Ugrás a tartalomhoz

Archaeplastida

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Image
Archaeplastida
Evolúciós időszak: kalimmium – jelenkor
Fák, füvek és algák a Sprague-folyó közelében
Fák, füvek és algák a Sprague-folyó közelében
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Csoport: Diaphoretickes
Csoport: Archaeplastida
Szinonimák
  • Plantae Cavalier-Smith, 1981[1]
  • Primoplantae Palmer et al. 2004[2]
Alcsoportok
Hivatkozások
Image
A Wikifajok tartalmaz Archaeplastida témájú rendszertani információt.
Image
A Wikimédia Commons tartalmaz Archaeplastida témájú kategóriát.

Az Archaeplastida (vagy Plantae sensu lato) fő eukarióta csoport, benne a fotoautotróf vörösmoszatokkal (Rhodophyta), a zöldmoszatokkal, a szárazföldi növényekkel és a Glaucophyta csoporttal.[5] Tagja még a Rhodophyta ostoros eukariotróf rokona, a nem fotoszintetikus Rhodelphidia és feltehetően a Picozoa is.[6] Két membránnal körülvett kloroplasztiszokkal rendelkeznek, melyek feltehetően endoszimbiózissal alakultak ki cianobaktérium bekebelezésével.[7] A kloroplasztiszt tartalmazó többi csoport az amőboid Paulinella kivételével 3 vagy 4 membránnal körülvett kloroplasztiszokat tartalmaznak, ezeket másodlagosan vehették fel zöld- vagy vörösmoszatoktól.[* 1] A vörös- és zöldmoszatokkal szemben a Glaucophyta esetén nincs másodlagos endoszimbiózis.[9]

Az Archaeplastida sejtjeiben jellemzően nincs centriólum, a mitokondriumok cristái laposak. Általában cellulóztartalmú sejtfaluk van, az energiát keményítőben tárolják. Ezek más eukariótákkal közös jellemzők. Genetikai tanulmányok a fő bizonyítékok arra, hogy az Archaeplastida monofiletikus, ezek alapján a plasztiszok eredete feltehetően közös. Ez azonban vitatott.[10][11] A bizonyítékok alapján az egyetlen elsődleges endoszimbiózissal szemben nem ismert alternatív történet.[12] Az eltérő eredetű plasztiszokkal rendelkező fotoszintetikus élőlények, például a barnamoszatok nem a csoport tagjai.

Az Archaeplastidában két fő evolúciós ág van. A vörösmoszatok klorofill a-t és fikobiliproteineket tartalmaznak a legtöbb cianobaktériumhoz hasonlóan, és a kloroplasztiszokon kívül van keményítőjük. A zöld növények klorofill a-t és b-t tartalmaznak, fikobiliproteineket nem, és a kloroplasztiszon belül van keményítőjük.[13] A Glaucophyta cianobaktériumokra jellemző színanyagot (cianellum) használnak, külső rétegük peptidoglikán.[14]

Az Archaeplastida nem tévesztendő össze a régebbi, elavult Archiplastideae névvel, mely cianobaktériumokat és más baktériumcsoportokat jelent.[15][16]

Taxonómia

[szerkesztés]

2005-ben, mikor a Glaucophyta, a vörös- és zöldmoszatok és a szárazföldi növények csoportját Archaeplastidának nevezték, a konszenzus szerint[14] klád volt, mert monofiletikus. Számos későbbi tanulmány ezt megerősítette.[17][18][19][20] Más tanulmányok azt feltételezték, hogy a csoport parafiletikus.[21][22][23][11][24] Jelenleg az Archaeplastida monofiletikus létének kérdése eldöntetlen, azonban egy vörösmoszatgének sokszorosítását használó 2011-es tanulmány a monofiletikus létet támasztja alá.[25] Itt feltesszük, hogy érvényes klád.

A csoportnak számos nevet adtak. Egyes szerzők egyszerűen növényeknek (Plantae) nevezték.[1][26] De e név többértelmű, mivel szűkebb kládokra is használják, például a zöld vagy a szárazföldi növényekre. Ezért gyakran Plantae sensu lato (tág értelemben vett növények) néven nevezik a nagyobb csoportot.

Az egyértelműség végett más neveket is javasolnak. A 2004-ben megjelent Primoplantae feltehetően az e csoportra használt első új név.[2] E csoport egy másik neve a Plastida, mely „elsődleges (közvetlen prokarióta) eredetű plasztiszokkal rendelkező csoport, hasonlóan a Magnolia virginiana Linnaeus 1753 fajhoz”.[27]

Bár számos tanulmány szerint az Archaeplastida monofiletikus,[28] egy 2009-es tanulmány szerint valójában parafiletikus.[23] A vörösalgagének 2011-es tanulmányban való sokszorosítás a monofiletikus létet és a vörös- és zöldmoszatok a többi ághoz hasonló mértékű genetikai azonosságát támasztja alá.[25] Ezzel megismerhetők a mezofil vörösmoszatok génadatainak fontossága az eukarióta evolúció vitatott kérdései terén és a protiszták génöröklődésének összetett mintái.

Az Archaeplastida nevet 2005-ben javasolta egy nagy nemzetközi kutatócsoport, melynek célja az eukarióták rövid távon stabil morfológiai, biokémiai és filogenetikai osztályzása. Formális taxonómiai szinteket nem használtak, helyette szinteket nem jelző hierarchiai elrendezést használtak. Így a Glaucophyta törzsnév és a Rhodophyceae egy szinten szerepelnek osztályzásukban. Az Archaeplastida törzsei alább láthatók táblázatban és diagramban:[14]

Image
Glaucocystis
Image
A Laurencia vörösmoszat
Image
A Stigeoclonium zöldmoszat

Archaeplastida:

  • Glaucophyta Skuja, 1954 (Glaucocystophyta Kies et Kremer, 1986)
    Édesvízi egysejtű moszatokból álló kis csoport. Cianellumait peptidoglikán réteg veszi körül, így a cianobaktériumokra jobban hasonlít az Archaeplastida többi tagjánál.
  • Rhodophyceae Thuret, 1855, emend. Rabenhorst, 1863, emend. Adl et al., 2005 (Rhodophyta Wettstein 1901) – vörösmoszatok
    Ez az egyik legnagyobb moszatcsoport. Ezek többsége többsejtű hínár. Vörös színük okai a fikobiliproteinek, melyeket kiegészítő pigmentként használnak a fotoszintézishez szükséges fény befogására.
  • Chloroplastida Adl et al., 2005 (Viridiplantae Cavalier-Smith 1981; Chlorobionta Jeffrey 1982, emend. Bremer 1985, emend. Lewis és McCourt 2004; Chlorobiota KendrickCrane 1997)
    Adl et al. a Chloroplastida nevet a zöldmoszatok és szárazföldi növények csoportjára használja. Kivéve ahol másodlagosan szűnt meg, mindegyiknek peptidoglikán réteg nélküli kloroplasztiszuk van, és nincs fikobiliproteinjük.
    • Chlorophyta Pascher, 1914, emend. Lewis & McCourt, 2004 – zöldmoszatok (részben)
      Adl et al. szűk értelemben használja, más források a Chlorodendralest és Prasinophytaet is ideértik, ezek is együtt szerepelhetnek.
    • Chlorodendrales Fritsch, 1917 – zöldmoszatok (részben)
    • Prasinophytae Cavalier-Smith, 1998, emend. Lewis és McCourt, 2004 – zöldmoszatok (részben)
    • Mesostigma Lauterborn, 1894, emend. McCourt in Adl et al., 2005 (Mesostigmata Turmel, Otis, and Lemieux 2002)
    • Charophyta Karol et al., 2001, emend. Lewis & McCourt, 2004 (Charophyceae Smith 1938, emend. Mattox et Stewart 1984) – zöldmoszatok (részben) és szárazföldi növények
      A Charophyta sensu lato (Adl et al.) monofiletikus zöldmoszatcsoport, mely tartalmazza a Charalest (Charophyta sensu stricto) és a szárazföldi növényeket (Embryophyta).
      A Streptophytinán kívül nem szerepel Adl et al. tanulmányában altörzs.
      Más források a Chlorokybales, Klebsormidiales, Zygnematales és Coleochaetales csoportokat is ide sorolják.[29]
      • Streptophytina Lewis és McCourt, 2004 – Charales és szárazföldi növények
        • Charales Lindley 1836 (Charophytae Engler, 1887)
        • Plantae Haeckel 1866 (Cormophyta Endlicher, 1836; Embryophyta Endlicher, 1836, emend. Lewis és McCourt, 2004) – szárazföldi növények (Embryophyta)

Külső filogenetika

[szerkesztés]

Alább az Archaeplastida legközelebbi rokonaival való kapcsolatainak megegyezésen és főleg molekuláris adaton alapuló rekonstrukciója van.[30][31][32][33]

Diaphoretickes


Hemimastigophora Image

Provora

Haptista Image


Tsar

Telonemia


Sar

Rhizaria Image


Halvaria

Stramenopiles Image

Alveolata Image








CAM


Cryptista Image

Microheliella maris[3]

Archaeplastida Image




Nem volt megegyezés az Archaeplastida-gyökérnél, például hogy a Cryptista egyesült-e az Archaeplastidán belül. 2014-ben ezen inkonzisztenciákról szóló elemzést közöltek.[34] A Telonemia és Picozoa helye nem tisztázott, továbbá a Hacrobia (Haptista + Cryptista) a Sar klád része is lehet. Ezeket gyakran eukarióta-eukarióta hibrideknek tekintik, ami növeli a genetikai elemzésekben lévő zavart. A Gloeomargarita lithophora egy testvérfaját az Archaeplastida elődje bekebelezte, a legtöbb leszármazott ágban állandó endoszimbiózisban élő plasziszokat létrehozva. Mivel a Gloeomargarita, a hasonló cianobaktériumok és a legegyszerűbb Archaeplastida-fajok édesvízben élnek, feltehetően az Archaeplastida édesvízi eredetű lehetett, és csak a késő proterozoikumban érte el az óceánt.[35][36]

Belső filogenetika

[szerkesztés]

2019-ben az Archaeplastida 1153 növény genomjain és transzkriptomjain alapuló besorolást javasoltak.[37] A moszatokat a Mesostigmatophyceae és Chlorokybophyceae szekvenált genomjaival helyezték el. Mindkét csoport parafiletikus ezen elemzés szerint.[38][39] A mohák besorolását Puttick et al. 2018[40] és a szekvenált becősmohagenomokat érintő besorolások.[41][42]

Archaeplastida

Rhodophyta Image

Glaucophyta Image


Viridiplantae

Chlorophyta Image

Prasinococcales

 


Streptophyta/


Mesostigmatophyceae

Chlorokybophyceae

Spirotaenia Image

Klebsormidiales Image

Chara Image

Coleochaetales

Zygnematophyceae Image


Embryophyta

Bryophyta

Becősmohák Image

Marchantiophyta Image

Mohák Image

Lycophyta Image


Euphyllophyta

Harasztok Image


Spermatophyta

Nyitvatermők Image

Zárvatermők Image















Egy nem fotoszintetikus moszatokról szóló 2019-es tanulmány szerint a Rhodelphidia a Rhodophyta;[43] egy 2021-es szerint a Picozoa e csoportpár testvére.[44]

Morfológia

[szerkesztés]

Az Archaeplastida fotoszintetikus kloroplasztiszokkal rendelkezik, melyek feltehetően endoszimbionta cianobaktériumokból származnak. A Glaucophytában neve cianellum, és a cianobaktériumokkal közös jellemzőkkel, például peptidoglikán sejtfallal, mely a csoport többi tagjában nem maradt meg. A cianellumok hasonlósága a cianobaktériumokhoz az endoszimbionta-elméletet támasztja alá.

Az Archaeplastida nagy részének sejtjeinek van fala, mely gyakran, de nem mindig cellulózból van.

Az Archaeplastida szerveződése széles skálán mozog, az egysejtűektől sejttársulásokon, fonalakon át a szövetes élőlényekig. Az elsők egysejtűek voltak, és sok csoport az maradt máig. A többsejtűség számos csoportban, például a vörösmoszatok, az Ulvophyceae és a szárazföldi növények előtti zöldmoszatok esetén külön fejlődött.

Endoszimbiózis

[szerkesztés]

Mivel az Archaeplastida őse feltehetően cianobaktériumok bekebelezésével jött létre, ez elsődleges endoszimbiózis (a csoport neve, melynek jelentése ősplasztisz) is erre utal. 2013-ban felfedezték, hogy a Pyramimonadales rendbe tartozó Cymbomonas tetramitiformis mixotróf, és fago- és fototrófiával is képes életben maradni. Nem ismert, hogy ez pleziomorf, így az Archaeplastida utolsó közös ősére jellemző, ami a kloroplasztiszok eredetét megmagyarázza, vagy horizontális géntranszferrel szerzett.[45] Azóta további mixotróf zöldalgákat is találtak, például ilyen a Pyramimonas tychotreta és a Mantoniella antarctica.[46]

Az elsődleges endoszimbiózis bizonyítéka a kloroplasztiszok körüli kettős membrán: egy membrán a baktériumé volt, egy másik az azt bekebelező eukariótáé. Idővel a kloroplasztisz számos génje átkerült a gazdasejt magjába endoszimbionta géntranszferrel (EGT). Becslések szerint az Archaeplastida genomjainak 6-20%-a származik az endoszimbiontából átkerült génekből.[47] E gének eukarióták sejtmagjában való jelenléte alapján e transzfer a csoport fejlődésében korán történt.[48]

Más kloroplasztiszt tartalmazó eukarióták feltehetően egysejtű Archaeplastida-tag bekebelezésével szerezték bakteriális kloroplasztiszaikkal. Mivel ezen események saját endoszimbiontákkal rendelkező sejtek endoszimbiózisát jelentik, így ez másodlagos endoszimbiózis. Ezen eukarióták kloroplasztiszait jellemzően 2-nél több membrán veszi körül, többszörös bekebelezésre utalva. Az Euglenida, Chlorarachniophyta és egyes páncélos ostorosok kloroplasztiszai bekebelezett zöldmoszatok,[49] a többi fotoszintetikus eukariótákéi (például Heterokonta, Cryptophyta, Haptophyta) bekebelezett vörösmoszatok.

Fosszíliák

[szerkesztés]

A legrégebbi ismert Archaeplastida-maradványok feltételezett vörösmoszatok (Rafatazmia) 1600 millió éves indiai sztromatolitokban.[50] Valamivel újabbak az észak-ausztráliai Roper csoport mikrofosszíliái. Ezen egysejtűkövületek szerkezete a mai zöldmoszatokra hasonlít. Ezek 1500-1300 millió éves (mezoproterozoikum) kövületek.[51] Ezek megfelelnek azon molekulárisóra-tanulmánynak, mely szerint e klád 1,5 milliárd évvel ezelőtt alakult ki.[52] A mai csoporthoz rendelhető legidősebb kövület a Bangiomorpha vörösmoszaté, és 1200 millió éves.[53]

A késő neoproterozoikumból több és többféle algakövület ismert. A paleozoikumra a növények a szárazföldre is elértek.

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. ↑ A sárgásmoszatok közé tartozó Chrysoparadoxa plasztiszát feltehetően másodlagos redukció miatt veszi 2 membrán körül.[8]

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. 1 2 T. Cavalier-Smith (1981). "Eukaryote Kingdoms: Seven or Nine?". BioSystems. 14 (3–4): 461–481. doi:10.1016/0303-2647(81)90050-2. PMID 7337818.
  2. 1 2 Palmer, Jeffrey D.; Soltis, Douglas E.; Chase, Mark W. (2004). "The plant tree of life: an overview and some points of view". American Journal of Botany. 91 (10): 1437–1445. doi:10.3732/ajb.91.10.1437. PMID 21652302.
  3. 1 2 Yazaki, Euki; Yabuki, Akinori; Imaizumi, Ayaka; Kume, Keitaro; Hashimoto, Tetsuo; Inagaki, Yuji (2021. augusztus 31.). "Phylogenomics invokes the clade housing Cryptista, Archaeplastida, and Microheliella maris". doi:10.1101/2021.08.29.458128. S2CID 237393558. Hozzáférés: 2021. november 25.. {{cite journal}}: Cite journal requires |journal= (súgó)
  4. ↑ Schön, M.E.; Zlatogursky, V.V.; Singh, R. P. (2021. november 17.). "Single cell genomics reveals plastid-lacking Picozoa are close relatives of red algae". Nature Communications. 12: 6651 (1): 6651. Bibcode:2021NatCo..12.6651S. doi:10.1038/s41467-021-26918-0. ISSN 2041-1723. PMC 8599508. PMID 34789758.
  5. ↑ Ball, S.; Colleoni, C. (január 2011). "The evolution of glycogen and starch metabolism in eukaryotes gives molecular clues to understand the establishment of plastid endosymbiosis". Journal of Experimental Botany. 62 (6). Cenci, U.; Raj, J. N.; Tirtiaux, C.: 1775–1801. doi:10.1093/jxb/erq411. PMID 21220783.
  6. ↑ Picozoans Are Algae After All: Study. The Scientist Magazine®. [2022. január 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. november 8.)
  7. ↑ Tikhonenkov, Denis V. (2020). "Predatory flagellates – the new recently discovered deep branches of the eukaryotic tree and their evolutionary and ecological significance" (PDF). Protistology. 14 (1). Papanin Institute for Biology of Inland Waters, Russian Academy of Sciences. doi:10.21685/1680-0826-2020-14-1-2.
  8. ↑ Wetherbee, Richard; Jackson, Christopher J.; Repetti, Sonja I.; Clementson, Lesley A.; Costa, Joana F.; van de Meene, Allison; Crawford, Simon; Verbruggen, Heroen (2018. december 9.). "The golden paradox – a new heterokont lineage with chloroplasts surrounded by two membranes". Journal of Phycology. 22 (2): 257–278. doi:10.1111/jpy.12822. hdl:11343/233613. PMID 30536815. S2CID 54477112.
  9. ↑ Handbook of Marine Microalgae: Biotechnology Advances, 29. o.
  10. ↑ Parfrey. L. W.; Barbero, E.; Lasser, E; et al. (december 2006). "Evaluating support for the current classification of eukaryotic diversity". PLOS Genetics. 2 (12): e220. doi:10.1371/journal.pgen.0020220. PMC 1713255. PMID 17194223.
  11. 1 2 Kim, E; Graham, L. E. (július 2008). Redfield, Rosemary Jeanne (ed.). "EEF2 analysis challenges the monophyly of Archaeplastida and Chromalveolata". PLOS ONE. 3 (7): e2621. Bibcode:2008PLoSO...3.2621K. doi:10.1371/journal.pone.0002621. PMC 2440802. PMID 18612431.{{cite journal}}: CS1 maint: article number as page number (link)
  12. ↑ Mackiewicz, P.; Gagat, P. (2014). "Monophyly of Archaeplastida supergroup and relationships among its lineages in the light of phylogenetic and phylogenomic studies. Are we close to a consensus?". Acta Societatis Botanicorum Poloniae. 83 (4): 263–280. doi:10.5586/asbp.2014.044.
  13. ↑ Viola, R.; Nyvall, P.; Pedersén, M. (2001). "The unique features of starch metabolism in red algae". Proceedings of the Royal Society B: Biological Sciences. 268 (1474): 1417–1422. doi:10.1098/rspb.2001.1644. PMC 1088757. PMID 11429143.
  14. 1 2 3 Adl, S.M.; et al. (2005). "The New Higher Level Classification of Eukaryotes with Emphasis on the Taxonomy of Protists". Journal of Eukaryotic Microbiology. 52 (5): 399–451. doi:10.1111/j.1550-7408.2005.00053.x. PMID 16248873. S2CID 8060916.
  15. ↑ Copeland, H. F.. The Classification of Lower Organisms. Palo Alto: Pacific Books, 29. o. (1956)
  16. ↑ Bessey, C. E. (1907). "A Synopsis of Plant Phyla". Univ. Nebraska Studies. 7: 275–358.
  17. ↑ Burki, Fabien; Kamran Shalchian-Tabrizi; Marianne Minge; Åsmund Skjæveland; Sergey I. Nikolaev; Kjetill S. Jakobsen; Jan Pawlowski (2007). Butler, Geraldine (ed.). "Phylogenomics Reshuffles the Eukaryotic Supergroups". PLOS ONE. 2 (8): e790. Bibcode:2007PLoSO...2..790B. doi:10.1371/journal.pone.0000790. PMC 1949142. PMID 17726520.
  18. ↑ Burki, F.; Inagaki, Y.; Brate, J.; Archibald, J. M.; Keeling, P. J.; Cavalier-Smith, T.; et al. (2009). "Large-Scale Phylogenomic Analyses Reveal That Two Enigmatic Protist Lineages, Telonemia and Centroheliozoa, Are Related to Photosynthetic Chromalveolates". Genome Biology and Evolution. 1: 231–238. doi:10.1093/gbe/evp022. PMC 2817417. PMID 20333193.
  19. ↑ Cavalier-Smith, Thomas (2009). "Kingdoms Protozoa and Chromista and the eozoan root of the eukaryotic tree". Biology Letters. 6 (3): 342–345. doi:10.1098/rsbl.2009.0948. PMC 2880060. PMID 20031978.
  20. ↑ Rogozin, I. B.; Basu, M. K.; Csürös, M.; Koonin, E. V. (2009). "Analysis of Rare Genomic Changes Does Not Support the Unikont–Bikont Phylogeny and Suggests Cyanobacterial Symbiosis as the Point of Primary Radiation of Eukaryotes". Genome Biology and Evolution. 1: 99–113. doi:10.1093/gbe/evp011. PMC 2817406. PMID 20333181.
  21. ↑ Baldauf, S. L., Roger, A. J., Wenk-Siefert, I., Doolittle, W. F. (2000). "A kingdom-level phylogeny of eukaryotes based on combined protein data". Science. 290: 972–977.{{cite journal}}: CS1 maint: multiple names: authors list (link)
  22. ↑ Lipscomb, Diana. Broad classification: the kingdoms and the protozoa, Parasitic Protozoa, 2nd, San Diego: Academic Press, 81–136. o. (1991)
  23. 1 2 Nozaki, H.; Maruyama, S.; Matsuzaki, M.; Nakada, T.; Kato, S.; Misawa, K. (december 2009). "Phylogenetic positions of Glaucophyta, green plants (Archaeplastida) and Haptophyta (Chromalveolata) as deduced from slowly evolving nuclear genes". Molecular Phylogenetics and Evolution. 53 (3): 872–80. doi:10.1016/j.ympev.2009.08.015. PMID 19698794.
  24. ↑ Palmgren M, Sørensen DM, Hallström BM, Säll T, Broberg K (augusztus 2019). "Evolution of P2A and P5A ATPases: ancient gene duplications and the red algal connection to green plants revisited". Physiol. Plant. 168 (3): 630–647. doi:10.1111/ppl.13008. PMC 7065118. PMID 31268560.{{cite journal}}: CS1 maint: multiple names: authors list (link)
  25. 1 2 Chan, C. X.; Yang, E. C.; Banerjee, T.; Yoon, H. S.; Martone, P. T.; Estevez, J. M.; Bhattacharya, D. (2011). "Red and green algal monophyly and extensive gene sharing found in a rich repertoire of red algal genes". Current Biology. 21 (4): 328–333. doi:10.1016/j.cub.2011.01.037. PMID 21315598. S2CID 7162977.
  26. ↑ Bhattacharya, Debashish; Yoon, Hwan Su; Hackett, Jeremiah (2003). "Photosynthetic eukaryotes unite: endosymbiosis connects the dots". BioEssays. 26 (1): 50–60. doi:10.1002/bies.10376. PMID 14696040.
  27. ↑ Simpson, A. G. B. (2004). "Highest-level taxa within Eukaryotes". First International Phylogenetic Nomenclature Meeting. Paris, July 6–9.
  28. ↑ Vinogradov S. N.; Fernández, I.; Hoogewijs, D.; Arredondo-Peter, R. (október 2010). "Phylogenetic Relationships of 3/3 and 2/2 Hemoglobins in Archaeplastida Genomes to Bacterial and Other Eukaryote Hemoglobins". Molecular Plant. 4 (1): 42–58. doi:10.1093/mp/ssq040. PMID 20952597.
  29. ↑ Turmel, M.; Otis, C.; Lemieux, C. (2005). "The complete chloroplast DNA sequences of the charophycean green algae Staurastrum and Zygnema reveal that the chloroplast genome underwent extensive changes during the evolution of the Zygnematales". BMC Biology. 3: 22. doi:10.1186/1741-7007-3-22. PMC 1277820. PMID 16236178.
  30. ↑ Leliaert, Frederik; Smith, David R.; Moreau, Hervé; Herron, Matthew D.; Verbruggen, Heroen; Delwiche, Charles F.; De Clerck, Olivier (2012). "Phylogeny and Molecular Evolution of the Green Algae" (PDF). Critical Reviews in Plant Sciences. 31: 1–46. doi:10.1080/07352689.2011.615705. S2CID 17603352. 2015. szeptember 24. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2017. október 15..
  31. ↑ Cook, Martha E.. Chlorokybophyceae, Klebsormidiophyceae, Coleochaetophyceae, Handbook of the Protists. Springer International Publishing, 185–204. o.. DOI: 10.1007/978-3-319-28149-0_36 (2017). ISBN 9783319281476
  32. ↑ Lewis, Louise A.; McCourt, Richard M. (2004). "Green algae and the origin of land plants". American Journal of Botany. 91 (10): 1535–1556. doi:10.3732/ajb.91.10.1535. PMID 21652308. 2011. február 21. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. október 15.. {{cite journal}}: More than one of |accessdate= and |access-date= specified (súgó); More than one of |archivedate= and |archive-date= specified (súgó); More than one of |archiveurl= and |archive-url= specified (súgó)
  33. ↑ Adl, Sina M.; Simpson, Alastair G. B.; Lane, Christopher E.; Lukeš, Julius; Bass, David; Bowser, Samuel S.; Brown, Matthew W.; Burki, Fabien; Dunthorn, Micah (2012. szeptember 1.). "The Revised Classification of Eukaryotes". Journal of Eukaryotic Microbiology. 59 (5): 429–514. doi:10.1111/j.1550-7408.2012.00644.x. PMC 3483872. PMID 23020233.
  34. ↑ Mackiewicz, Paweł; Gagat, Przemysław (2014. december 31.). "Monophyly of Archaeplastida supergroup and relationships among its lineages in the light of phylogenetic and phylogenomic studies. Are we close to a consensus?". Acta Societatis Botanicorum Poloniae. 83 (4): 263–280. doi:10.5586/asbp.2014.044.
  35. ↑ de Vries, Jan; Archibald, John M. (2017). "Endosymbiosis: Did Plastids Evolve from a Freshwater Cyanobacterium?". Current Biology. 27 (3): R103–R105. doi:10.1016/j.cub.2016.12.006. PMID 28171752.
  36. ↑ Lewis, L. A. (2017). "Hold the salt: Freshwater origin of primary plastids". PNAS. 114 (37): 9759–9760. Bibcode:2017PNAS..114.9759L. doi:10.1073/pnas.1712956114. PMC 5604047. PMID 28860199.
  37. ↑ Leebens-Mack, M.; Barker, M.; Carpenter, E.; Deyholos, M. K.; Gitzendammer, M. A.; Graham, S. W.; Grosse, I.; Li, Zheng (2019). "One thousand plant transcriptomes and the phylogenomics of green plants". Nature. 574 (7780): 679–685. doi:10.1038/s41586-019-1693-2. PMC 6872490. PMID 31645766.
  38. ↑ Liang, Zhe; et al. (2019). "Mesostigma viride Genome and Transcriptome Provide Insights into the Origin and Evolution of Streptophyta". Advanced Science. 7 (1): 1901850. doi:10.1002/advs.201901850. PMC 6947507. PMID 31921561.{{cite journal}}: CS1 maint: article number as page number (link)
  39. ↑ Wang, Sibo; et al. (2020). "Genomes of early-diverging streptophyte algae shed light on plant terrestrialization". Nature Plants. 6 (2): 95–106. doi:10.1038/s41477-019-0560-3. PMC 7027972. PMID 31844283.
  40. ↑ Puttick, Mark; et al. (2018). "The Interrelationships of Land Plants and the Nature of the Ancestral Embryophyte". Current Biology. 28 (5): 733–745. doi:10.1016/j.cub.2018.01.063. PMID 29456145.
  41. ↑ Zhang, Jian; et al. (2020). "The hornwort genome and early land plant evolution". Nature Plants. 6 (2): 107–118. doi:10.1038/s41477-019-0588-4. PMC 7027989. PMID 32042158.
  42. ↑ Li, Fay Wei; et al. (2020). "Anthoceros genomes illuminate the origin of land plants and the unique biology of hornworts". Nature Plants. 6 (3): 259–272. doi:10.1038/s41477-020-0618-2. PMC 8075897. PMID 32170292.
  43. ↑ Gawryluk, Ryan M. R.; Tikhonenkov, Denis V.; Hehenberger, Elisabeth; Husnik, Filip; Mylnikov, Alexander P.; Keeling, Patrick J. (2019. július 17.). "Non-photosynthetic predators are sister to red algae". Nature. 572 (7768): 240–243. doi:10.1038/s41586-019-1398-6. PMID 31316212. S2CID 197542583.
  44. ↑ Schön, Max E.; Zlatogursky, Vasily V.; Singh, Rohan P.; Poirier, Camille; Wilken, Susanne; Mathur, Varsha; Strassert, Jürgen F. H.; Pinhassi, Jarone; Worden, Alexandra Z.; Keeling, Patrick J.; Ettema, Thijs J. G.; Wideman, Jeremy G.; Burki, Fabien (2021. november 17.). "Single cell genomics reveals plastid-lacking Picozoa are close relatives of red algae". Nature Communications. 12 (1): 6651. Bibcode:2021NatCo..12.6651S. doi:10.1038/s41467-021-26918-0. PMC 8599508. PMID 34789758.
  45. ↑ Raven, John A. (2013). "Cells inside Cells: Symbiosis and Continuing Phagotrophy". Current Biology. 23 (12): R530–R531. doi:10.1016/j.cub.2013.05.006. PMID 23787050.
  46. ↑ Bock, Nicholas A.; Charvet, Sophie; Burns, John; Gyaltshen, Yangtsho; Rozenberg, Andrey; Duhamel, Solange; Kim, Eunsoo (2021). "Experimental identification and in silico prediction of bacterivory in green algae". The ISME Journal. 15 (7): 1987–2000. doi:10.1038/s41396-021-00899-w. PMC 8245530. PMID 33649548.
  47. ↑ Qiu, Huan; Yoon, Hwan Su; Bhattacharya, Debashish (2013). "Algal endosymbionts as vectors of horizontal gene transfer in photosynthetic eukaryotes". Frontiers in Plant Science. 4: 366. doi:10.3389/fpls.2013.00366. PMC 3777023. PMID 24065973.
  48. ↑ Andersson, Jan O.; Roger, Andrew J. (2002). "A cyanobacterial gene in non-photosynthetic protists – an early chloroplast acquisition in eukaryotes?". Current Biology. 12 (2): 115–119. doi:10.1016/S0960-9822(01)00649-2. PMID 11818061. S2CID 18809784.
  49. ↑ Keeling, Patrick J. (2010). "The endosymbiotic origin, diversification and fate of plastids". Philosophical Transactions of the Royal Society B: Biological Sciences. 365 (1541): 729–748. doi:10.1098/rstb.2009.0103. PMC 2817223. PMID 20124341.
  50. ↑ Bengtson, Stefan; Sallstedt, Therese; Belivanova, Veneta; Whitehouse, Martin (2017). "Three-dimensional preservation of cellular and subcellular structures suggests 1.6 billion-year-old crown-group red algae". PLOS Biology. 15 (3): e2000735. doi:10.1371/journal.pbio.2000735. PMC 5349422. PMID 28291791.{{cite journal}}: CS1 maint: article number as page number (link)
  51. ↑ Javaux, Emmanuelle J.; Knoll, Andrew H.; Walter, Malcolm R. (2004). "TEM evidence for eukaryotic diversity in mid-Proterozoic oceans". Geobiology. 2 (3): 121–132. Bibcode:2004Gbio....2..121J. doi:10.1111/j.1472-4677.2004.00027.x. S2CID 53600639.
  52. ↑ Yoon, Hwan Su; Hackett, Jeremiah D.; Ciniglia, Claudia; Pinto, Gabriele; Bhattacharya, Debashish (2004). "A molecular timeline for the origin of photosynthetic eukaryotes". Molecular Biology and Evolution. 21 (5): 809–818. doi:10.1093/molbev/msh075. PMID 14963099.
  53. ↑ Butterfield, Nicholas J. (2000). "Bangiomorpha pubescens n. gen., n. sp.: implications for the evolution of sex, multicellularity, and the Mesoproterozoic/Neoproterozoic radiation of eukaryotes". Paleobiology. 26 (3): 386–404. doi:10.1666/0094-8373(2000)026<0386:BPNGNS>2.0.CO;2. S2CID 36648568.

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Archaeplastida című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]
Fájl:Wikispecies-logo.svg
A Wikifajok tartalmaz Archaeplastida témájú rendszertani információt.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Archaeplastida&oldid=28479769”