Luxemburgiak
| Luxemburgiak | |||||||||||||||||
| Teljes lélekszám | |||||||||||||||||
| 336.700[1] - 500.000 | |||||||||||||||||
| Lélekszám régiónként | |||||||||||||||||
| |||||||||||||||||
| Nyelvek | |||||||||||||||||
| luxemburgi, francia, német | |||||||||||||||||
| Vallások | |||||||||||||||||
| kereszténység (főleg római katolikus és protestáns) | |||||||||||||||||
| Rokon népcsoportok | |||||||||||||||||
| németek, franciák, vallonok, belgák | |||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Luxemburgiak témájú médiaállományokat. | |||||||||||||||||
.svg){kind=small}
A luxemburgiaknak elsősorban azokat tekintik akik nemcsak Luxemburg lakói, hanem luxemburgi nyelven beszélnek és a luxemburgi kultúrát követik. Megközelítőleg több mint félmillió luxemburgi él a világon: 300 ezer Luxemburgban, 45 ezer az Egyesült Államokban, 40 ezer Franciaországban, 30 ezer Belgiumban, 25 ezer (más állítások szerint 80 ezer is) Brazíliában, 15 ezer Németországban és ismeretlen számú Argentínában.
A luxemburgi nép jellemzői
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A luxemburgiak nagy része Luxemburgban él. A térség lakosságának elődei kelták (gallok) és germánok (frankok) keveredéséből jött létre. Bár luxemburgi nyelven rendszeresen, anyanyelvi szinten beszélnek, de ugyanakkor a lakosság szinte minden része beszéli még a francia és német nyelvet is. Sok luxemburgi él a szomszédos országokban, Hollandiában és több másik országban.
Az erdélyi szászok őseinek egy része Luxemburg területéről származott, nyelvük hasonló a luxemburgihoz.
Luxemburg egyfajta találkozási pontjaként is felfogható a német, francia és holland kultúrának. Mindez megmutatkozik a luxemburgi nyelvben és szokásokban, azonkívül a történelemben is.
A luxemburgiakat hajdan németeknek tekintették és a lakosság is németnek érezte magát. Németország egységesülését követően Luxemburg független maradt és a függetlenség érzése az önálló nemzeti öntudat kialakulásának alapjait is megvetette, szemben például Svájcban és Ausztriában, melyek szintén kikerültek a német egységből, de a német identitás fennmaradt. A két nép elszakadását a második világháború gyorsította, ekkor Luxemburg náci megszállás alatt állt, így el kellett szenvednie annak minden szörnyűségét. Ezen emlékek kellemetlenül érintették a luxemburgiakat, akik ma már zokon veszik, ha németnek tekintik őket.
Vallásukat tekintve zömmel római katolikusok, néhány protestánssal.
A nyelv
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A luxemburgi nyelv a 20. századig az alnémet nyelv egy nyelvjárását képezte a frank dialektuscsoporton belül. Sztenderdizációja már a 19. században elkezdődött, véglegessé a háború után vált, de még hosszú ideig nem kapott hivatalos státuszt. Napjainkban még mindig hátrányban van bizonyos szektorokban a francia, illetve német nyelvvel szemben.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 "Luxembourgish". Ethnologue. 2005. 2007. június 9. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2007. június 25..
Native speakers of Luxembourgish worldwide
- ↑ "La progression de la population du Grand-Duché continue: 537 039 résidants au 1er janvier 2013" [The population growth of the Grand Duchy continues: 537,039 residents as of 1 January 2013] (PDF) (francia nyelven). Statnews. 2013. április 18.
- ↑ Levinson, Amanda. "The Regularisation of Unauthorised Migrants: Literature Survey and Country Case Studies – Regularisation programmes in Luxembourg" (PDF). Centre on Migration, Policy and Society, University of Oxford. 2006. szeptember 2. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2006. szeptember 2.
- ↑ Wey, Claude (2002). "L'émigration luxembourgeoise vers l'Argentine" (PDF) (francia nyelven). CDMH. 2011. július 22. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2007. június 25.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Irodalom
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Cole, Jeffrey (2011). Ethnic Groups Of Europe: An Encyclopedia. ABC-CLIO. ISBN 978-1598843026.
