1549
Ellenőrzött
| 1549 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1549 |
| Ab urbe condita | 2302 |
| Bahái naptár | -295 – -294 |
| Berber naptár | 2499 |
| Bizánci naptár | 7057 – 7058 |
| Buddhista naptár | 2093 |
| Burmai naptár | 911 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 1541 – 1542 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1604 – 1605 |
| Shaka Samvat | 1471 – 1472 |
| Holocén naptár | 11549 |
| Iráni naptár | 927 – 928 |
| Japán naptár | 2209 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4245–4246 |
| Kopt naptár | 1265 – 1266 |
| Koreai naptár | 3882 |
| Muszlim naptár | 955 – 956 |
| Örmény naptár | 998 ԹՎ ՋՂԸ |
| Szeleukida naptár | 1860–1861 |
| Thai szoláris naptár | 2092 |
| Zsidó naptár | 5309 – 5310 |
Évszázadok: 15. század – 16. század – 17. század
Évtizedek: 1490-es évek – 1500-as évek – 1510-es évek – 1520-as évek – 1530-as évek – 1540-es évek – 1550-es évek – 1560-as évek – 1570-es évek – 1580-as évek – 1590-es évek
Évek: 1544 – 1545 – 1546 – 1547 – 1548 – 1549 – 1550 – 1551 – 1552 – 1553 – 1554
Események
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Határozott dátumú események
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- január 1. – I. Ferdinánd szabályozza a magyarországi Helytartótanács működését.[1]
- január 21. – Az angol parlament jóváhagyja az anglikán egyház hivatalos imakönyve, a Book of Common Prayer első változatát.[2]
- február 10. – IV. Iván orosz cár megalapítja a diplomáciai ügyintézésre kialakított központi hivatalt, a Követi Kormányszéket (Posoljszkij prikaz).[3][4]
- április 1. – A portugálok megszervezik a brazil főkormányzóságot.[5]
- augusztus 15. – Xavéri Szent Ferenc és két rendtársa partra lép Japánban.[6]
- szeptember 8. – Nyírbátorban titkos megállapodás születik I. Ferdinánd biztosai illetve György barát között, melynek értelmében Erdély és a Partium Ferdinándra száll, Izabella királyné és János Zsigmond 100 000 forint kárpótlást és két sziléziai hercegséget kap.[7]
Határozatlan dátumú események
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- augusztus – Eperjesen megjelenik a Confessio Pentapolitana (Ötvárosi hitvallás), amelyben Kassa, Lőcse, Bártfa, Eperjes és Kisszeben városok a lutheri tanok szellemében foglalják össze hitelveiket.[8]
- szeptember –
- az év folyamán – III. Pál pápa felfüggeszti a trienti zsinat munkálatait.[9]
- Andrea Palladio, Vicenza város építésze megkezdi a Basilica Palladiana építését.[10]
- Megkezdik az egri vár korszerűsítési munkáit.[forrás?]
- Krakkóban megjelenik Dévai Mátyás Ortographia ungarica című műve.[7]
Az év témái
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Joachim du Bellay francia költő kiadja Défene et illustration de la langue française [A francia nyelv védelme és gazdagítása] című írását.[11] Célja, hogy a francia nyelvet a görög és a latin rangjára emelje, és irodalmi nyelvvé nemesítse.
Születések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Halálozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- november 6. – Antonio Abbondi olasz építész, kőfaragó (* 1505 körül)
- november 10. – III. Pál pápa (* 1468)[12]
- december 21. – Angoulême-i Margit navarrai királyné (* 1492)
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ R. Kiss István: A magyar helytartótanács I. Ferdinánd korában és 1549-1551. évi leveles könyve. Budapest: A Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottsága. 1908. 93. o.
- ↑ Thomas Scannell: Book of Common Prayer. In The Catholic Encyclopedia. Vol. 2 New York: Robert Appleton Company. 1907.
- ↑ Vásáry István: Oszmán–török hatás az oroszoknál? Az Oszmán Birodalom és Moszkóvia a 15–16. században. Rubicon, XXXIII. évf. 382–383. sz. (2022) 116. o. ISSN 0865-6347
- ↑ The Russian Federation celebrates Diplomats’ Day on February 10. Diplomat Magazine, (2022. február 10.)
- ↑ Installation of the General Government in Brazil and the Foundation of Salvador. www.bahia.ws (Hozzáférés: 2025. február 28.)
- ↑ Magyar katolikus lexikon V. (Homo–J). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2000. ISBN 963-361-626-3
- 1 2 Buskó András: Ezeréves kapcsolatok: Magyarország-Lengyelország kapcsolatai egy ezredéven keresztül. Budapest: Lengyel-Magyar Baráti Kör. 2002. 221. o.
- ↑ Magyar katolikus lexikon III. (Éhi–Gar). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1997. ISBN 963-361-626-3
- ↑ Molnár Antal: A trienti zsinat (1545–1563). In A kora újkor története. Szerk. Poór János. Budapest: Osiris. 2009. 339. o. = Osiris Tankönyvek, ISBN 978 963 276 013 1
- ↑ Kathleen Donnelly, Roy Hoglund: A Designer's Guide to Period Style: Architecture, Décor, Furniture, and Costume from the Ancient World to the 19th Century. Long Grove, Illinois: Waveland Press. 2021. 94. o. ISBN 9781478640448
- ↑ Franciaország története. II. Az új idők 1852-től napjainkig Szerk. Georges Duby. Budapest: Osiris. 2007. 720. o. ISBN 978 963 389 757 7
- ↑ Magyar katolikus lexikon X. (Oltal–Pneu). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2005. ISBN 963-361-626-3
