸Aki higanAki higan
Szeptember 22.秋社日Aki shanichiAki sanicsiMás néven 秋社 (Akisa, Súsa).
Október 20.秋の土用Aki no doyōAki no dojó

Sanicsi dátumok akár ±5 nappal is változhatnak. A Csúgen fix napon van. Minden más nap változhat ±1 nappal.

Néhány zasszecu több évszakban is van:

  • Szecubun (節分) Az évszakok (Rissun, Rikka, Risú és Rittó) beköszöntése előtti nap, általában a Rissun előtti nap.
  • Doyó (土用) az évszakok előtti 18 napot jelenti.
  • Higan (彼岸) ősz és tavasz középső hét napját jelenti. Sunbun a tavaszi hét nap közepén van és ennek megfelelően Súbun az őszi időszak közepe.

Szezonális fesztiválok

[szerkesztés]

Az alábbiak a szezonális fesztiválok (japánul 節句 szekku, illetve 五節句 go szekku). A szekkuk hivatalos ünnepnapok voltak az Edo korszakban.

  1. Január 7. (1/7) – 人日 (Dzsindzsicu), 七草の節句 (Nanakusza no szekku) A hét gyógynövény ünnepe
  2. Március 3. (3/3) – 上巳 (Dzsósi, Dzsómi), 桃の節句 (Momo no szekku)
    雛祭り (Hina macuri), Lányok napja.
  3. Tango (端午): Május 5. (5/5)
  4. Július 7. (7/7) – 七夕 (Sicsiszeki, Tanabata), 星祭り (Hosi macuri)
  5. Szeptember 9. (9/9) – 重陽 (Csóyó), 菊の節句 (Kiku no szekku)

Nem szekku:

Április elseje

[szerkesztés]

Április elseje különleges jelentőséggel bír Japánban. Ezzel a nappal lép életbe a kormány éves költségvetése. Vállalatok gyakran igazodnak ehhez, továbbá gyakori dátum a cégalapításhoz és fuzionáláshoz is. Sokan ezen a napon kezdenek új állásban, valamint gyakorta ezzel a nappal indul a lakás bérlemény is. Japánban április elsején indul a tanév.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Japán_naptár&oldid=28776789”