I. Hattuszilisz hettita király
| I. Hattuszilisz | |
| Labarnasz, Nagy Király, Hattuszasz és Kusszara királya, Én, a Nap | |
 | |
| Hatti királya | |
| Ḫattušiliš | |
| Uralkodási ideje | |
| i. e. 1586 – i. e. 1556 | |
| Örököse | Huccijasz, majd Labarnasz |
| Elődje | Labarnasz |
| Utódja | I. Murszilisz |
| Életrajzi adatok | |
| Született | i. e. 17. század Kusszara |
| Elhunyt | i. e. 1620 Hattuszasz |
| Nyughelye | Kusszara |
| Édesapja | Papahdilmah(?) |
| Testvére(i) | |
| Házastársa | Kadduszi |
| Gyermekei | Huccijasz Hasztajarasz Labarnasz(?) Happi(?) Pimpirit(?) |
I. Hattuszilisz (Ḫattušiliš, másképp II. Labarnasz, luvi 
) hettita király Hatti egységes, birodalmi létének második uralkodója i. e. 1586–1556 között (a középső kronológia szerint 1650–1620). A később szinte legendássá vált Labarnasz helyét nem leszármazási elven vette át, hanem kijelölés útján. Hattuszilisz az egyik lehetséges elképzelés szerint Labarnasz féltestvérének, Papahdilmahnak a fia volt, akit Labarnasz erővel űzött el a trónról, ezért lehet, hogy Hattuszilisszel visszaállt az eredeti öröklési rend. Más adatok alapján Tavannanna királyné (Labarnasz felesége) unokaöccse volt. Ugyanakkor az is lehetséges, hogy Hattuszilisz volt maga Labarnasz, uralkodói címként használva. A történészek időnként II. Labarnasz néven is emlegetik, mivel Hattuszilisz bizonyosan használta ezt a név-címet.
A Hattuszilisz név esetleg származhat az új főváros, Hattuszasz nevéből is (ember Hattumból), ennek alapján feltételezik, hogy ő tette fővárossá. Ugyanakkor a Labarnasszal való azonosításának sem mond ellent, ebben az esetben Labarnasz az új székhelyre költözéskor vehette fel a Hattuszilisz nevet, és okozta ezzel a mai névbizonytalanságot. Az bizonyos, hogy Hattuszilisz vette fel először a Hattuszasz királya címet, ugyanakkor használta a Kusszara királya címet is, utalva arra, hogy Neszában székelő családja eredetileg kusszarai uralkodói család. Emellett a Nagykirály címet is felvette. Úgyszintén elsőként használta az Én, a Nap (𒀭𒌓𒋛 DUTUši) címet is, amelynek előképe Anittasz kiáltványában fedezhető fel. A felirat ezen a helyen sérült, ezért nem állapítható meg, hogy a Nap segítségével aratott-e győzelmet, vagy ő maga a Nap(keleti).
Uralkodásának hatéves periódusát viszonylag jól ismerjük, mert akkád nyelvű felirat számol be róla (már amennyire hinni lehet egy uralkodó beszámolójának).[1] Eszerint a hettita uralmat a tengerig terjesztette ki, a következő évben szíriai városokat, köztük Alalahot és Varszuvát (Urszu) hódoltatta, azután arzavai hadjárat, végül három évig a korábban Mitanni által elfoglalt észak-szíriai és anatóliai területeken hadakozott. (Szanahuitta, Caruna.)
A hettita irodalom két darabja ismert a korából, a Kanis királynője és a Calpai történet. Mindkettő egységes elbeszélésbe szerkesztve a Calpa-szövegben maradt fenn. Ez utóbbi egyben adatokat szolgáltat egy palota építése előtti rituálékhoz. Ismert emellett még végrendelete is (CTH#6), amelyben Labarnasz nevű fiát (vagy unokaöccsét) megfosztja a tróntól és helyette unokáját, Mursziliszt jelöli a trónra.[2] Halálát az Alahtum ostroma közben szerzett sebesülés okozta. Sebe halálos volt ugyan, de Hattuszilisz még visszatérhetett fővárosába, ahol leíratta végrendeletét.
Későbbi korokban készített másolatokból ismert a Palotakrónika című dokumentum (CTH#8 és CTH#9).
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Hattuszilisz Évkönyvei
- ↑ Ceram, C.W. (1964). A hettiták regénye. Gondolat K. i. m. 86. old.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Hittites.info
- Magyar nagylexikon IX. (Gyer–Iq). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. 428–429. o. ISBN 963-9257-00-1 (Hettita Birodalom címszó)
- Az emberiség krónikája. Szerk. Bodo Harenberg. Budapest: Officina Nova. 1990. ISBN 963-7835-60-1
| Előző uralkodó: Labarnasz |
Következő uralkodó: I. Murszilisz |
