Ugrás a tartalomhoz

Bodroghalom

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bodroghalom
Image
Bodroghalom címere
Bodroghalom címere
Bodroghalom zászlaja
Bodroghalom zászlaja
Közigazgatás
OrszágImage Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásCigándi
Jogállásközség
PolgármesterVarga Balázs (független)[1]
Irányítószám3987
Körzethívószám47
Népesség
Teljes népesség1142 fő (2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség50,41 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület26,86 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
Image é. sz. 48° 18′ 00″, k. h. 21° 42′ 19″48.300000°N 21.705200°EKoordináták: é. sz. 48° 18′ 00″, k. h. 21° 42′ 19″48.300000°N 21.705200°E
Bodroghalom (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Bodroghalom
Bodroghalom
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Bodroghalom weboldala
Image
A Wikimédia Commons tartalmaz Bodroghalom témájú médiaállományokat.

Bodroghalom község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Cigándi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Bodrogköz szívében, Sátoraljaújhelytől 15 kilométerre délkeletre,Sárospataktól 18 kilométerre keletre, Miskolctól pedig mintegy 93 kilométerre keletre fekszik.

A szomszédos települések: észak felől Alsóberecki (7 km), északkelet felől Karos (8 km), dél felől Tiszakarád (10 km), nyugat felől pedig Vajdácska (8 km). A legközelebbi város Sátoraljaújhely (15 km). Közigazgatási területének délkeleti csücske egy rövid szakaszon érintkezik Karcsa, délnyugati csücske pedig hasonló módon Sárospatak határszélével is.

Megközelítése

[szerkesztés]

A település északi határszélén végighalad a Sátoraljaújhely-Cigánd-Kisvárda között húzódó, a 37-es és 4-es főutakat összekötő 381-es főút, ez a legfontosabb közúti elérési útvonala az említett városok és főutak felől. Központján a 3806-os út halad végig, mely a 381-esből dél felé kiágazva Tiszakarád külterületeiig vezet. A környező települések közül Vajdácskával a 3805-ös út köti össze. Déli határszélét egy rövid szakaszon érinti még a Sárospatak-Cigánd közti 3814-es út is.

Története

[szerkesztés]
Image

A község első írásos említése 1358-ból maradt fenn, a régészeti ásatások azonban sokkal régebbi korokról árulkodnak. Az 1970-es években kelta kori temetőt tártak fel a községben a miskolci Herman Ottó Múzeum munkatársai, a millennium évében pedig 28 honfoglaláskori sírra bukkantak. Az utóbbiak leleteit 2001-ben a Nemzeti Múzeumban az Év szerzeményei kiállításon mutatták be. A település birtoktörténete meglehetősen egyszerű, mert a vizektől elzárt, főleg pákászattal és állattenyésztéssel foglalkozó falu nem tartozott a legjövedelmezőbb birtokok közé. A Lukay, majd a Bocskai, végül a Vécsey család tulajdona volt. 1927-ig egykori birtokosai után Lukának hívták, csak akkor vette fel a Bodrogköz homokbuckáira utaló Bodroghalom nevet.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Perecsényi Mihály (független)[3]
  • 1994–1998: Perecsényi Mihály (független)[4]
  • 1998–2002: Perecsényi Mihály (független)[5]
  • 2002–2006: Perecsényi Mihály (független)[6]
  • 2006–2010: Varga János Lajos (független)[7]
  • 2010–2014: Varga János Lajos (független)[8]
  • 2014–2019: Zelenák Gábor (független)[9]
  • 2019–2024: Varga Balázs (független)[10]
  • 2024– : Varga Balázs (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
Lakosok száma
1384
1372
1358
1208
1184
1201
1158
1142
20132014201520212022202320242025
Adatok: Wikidata

2001-ben a településen a lakosságnak 95%-át magyar, az 5%-át cigány nemzetiségű[11] emberek alkották.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,5%-a magyarnak, 7,7% cigánynak mondta magát (13,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 22,2%, református 24,8%, görögkatolikus 17,9%, felekezeten kívüli 7,1% (26,5% nem válaszolt).[12]

2022-ben a lakosság 92,3%-a vallotta magát magyarnak, 8,2% cigánynak, 0,9% románnak, 0,2% németnek, 0,1% ukránnak, 0,1% szlovénnek, 0,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 16,1% volt római katolikus, 23,5% református, 13,9% görögkatolikus, 0,9% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 11,3% felekezeten kívüli (34% nem válaszolt).[13]

Híres bodroghalmiak

[szerkesztés]
  • Gáli István (1943–2020) Európa-bajnoki bronzérmes ökölvívó

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. 1 2 Bodroghalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
  2. Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 1.)
  3. Bodroghalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Bodroghalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  5. Bodroghalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  6. Bodroghalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  7. Bodroghalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  8. Bodroghalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  9. Bodroghalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  10. Bodroghalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  11. A nemzetiségi népesség száma településenként
  12. Bodroghalom Helységnévtár
  13. Bodroghalom Helységnévtár