Henrik luxemburgi nagyherceg
| I. Henrik | |
| Henri Albert Gabriel Félix Marie Guillaume | |
| 2023-ban | |
| Luxemburg nagyhercege | |
| Uralkodási ideje | |
| 2000. október 7. – 2025. október 3. | |
| Koronázása | nem koronázták meg |
| Elődje | János |
| Utódja | V. Vilmos |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Nassau–Weilburg-ház (hivatalos) Bourbon–parmai-ház (tényleges) |
| Született | 1955. április 16. (71 éves) Betzdorf-kastély, Luxembourg |
| Édesapja | János luxemburgi nagyherceg |
| Édesanyja | Jozefina Sarolta belga királyi hercegnő |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | Maria Teresa Mestre y Batista |
| Gyermekei | V. Vilmos Félix herceg Lajos herceg Alexandra hercegnő Sebestyén herceg |
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Henrik témájú médiaállományokat. | |
| A luxemburgi nagyhercegi család |
|---|
|
Henrik luxemburgi nagyherceg |
Henrik luxemburgi nagyherceg (teljes neve: Henri Albert Gabriel Félix Marie Guillaume; Luxembourg, 1955. április 16. –) a Nassau–Weilburg-ház hatodik uralkodója, Luxemburg nagyhercege 2000. október 7. és 2025. október 3. között.
Élete
[szerkesztés]1955. április 16-án született a Betzdorf-kastélyban, Luxembourg városában János nagyherceg és Jozefina Sarolta nagyhercegné első fiaként. Középiskolai tanulmányait Luxemburgban és Franciaországban végezte, utána a genfi egyetemen folytatott tanulmányokat, ahol tudományos fokozatot szerzett politikatudományokból.
1974-ben belépett a Sandhursti Királyi Katonai Akadémiára, ahol 1975-ben tisztté avatták. Ezután amerikai tanulmányútra indult, majd 1989-ben az angol ejtőernyős ezred tiszteletbeli őrnagyi címét kapta. Trónra lépéséig a luxemburgi hadseregben szolgált ezredesi rangot viselve.
Henrik nagyherceg szabadidejében előszeretettel síel, úszik, teniszezik és evez, valamint kastélyába gyakran hív meg komolyzenei előadókat és világhírű zenekarokat.
A nagyherceg a luxemburgi Gazdasági Fejlesztési Bizottság tiszteletbeli elnöki minőségében számos körutat tett világszerte Luxemburg, mint beruházási célpont népszerűsítése érdekében.
1980-tól kezdve tagja volt az Államtanácsnak, ami lehetőséget adott számára a közigazgatás működésének áttekintésére. 1988-ban édesapja régensnek nevezte ki. Henrik herceg ekkor tényleges hatalmat is kapott, és megtapasztalhatta, milyen is uralkodónak lenni.
1998. március 4-én a luxemburgi alkotmány 42. cikke értelmében János nagyherceg képviselője lett, majd 2000. október 7-én, apja lemondása után átvette az uralkodói szerepkört. A nagyherceg az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének egyik jelentős támogatója, valamint tagja a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak is.
2006. március 18-án látogatást tett Budapesten és Sólyom László köztársasági elnökkel együtt megnyitotta a „Művészet és kultúra Luxemburgi Zsigmond korában” című nagyszabású tárlatot, amellyel alapításának 100. évfordulóját ünnepelte a Szépművészeti Múzeum. Ugyancsak részt vett 2006. október 23-án az '56-os forradalom budapesti megemlékezésein.
2024. december 24-én karácsonyi üzenetében bejelentette, hogy 2025. október 3-án fia, Vilmos herceg javára lemond a nagyhercegi trónról.[1]
Házassága, gyermekei
[szerkesztés]1981. február 14-én feleségül vette Maria Teresa Mestre-t, aki szintén politikatudományi tanulmányokat folytatott Genfben. Öt gyermekük született:
- Vilmos herceg (1981. november 11. –), Luxemburg nagyhercege
- Félix herceg (1984. június 3. –)
- Lajos herceg (1986. augusztus 3. –)
- Alexandra hercegnő (1991. február 16. –)
- Sebestyén herceg (1992. április 16. –)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Grand Duke Henri confirms date of retirement (angol nyelven). Luxembourg Times, 2024. december 24. (Hozzáférés: 2025. október 11.)
Források
[szerkesztés]- Grand Duchy of Luxembourg – 2004, Service information et presse du gouvernement luxembourgeois
- Celler Tibor: A világ uralkodócsaládjai; ISBN 963-9384-32-1
További információk
[szerkesztés]- Theroff, Paul: Luxemburg (angol nyelven). An Onlinr Gotha. (Hozzáférés: 2019. április 23.)

| Előző uralkodó: János |
Luxemburgi nagyherceg 2000 – 2025 |
Következő uralkodó: V. Vilmos |