Győri ETO FC
| ETO FC | |||
| Az ETO FC hivatalos címere | |||
| Csapatadatok | |||
| Teljes csapatnév | Egyetértés Torna Osztály Futball Club | ||
| Mottó | "Hajrá ETO!", "Egy csapat van csak nyugaton!" "Sose Halunk meg!" | ||
| Becenév | ETO, Rábapartiak, Rába ETO, | ||
| Székhely | Győr, Magyarország | ||
| Alapítva | 1904. július | ||
| Klubszínek | zöld-fehér | ||
| Stadion | ETO Park | ||
| Vezetőedző | |||
| Bajnokság | NB I | ||
| Nemzeti sikerek | |||
| 5 alkalommal | |||
| 4 alkalommal | |||
| 1 alkalommal | |||
| Csapatmezek | |||
| Jelenlegi szezon | |||
| Hivatalos honlap | |||
| ETO FC honlapja | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz ETO FC témájú médiaállományokat. | |||
Az ETO FC magyar labdarúgócsapat Győrött. 1904-ben alapították Győri Vagongyár ETO néven. 1960-tól 2015-ig megszakítás nélkül az élvonal tagja volt, ki sosem esett, a klub akkori tulajdonosa körüli káosz okozta a csapat visszasorolását a harmadosztályba. Öt bajnoki címmel, három ezüst és hat bronzéremmel a második legsikeresebb vidéki klub Magyarországon. Ehhez a statisztikához hozzá tartozik a négy kupagyőzelem, valamint egy szuperkupa-győzelem is. A csapat színei a zöld és a fehér, hazai pályája az ETO Park.
A klub története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A klub először 1908-ban ünnepelhetett bajnoki címet nyugaton, és az első világháborúig rendre megvédte címét, sőt, a vidék legjobbja címet is elnyerte. A háború törést jelentett az egyesület életében is, 1932-ben lett újra nyugat bajnoka, és 1937-ben nyerte el először a jogot az NB I-es részvételre.
Az 1937/38-as idényben még nem vetette meg a lábát a legjobbak között, azonnal kiesett, legközelebb 1943-ban állt közel a feljutáshoz, ám botrányos körülmények között az osztályozón elbukott. A második világháborút követően újraosztott bajnoki rendszerben újra az elsőosztályban szerepelhetett az ETO, 1955-ig tartott az első hosszabb NB I-es tagság. A klubot olyan kiválóságok alkották, mint a játékosként és edzőként is maradandót alkotó Baróti Lajos, a klub első magyar válogatott játékosa Kovács Imre "Murok", Fehérvári Alfréd, Dombos Ágoston Péter, Pálfi Antal, Pális Ferenc, a később a Vasasnál is legendává váló Kárpáti Béla, Kalmár II György, vagy Kertesi Ignác.
Az ETO 1958-ban és 1960-ban is megnyerte a másodosztályt, a hatvanas évek pedig a vagongyáriak első aranykorszakát jelentik. Az 1963-as félidényes bajnokságot Hidegkuti Nándor vezetésével óriási meglepetésre megnyerte az ETO. Már Sopronban játszott edzőmérkőzést a csapat, amikor kiderült, a Ferencváros kikapott Dorogon, ami a győriek aranyérmét biztosította be.
Hidegkuti irányításával a Magyar Népköztársasági Kupában 1964-ben ezüst, 1965-ben aranyérmet szerzett az ETO, a Bajnokcsapatok Európa-kupájában pedig a Chemie Leipziget, a Lokomotiv Szófiát, a DWS Amsterdamot kiejtve egészen az elődöntőig jutott, ahol az Eusébio fémjelezte Benfica jelentette a végállomást.
Szusza Ferenc 1966-ban második időszakát kezdte a vagongyáriaknál edzőként, hagyatéka újabb két kupagyőzelem 1966-ban és 1967-ben, bajnoki bronzérem szintén 1967-ben, és emlékezetes európai kupamérkőzések a KEK-ben: az 1966–1967-es idényben a Fiorentina és a Braga búcsúztatása után a Standard Liege ellen úgy esett ki az ETO a negyeddöntőben, hogy az első mérkőzést megnyerte. A következő idényben is nüanszokon múlt a hatalmas bravúr: az Apollon Limassol kiütése után a világklasszisokkal felálló AC Milan következett, Győrben 2–2-es, Milánóban 1–1-es döntetlen született úgy, hogy hazai pályán 2–1-re, idegenben 1–0-ra vezetett az ETO. A sors fintora, hogy a Milan, amely nem bírt a győriekkel, végül megnyerte a sorozatot. A hatvanas évek utolsó nagy eseménye a Barcelona elleni Vásárvárosok kupája párharc 1969-ből.
A klub történetének legnagyobb legendái közül ebben az időszakban futballozott Kiss Zoltán, Tamás László, Máté János, Izsáki László, az európai kupákban a klub történetének legtöbb gólját szerző Győrfi László, a klub történetének harmadik legeredményesebb játékosa Stolcz János, Varsányi Tibor, az európai kupákban a klub történetének második legtöbb gólját szerző Szaló József, a DWS Amsterdam elleni BEK-negyeddöntőben legendás győztes gólt szerző Povázsai László, az olimpiai bajnok trió, Orbán Árpád, Palotai Károly és Keglovich László, valamint a válogatottban is szerepet kapó Tóth László kapus, és Somogyi József.
Az 1970-es évek átmenetet képeztek a következő aranykorszak, a nyolcvanas évek előtt: az ETO 1974-ben harmadik lett az NB I-ben, 1979-ben pedig negyedszer nyerte meg az MNK-t, a KEK-ben pedig majdnem csodát tett, a torinói 0–2-t követően Győrben 2–0-ra vezetett a Juventus ellen, végül Pozsgai Lajos kiállítását követően 2–1-re nyert csak, így kiesett a csordultig megtelt Rába ETO Stadionban.
Az 1980-as években Verebes József kinevezése után a klub újra felülhetett a magyar bajnokság trónjára, ráadásul két egymást követő szezonban, 1982-ben és 1983-ban. A következő két idényben ezüstérmet (1984-ben a Kupában is), majd 1986-ban bronzérmet szerzett a klub. A nemzetközi porondon csak részsikerek jutottak, hiszen a Standard Liege elleni idegenbeli 0–5 után ugyan majdnem visszakapaszkodott a Rába, de csak 3–0-ra nyert otthon. A helyzet 1983-ban sem változott, a Vikingur kiejtését gólzáporos kiesés követett a Dinamo Minszk ellen. Az UEFA-kupában 1984-ben a Manchester United ejtette ki a Rába ETO-t, a hazai visszavágó azonban Preszeller Tamás és Hannich Péter bombagóljaival emlékezetes 2–2-t hozott. A Bohemians Praha 1985-ben a Verebes-féle ETO utolsó európai szereplése, 1986-ban már Gellei Imrével sikerült visszavágni a Dinamo Minszknek, hogy aztán a Torino túl nagy falatnak bizonyuljon. Győrben a mai napig fogalom a Kovács – Csonka, Hlagyvik, Mile, Magyar – Hannich, Póczik, Burcsa – Szabó, Szentes, Hajszán gálakezdő.
Az 1990-es évek küzdelmesen alakultak, a Reszeli Soós István-féle 1997-től 1999-ig tartó időszak jelentett fénypontot egy őszi első és második hellyel, de a dobogóra egyszer sem ért oda a csapat, pedig kiváló játékosok alkották Stark Péter, Korsós György, Lakos Pál, Csató Sándor, Mracskó Mihály, vagy Fehér Miklós személyében. A futballcsapatot 96 éve támogató vagongyár 2000-ben kiszállt, Tarsoly Csaba és a Quaestor 2001-es tulajdonosi szerepvállalása megoldotta a súlyos anyagi gondokat. A Győri ETO FC a 2000-es évek végére újra Magyarország topklubja lett, harmadik aranykorszaka a 2008-as bronzéremmel indult, 2009-ben a Magyar Kupában harmadszor szerzett ezüstérmet, 2010-ben újabb bajnoki harmadik hely, az Európa-ligában pedig csak a playoffban búcsúzott a Dinamo Zagreb ellen. A 2011–2012-es idény végén a klub történetének hatodik bronzérmét szerezte meg az ETO, hogy aztán 2013-ban bajnoki címet, kupaezüstöt, és Szuperkupa-aranyat ünnepelhessen. A következő évben csak a gólkülönbségen múlt, hogy nem védi meg a címét, a bajnokságban.
2015. május 8-án bejelentették, hogy a csapat a Quaestor Csoport csődje miatt nem tudta határidőre teljesíteni a Magyar Labdarúgó-szövetség által a licenc kiadására előírt feltételeket, ezért a csapat nem indulhat az NBI-ben a 2015/2016-os szezonban.[1]
2015 májusában az ETO Futsal csapata és Győr városa mentette meg a megszűnéstől a klubot és így vált csak lehetővé a harmadik osztályban való folytatás. A teljesen új alapokra helyezett ETO a nyáron radikális változásokon ment keresztül és többnyire saját nevelésű, győri kötődésű játékosokkal, ETO FC Győr néven indult az első osztályba visszakerülésért folytatott harcba. A 2015–2016-os évben a csapatnak nem sikerült az osztályváltás.
A következő szezonban NB I-et megjárt játékosokkal és edzővel, Bekő Balázzsal kezdte a bajnokságot a csapat. A győri csapat könnyedén jutott fel az idény végén a másodosztályba. Az NB II nem indult jól az ETO-nak, ezért menesztették Bekő Balázst. A csapatot Szentes Lázár, korábbi győri kiválóság vette át. Az ETO a bajnokságban a 7. helyen végzett. Ezzel nem volt megelégedve a vezetőség, ezért menesztették Szentes Lázárt is. A helyét 2018 nyarán a csapat vezetőedzője, Mészöly Géza vette át. A klubot 2017-ben átvevő tulajdonos NB II-es középcsapatot tudott csupán finanszírozni, az ETO FC Győr hosszú középszerű évekre volt ítélve, mígnem 2022-ben az akkori polgármester, Dr. Dézsi Csaba András közbenjárására Világi Oszkár, a Dunaszerdahelyi AC-t irányító üzletember vette át a méltatlanul vergődő, a hírekbe csak edzőváltásaival bekerülő klubot. Ugyan a 2021–2022-es bajnoki évad nem sikerült jól, a Világi-éra Magyar Kupa-elődöntővel indult, hogy aztán a következő idényben sokáig a kiesés réme is fenyegesse a csapatot.
A 2023/2024-es NB II-es szezonnak a csapat nagy reményekkel, Antonio Muñoz vezetőedzővel az élen vágott neki. A szezon közben Kuznyecov Szergej váltotta Muñozt a vezetőedzői poszton. Kuznyecov személye azonban nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, az NB I-be jutás esélye kritikussá vált. Ekkor váltotta a vezetőedzői poszton Kuznyecov Szergejt Borbély Balázs. A feladat adott volt: az 5 hátralévő mérkőzés megnyerésével az ETO biztosan feljut az első osztályba. Teljesítette, a csapat a 2024/2025-ös szezont már az NB I-ben kezdhette. Az ETO 9 év után jutott vissza az első osztályba.
A csapat a 2024/2025-ös NBI-es szezonban az első 5 mérkőzést követően csupán 1 ponttal az utolsó helyen állt, azonban Borbély Balázs vezetőedzőnek, és a csapat kimagasló tavaszi teljesítményének köszönhetően végül a negyedik helyen zárt, ezzel indulási jogot szerezve az Konferencia Liga selejtezőkörében. Az ETO méltó módon képviselte a zöld-fehér színeket, a tapasztalatlan csapat egészen a rájátszásig jutott a sorozatban, a tavasszal negyeddöntőig jutó Rapid ellen egy gólra volt a hosszabbítástól.
A 2025–2026-os NB I-es idény őszi felvonását megnyerte a klub, amely 13 év után telelt az élen.
Névváltozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1904 – 1949 A klub alapítása Győri Vagongyár ETO néven.
- 1949 – 1950 Stadtauswahl Győr
- 1950 – 1957 Győri Vasas
- 1957 – 1958 Magyar Vagon- és Gépgyár ETO
- 1958 – 1968 Győri Vasas ETO
- 1968 – 1990 Rába Vasas ETO (sportsajtóban: Rába ETO)
- 1990 – 1994 Győri Rába ETO
- 1994 ETO FC Győr
- 1995 Győri FC
- 1995 – 2015 Győri ETO FC
- 2015 – 2017 ETO FC Győr
- 2017 – 2022 WKW ETO FC Győr
- 2022 – ETO FC Győr
- 2025 – ETO FC
Sikerek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Aranyérmes: 1963 ősz, 1981–82, 1982–83, 2012–13, 2025–26
- Ezüstérmes: 1983–84, 1984–85, 2013–14
- Bronzérmes: 1967, 1973–74, 1985–86, 2007–08, 2009–10, 2011–12
- Győztes: 2013
- Elődöntős: 1964–65
Magyar bajnoki gólkirályok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A csapat színeiben ketten lettek gólkirályok a magyar bajnokságban. Elsőként, Hannich Péter érdemelte ki a díjat, aki az 1981–82-es szezonban huszonkét találatot jegyzett a Rába ETO játékosaként. Több mint húsz évet kellett várni arra, hogy újra győri játékosé legyen a trófea. Ez végül a 2006–07-es idényben történt meg, amikor is Bajzát Péter tizennyolc gólt szerezve lett gólkirály. Két év múlva újra ő bizonyult az első osztály legjobb góllövőjének, akkor húsz gólt ért el. Összesen eddig háromszor adott gólkirályt az ETO FC Győr csapata, viszont, két játékos személyében.
| Idény | Név | Gól |
|---|---|---|
| 1981–82 | 22 | |
| 2006–07 | 18 | |
| 2008–09 | 20 |
Nemzetközi kupaszereplések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Bajnokcsapatok Európa-kupája/Bajnokok Ligája
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Szezon | Bajnokság | Forduló | Ország | Csapat | Otthon | Idegenben | Össz. |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1964–65 | BEK | Selejtező | Chemie Leipzig | 4–2 | 2–0 | 6–2 | |
| Nyolcaddöntő | Lokomotiv Szofija | 5–3 | 3–4 | 8–7 | |||
| Negyeddöntő | AFC DWS | 1–0 | 1–1 | 2–1 | |||
| Elődöntő | Benfica | 0–1 | 0–4 | 0–5 | |||
| 1982–83 | BEK | 1. Forduló | Standard Liège | 3–0 | 0–5 | 3–5 | |
| 1983–84 | BEK | 1. Forduló | Víkingur | 2–1 | 2–0 | 4–1 | |
| Nyolcaddöntő | Dinama Minszk | 3–6 | 1–3 | 4–9 | |||
| 2013–14 | BL | Selejtező 2. forduló | Makkabi Tel-Aviv | 0-2 | 1-2 | 1-4 |
Kupagyőztesek Európa-kupája
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Szezon | Bajnokság | Forduló | Ország | Csapat | Otthon | Idegenben | Össz. |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1966–67 | KEK | 1. Forduló | Fiorentina | 4–2 | 0–1 | 4–3 | |
| 2. Forduló | Braga | 3–0 | 0–2 | 3–2 | |||
| Negyeddöntő | Standard Liège | 2–1 | 0–2 | 2–3 | |||
| 1967–68 | KEK | 1. Forduló | Apóllon Lemeszú | 5–0 | 4–0 | 9–0 | |
| 2. Forduló | Milan | 2–2 | 1–1 | 3–3 (i.g.) | |||
| 1968–69 | KEK | 1. Forduló | Dinamo București | [2] | |||
| 1979–80 | KEK | 1. Forduló | Juventus | 2–1 | 0–2 | 2–3 |
| Szezon | Bajnokság | Forduló | Ország | Csapat | Otthon | Idegenben | Össz. |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1969–70 | Vásárvárosok kupája | 1. forduló | Lausanne Sports | 2–1 | 2–1 | 4–2 | |
| 2. forduló | Barcelona | 2–3 | 0–2 | 2–5 | |||
| 1974–75 | UEFA-kupa | 1. kör | Lokomotiv Plovdiv | 3–1 | 1–3 | 4–4 (b.u.) | |
| 2. kör | Fortuna Düsseldorf | 2–0 | 0–3 | 2–3 | |||
| 1984–85 | UEFA-kupa | 1. kör | Manchester United | 2–2 | 0–3 | 2–5 | |
| 1985–86 | UEFA-kupa | 1. kör | Bohemians Praha | 3–1 | 1–4 | 4–5 (h.u.) | |
| 1986–87 | UEFA-kupa | 1. kör | Dinama Minszk | 0–1 | 4–2 | 4–3 | |
| 2. kör | Torino Calcio | 1–1 | 0–4 | 1–5 | |||
| 2008–09 | UEFA-kupa | 1. selejtezőkör | Zesztaponi | 1–1 | 2–1 | 3–2 | |
| 2. selejtezőkör | Stuttgart | 1–4 | 1–2 | 2–6 | |||
| 2010–11 | Európa-liga | 1. selejtezőkör | FC Nitra | 3–1 | 2–2 | 5–3 | |
| 2. selejtezőkör | Atirau FK | 2–0 | 3–0 | 5–0 | |||
| 3. selejtezőkör | Montpellier Hérault | 0–1 | 1–0 | 1–1[3] | |||
| Rájátszás | Dinamo Zagreb | 0–2 | 1-2 | 1–4 | |||
| 2014–15 | Európa-liga | 2. selejtezőkör | IFK Göteborg | 0–3 | 1–0 | 1–3 |
| Szezon | Forduló | Ország | Csapat | Otthon | Idegenben | Össz. |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 2025–26 | 2. selejtezőkör | Pjunik Jerevan | 3-1 | 1-2 | 4-3 | |
| 3. selejtezőkör | AIK | 2-0 | 1-2 | 3-2 | ||
| Rájátszás | Rapid Wien | 2-1 | 0-2 | 2-3 |
Intertotó-kupa
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Szezon | Bajnokság | Forduló | Ország | Csapat | Otthon | Idegenben | Össz. |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1989 | Intertotó-kupa | Csoportkör | Grasshopper | 1–0 | 1–2 | ||
| Csoportkör | Admira Wacker | 5–0 | 1–5 | ||||
| Csoportkör | Brøndby | 1–0 | 1–1 | ||||
| 2003 | Intertotó-kupa | 1. Forduló | Ethnikósz Áhnasz | 1–1 | 2–2 | 3–3 (i.g.) | |
| 2. Forduló | Racing de Santander | 2–1 | 0–1 | 2–2 (i.g.) |
Szakmai stáb, vezetőség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]2026. Január 22-én lett frissítve.[4][5][6]
| Vezetőség | Szakmai stáb | ||
|---|---|---|---|
| Tulajdonos | Vezetőedző | ||
| Klubigazgató | Asszisztens edző | 🇭🇺 kertész áron | |
| Ügyvezetői asszisztens | |||
| Sportigazgató | Erőnléti edző | ||
| Fehér Miklós Labdarúgó Akadémia | Kapusedző | ||
| Akadémia igazgató | Technikai vezető | ||
| Szakmai igazgató | Csapatorvos | ||
| Utánpótlás technikai vezető | Masszőr | ||
| Fizioterapeuta | |||
| Kit manager | |||
Jelenlegi keret
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Utolsó módosítás: 2024. február 26.[7]
- A vastaggal jelzett játékosok felnőtt válogatottsággal rendelkeznek.
- A dőlttel jelzett játékosok kölcsönben szerepelnek a klubnál.
- *A tartalékcsapatban is pályára lépő játékosok.
| Mezszám | Név | Állampolgárság | Születési hely | Születési idő (kor) | Korábbi csapat | Érték (€) | Szerződés lejárta |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Kapusok | |||||||
| 16 | Megyeri Balázs | Budapest | 1990.03.31 (36 éves) | Debreceni VSC | 200 000 | 2025.06.30. | |
| 26 | Gyurákovics Erk | Pozsony | 1999. július 21. (27 éves) | 100 000 | 2025.06.30. | ||
| Védők | |||||||
| 4 | Luciano Vera | Wanda | 2002. február 9. (24 éves) | 200 000 | 2024.06.30. | ||
| 6 | Matteo Lucarelli* | Livorno | 2001. október 10. (25 éves) | 10 000 | 2024.06.30. | ||
| 13 | Fábio Vianna | Vila Real | 1998. október 8. (28 éves) | 300 000 | Nem publikus | ||
| 14 | Szujó Attila | Kecskemét | 2003. szeptember 14. (23 éves) | 100 000 | 2025.06.30. | ||
| 18 | Csontos Dominik | Székesfehérvár | 2002. november 8. (23 éves) | 175 000 | 2025.06.30. | ||
| 19 | Szépe János | Galánta | 1996. március 15. (30 éves) | 300 000 | 2025.06.30. | ||
| 25 | Deian Boldor | Temesvár | 1995. február 3. (31 éves) | 600 000 | Nem publikus | ||
| 73 | Kovács Márk | Nagyvárad | 2004. július 17. (22 éves) | 150 000 | 2024.06.30. | ||
| Urblík Norbert | Ipolyság | 2004. április 18. (22 éves) | 25 000 | 2024.06.30. | |||
| Középpályások | |||||||
| 5 | Paul Anton | Beszterce | 1991. május 10. (35 éves) | 450 000 | 2025.06.30. | ||
| 6 | Tóth Rajmund | Győr | 2004. április 9. (22 éves) | Utánpótlásból került fel | 100 000 | 2026.06.30. | |
| 8 | Gabriel Boschilia | Piracicaba | 1996. március 5. (30 éves) | 1 700 000 | 2024.06.30. | ||
| 10 | Claudiu Bumba | Nagybánya | 1994. január 5. (32 éves) | 300 000 | 2025.06.30. | ||
| 16 | Vingler László | Győr | 2005. október 31. (20 éves) | Utánpótlásból került fel | 200 000 | 2026.06.30. | |
| 36 | Riquelme | São Paulo | 2002. október 2. (24 éves) | 125 000 | 2024.06.30. | ||
| 91 | Kiss Máté* | Győr | 1991. április 30. (35 éves) | 75 000 | 2024.06.30. | ||
| 92 | Michal Škvarka | Martin | 1992. augusztus 19. (34 éves) | 350 000 | Nem publikus | ||
| Támadók | |||||||
| 7 | Mamady Diarra | Bamako | 2000. június 26. (26 éves) | 300 000 | 2025.06.30. | ||
| 21 | Yasin Hamed | Nagyszalonta | 1999. szeptember 12. (27 éves) | 125 000 | 2024.06.30. | ||
| 27 | Nenad Lukić | Szávaszentdemeter | 1992. szeptember 2. (34 éves) | 600 000 | 2025.06.30. | ||
| 55 | Christopher Kröhn | Bécs | 1999. május 4. (27 éves) | 175 000 | 2025.06.30. | ||
| 96 | Huszár Marcell | Győr | 2005. május 7. (21 éves) | Utánpótlásból került fel | 250 000 | 2026.06.30. | |
| 97 | Farkas Balázs | Győr | 2002. március 27. (24 éves) | Utánpótlásból került fel | 75 000 | Nem publikus | |
| Hanzli Péter | Székesfehérvár | 2002. április 27. (24 éves) | Utánpótlásból került fel | 50 000 | Nem publikus | ||
| Tarcsi Róbert | Komárom | 2004. február 20. (22 éves) | 10 000 | 2024.06.30. | |||
| Kölcsönadott játékosok | |||||||
| Név | Poszt | Állampolgárság | Születési hely | Születési idő (kor) | Kölcsönben itt | Érték (€) | Kölcsön lejárta |
| Buna Gábor | védő | Kaposvár | 2002. május 24. (24 éves) | 75 000 | 2024.06.30. | ||
| Tuboly Máté | középpályás | Budapest | 2004. szeptember 15. (22 éves) | 150 000 | 2024.06.30. | ||
| Csóka Bálint | támadó | Dunaszerdahely | 2003. március 20. (23 éves) | 125 000 | 2024.06.30. | ||
| Lacza Alex | támadó | Zselíz | 2004. június 17. (22 éves) | 125 000 | 2024.06.30. | ||
Statisztikák
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Edzők 1937-től, napjainkig
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
megjegyzés: A mérkőzésszám melletti zárójelben szereplő szám, a nemzetközi porondon lejátszott meccsek számát mutatja. A (*) az év közbeni edzőcserét mutatja.
Bajnoki múlt
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az ETO összes eddigi eredménye, amit elért a magyar labdarúgó-bajnokság első osztályában:
- 1937–38 – 13. hely (kiesett az NB II-be)
- 1945–46 – 6. hely
- 1945–46 – 14. hely
- 1946–47 – 12. hely
- 1947–48 – 11. hely
- 1948–49 – 9. hely
- 1949–50 – 7. hely
- 1950 – 9. hely
- 1951 – 7. hely
- 1952 – 6. hely
- 1953 – 6. hely
- 1954 – 7. hely
- 1955 – 11. hely (kiesett az NB II-be)
- 1958–59 – 14. hely (kiesett az NB II-be)
- 1960–61 – 8. hely
- 1961–62 – 10. hely
- 1962–63 – 6. hely
- 1963 –
Arany - 1964 – 4. hely
- 1965 – 5. hely
- 1966 – 5. hely
- 1967 –
Bronz - 1968 – 14. hely
- 1969 – 5. hely
- 1970 – 8. hely
- 1970–71 – 9. hely
- 1971–72 – 10. hely
- 1972–73 – 8. hely
- 1973–74 –
Bronz - 1974–75 – 9. hely
- 1975–76 – 11. hely
- 1976–77 – 7. hely
- 1977–78 – 15. hely
- 1978–79 – 6. hely
- 1979–80 – 13. hely
- 1980–81 – 11. hely
- 1981–82 –
Arany - 1982–83 –
Arany - 1983–84 –
Ezüst - 1984–85 –
Ezüst - 1985–86 –
Bronz - 1986–87 – 10. hely
- 1987–88 – 4. hely
- 1988–89 – 5. hely
- 1989–90 – 12. hely
- 1990–91 – 11. hely
- 1991–92 – 11. hely
- 1992–93 – 9. hely
- 1993–94 – 5. hely
- 1994–95 – 11. hely
- 1995–96 – 15. hely
- 1996–97 – 9. hely
- 1997–98 – 4. hely
- 1998–99 – 4. hely
- 1999–00 – 8. hely
- 2000–01 – 5. hely
- 2001–02 – 10. hely
- 2002–03 – 6. hely
- 2003–04 – 10. hely
- 2004–05 – 5. hely
- 2005–06 – 9. hely
- 2006–07 – 13. hely
- 2007–08 –
Bronz - 2008–09 – 8. hely
- 2009–10 –
Bronz - 2010–11 – 9. hely
- 2011–12 –
Bronz - 2012–13 –
Arany - 2013–14 –
Ezüst - 2014–15 – 8. hely (kizárták az NB III-ba)
- 2015–16 – NB III 4. hely
- 2016–17 – NB III 1. hely
- 2017–18 – NB II 7. hely
- 2018–19 – NB II 8. hely
- 2019–20 – NB II 6.hely
- 2020–21 – NB II 12.hely
- 2021–22 – NB II 7.hely
- 2022–23 – NB II 13.hely
- 2023–24 – NB II 2.hely
Játékosstatisztikák
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az ETO korábbi játékosai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Magyar válogatottak az ETO-ból
Nemzetközi kupaszereplés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az ETO színeiben legtöbb nemzetközi kupamérkőzést játszó és gólt rúgó játékosok listája:
A csapat eddigi stadionjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Rába ETO Stadion[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A győri Magyar Vagon- és Gépgyár az 1960-as évek közepén kezdett el területet keresni az NB1-ben szereplő csapata számára, mivel annak elöregedett – és légszennyezett – stadionja a gyártelep bővítésének útjába esett. A vagongyári stadion területét 1906 óta használta az ETO, 1936. május 21-én adták át a vidék akkori legmodernebb sporttelepét, fedett, a Petőfi (akkor Horthy)-híd technikai megoldását használva hegesztett lelátóval. A vállalat egy 30 000 szurkoló befogadására alkalmas stadion felépítése mellett döntött, amelynek helyét Győr keleti elővárosában jelölték ki. A létesítmény terveit a Győri Tervező Vállalat munkatársai társadalmi munkában készítették el. A következő 10 év során egy vegyes szerkezetű stadion épült meg Győrben. A létesítmény lelátóinak alsó része a labdarúgópálya köré épített töltés rézsűjén, felső része a töltésre épített vasbeton tartószerkezeten nyugodott. A befogadóképesség némileg elmaradt a tervezettől, 25 ezer győri foglalhatott helyet a 22 szektorra osztott lelátókon. Az átadásakor az ország legkorszerűbb stadionjának számító létesítményt 1977. június 22-én, az úttörő-olimpia megnyitójával egy időben adták át rendeltetésének. A magyar labdarúgás történetének több jelentős mérkőzését rendezték meg a Rába ETO Stadionban. A Rába ETO vendégeként játszott a pályáján Juventus, a Manchester United és Dinama Minszk. 1998-ban megfelelő saját stadion híján ez volt az európai kupákban induló Dunaferr, majd 2002-ben a Zalaegerszeg otthoni pályája. A magyar válogatott ötször lépett a győri pályára, 2002-ben pedig itt rendezték a Magyar Kupa döntőjét. Az ezredfordulóra a Rába ETO Stadion magyarországi mértékkel mérve nagy és elfogadható színvonalú létesítménynek számított, ám elmaradt a hasonló méretű nyugat-európai városok stadionjainak felszereltségétől. A stadion felújítását először 2002-ben vették tervbe, amikor a magyar-horvát közös rendezésű labdarúgó EB egyik helyszínének szemelték ki.[8][9] ETO Park[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az ezredforduló után az ETO FC és a stadion tulajdonjogát az ingatlanbefektetéssel is foglalkozó Quaestor Rt. szerezte meg. A vállalat nagy reményeket fűzött az ország EB-pályázataihoz, illetve egy ahhoz kapcsolódó modern stadion kialakításához. A régi stadion bontása 2005 nyarán, a keleti lelátó helyén kezdődött el. Az ETO a munkálatok ideje alatt is használta a pályát, de a nyugati lelátó bontása után, a 2006/07-es idényben pályaválasztóként hat meccsen az Integrál-DAC, 2-2 meccsen a Tatabánya és a Gyirmót stadionjában fogadták ellenfeleiket. A keleti lelátó 2007 októberére készült el. Az új stadion jelenlegi befogadóképessége, 16 000 fő. A nézőcsúcs, jelenleg 13 700 fő. A 2012/13-as szezon huszonhetedik fordulójában, a Ferencváros elleni mérkőzésre voltak kíváncsiak ennyien, melyen 1-0-s győri győzelem született, s ezáltal biztossá vált a klub 4. bajnoki címe. A magyar válogatott, 2010-ben, az oroszok elleni barátságos mérkőzésen játszott először az új létesítményben, 10 423 néző előtt.[10] A Quaestor Csoport 2015. évi botrányának kitörése után a kormány rendeletet adott ki a csődeljárás alatt levő Győri ETO FC Labdarúgó és Sportszolgáltató Kft. és a szintén csődeljárás alatt álló ETO PARK Korlátolt Felelősségű Társaság stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté való minősítéséről.[11] 2019. november 8-án hozott határozatával a kormány a Győr belterület 2907/4 hrsz. ingatlant (a stadiont) ingyenesen a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonába adta, sportcélú fejlesztés, elsősorban labdarúgás sportág infrastrukturális feltételeinek biztosítása céljára.[12]A stadion állaga rendkívüli romláson esett át 2015 óta, a szurkolóktól elzárt keleti lelátóra nem biztonságos nagy tömeget beengedni. Jellemző, hogy ha az ETO bejutott volna a 2025-ös Konferencialiga főtáblájára, nem játszhatott volna otthonában. Szurkolók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A klubnak eddig tíz szurkolói csoportja volt, melyből nyolc jelenleg is működik. A napjainkban kevésbé aktív Ultra Csoporton Kívüliek, a Zöld Stílus baráti társaság fölött, a nyugati lelátón foglal helyet. Velük szemben szurkol a Green White Ultras, Detonator, UBAS, főként fiatalokat tömörítő trió. A keleti lelátó szélén az Arrabona, Infinite Unity, és – az IU fiatal szekciója – a Youth Unity székel.
Egy csapat van csak nyugaton, a Rába ETO A védelme sziklaszilárd, a kapusa csuda jó Csatársora, mint a villám, gyors és góllövő Így lehet csak NB1-es bajnok a Rába ETO Női szakosztály[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A klubnak a 2000/01-es idénytől női csapata is szerepel a hivatalos bajnokságban. Jelenleg az NBI-ben szerepel a csapat, a 2007/08-as bajnokságban 5. helyen végzett. Korábbi legjobb helyezése egy 4. hely volt a 2005/06-os bajnokságban. 2022-ben második lett az NB I-ben. Szezonok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
|

