Omán

Ománi Szultanátus
Szaltana Omán سلطنة عُمان
Omán zászlaja Omán címere
Nemzeti himnusz: Béke a szultánnal Asz-Szalaam asz-Szultáni (نشيد السلام السلطاني)
Fővárosa	Maszkat
é. sz. 21°, k. h. 57°21, 57
Államforma	monarchia
Vezetők
Szultán	Hajszam bin Tárik al-Búszaídi
Miniszterelnök	Hajszam bin Tárik al-Búszaídi
Miniszterelnök-helyettes	Fáhd bin Mahmúd al-Szaíd
Az Állami Tanács elnöke	Jáhja bin Mahfudh Almántheri
A Tanácsadó Testület elnöke	Khálid al-Maaváli
Hivatalos nyelv	arab
Beszélt nyelvek	angol, újperzsa, hindi, urdu
függetlenség	az Egyesült Királyságtól
elnyerése	1970
Tagság	Lista Egyesült Nemzetek Szervezete Arab Liga Kereskedelmi Világszervezet Iszlám Konferencia Szervezete Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank Nemzetközi Fejlesztési Társulás Nemzetközi Pénzügyi Társaság Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja Afrikai Gazdaságfejlesztési Arab Bank Gazdasági–Társadalmi Fejlesztési Arab Alap Arab Valutaalap Öböl Menti Együttműködési Tanács Nemzetközi Migrációs Szervezet Arab Information and Communication Technologies Organization Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap Az ENSZ tengerjogi egyezménye International Renewable Energy Agency Nemzetközi Tengerészeti Szervezet Vegyifegyver-tilalmi Szervezet Egyetemes Postaegyesület Vám Világszervezet Szellemi Tulajdon Világszervezete Interpol Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet UNESCO Föld-megfigyelési Csoport Nemzetközi Távközlési Egyesület Nemzetközi Polgári Védelmi Szervezet Meteorológiai Világszervezet Egészségügyi Világszervezet atomsorompó szerződés
Népesség
Népesség	4 829 480 (2018)
Rangsorban	129
Becsült	5 400 000 fő (2022)
Rangsorban	129
Népsűrűség	16 fő/km²
GDP	2024 (nominális)
Összes	107 milliárd USD  (kb. 65.)
Egy főre jutó	20 701 USD  (kb. 58.) PPP: 36 654 USD (2024) (kb. 53.)
HDI (2023)	0,858  (50.) – magas
Földrajzi adatok
Terület	309 500 km²
Rangsorban	82
Időzóna	UTC+04:00 Asia/Muscat (UTC+4)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	Ománi riál (OMR)
Nemzetközi gépkocsijel	OM
Hívószám	968
Segélyhívó telefonszám	968 112
Internet TLD	.om
Villamos hálózat	240 volt
Elektromos csatlakozó	Europlug BS 1363
Közlekedés iránya	jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Ománi Szultanátus témájú médiaállományokat.

Omán, hivatalos nevén Ománi Szultanátus (arab: سلْطنةُ عُمان) Magyarországnál háromszor nagyobb területű ország az Arab-félsziget délkeleti peremén. Területéhez tartozik a Hormuzi-szorosra „felügyelő”, egykor Kalózpart néven ismert Muszandam-félsziget. Északnyugaton az Egyesült Arab Emírségekkel, délnyugaton Jemennel, nyugaton Szaúd-Arábiával és a Perzsa-öböllel, keleten az Arab-tengerrel, északon az Ománi-öböllel határos.

A 19. században a régió legbefolyásosabb hatalma volt, amely még Zanzibárt is irányította. Főbb települései a tengerpart mentén sorakoznak. Lengyelországhoz hasonló mérete ellenére csak alig több mint 5 millió ember lakja (2022), akiknek kb. 60%-a ománi. Az egyetlen ország a világon, amelynek a 21. századig ibádita muszlim többségű volt a lakossága. Az ország eddig többnyire elkerülte a szélsőséges iszlámhoz kapcsolódó erőszakot; a Közel-Közép-Kelet egyik leginkább semleges és stabil állama. A Numbeo alapján 2025-ben a Föld egyik legbiztonságosabb és egyik legélhetőbb országa.

Államformája monarchia, uralkodója, a szultán abszolút hatalommal bír. Az 1970-ben vértelen palotaforradalommal trónra került, 2020 elején elhunyt Kábúsz szultán nevéhez köthető az ország egyesítése, teljes függetlenítése az Egyesült Királyságtól és gazdaságának, kultúrájának modernizálása. A kőolajvagyona következtében ma már a magas jövedelmű gazdaságok közé tartozik és Kábúsz politikájának köszönhetően a Perzsa-öböl térségének legmodernebb társadalmú és legszabadosabb államává vált.

Etimológia

Az ország mai területét Omana néven már Idősebb Plinius is említette a Krisztus utáni első században, ám tudósok valószínűnek tartják, hogy a név még ennél is régebbi. Plinius elsősorban Szuhar városát értette Omana alatt. A jelentése nem teljesen tisztázott, ám lehetséges, hogy azonos a jemeni Márib mellett található, hasonló nevű völgyével, ahonnét talán az ősi város alapítói származhattak. Egyik lehetséges magyarázat, hogy az Omán név lakott területre utal.

Földrajza

Domborzat

Az Arab-félsziget délkeleti részén elterülő ország sivár, lakatlan partszakasszal érintkezik az Arab-tengerrel és az Ománi-öböllel. Az ország északi részén a parttal párhuzamos Hadzsar-hegység, a déli parton a Kara-hegység keleti nyúlványai húzódnak. Területének nagy része sivatag. Legmagasabb pontja: Dzsebel-es-Sam, 3004 méter.

• 
  Omán domborzati térképe
• 
  Ománi táj egy oázissal
• 
  Muréna tengeri hal ( a kép jobb szélén)

Vízrajz

A csapadék kevés állandó vízfolyások kialakulásához. Ahhoz viszont elég, hogy az időnkénti felhőszakadások nyomán súlyos károkat okozó árvizek alakuljanak ki. Ezek pont a legsűrűbben lakott, mezőgazdaságilag leginkább hasznosított vidékeket sújtják. Omán déli részét, Szalála város környékét, nyáron eléri a monszun, így ott pár hónapra növényekben gazdaggá válik a táj.

Éghajlat

Az időjárás nyáron rendkívül forró, ráadásul a tenger közelében a levegő páratartalma is magas. Az éves csapadékmennyiség a fővárosban 100 mm, a hegyvidéken van hely, ahol eléri a 640 mm-t. A hegyek általában esősebbek, mint a sűrűbben lakott parti síkság, de vannak évek, amikor teljesen elmarad a csapadék. Nyáron az ország sivatagos részein nem ritka az 50 °C feletti hőmérséklet. Ezeken a területeken a téli hónapokban is 30 °C feletti hőmérsékletek dominálnak, viszont Omán magasabban fekvő részein nyáron mérhető 30 °C körüli hőmérséklet. Az ország 2500-3000 méter feletti területein télen előfordulhat 0 °C alatti hőmérséklet, ritkán kisebb havazás.

Élővilág, természetvédelem

Dél-Arábia jellegzetes sivatagi növény- és állatvilága közönséges Ománban is. A csapadékosabb hegyvidékeken bujább a növényzet, de ott is sivatagi jellegű. Őshonos emlősök: leopárd, hiéna, róka, farkas, és nyúl, nyársas antilop, kőszáli kecske, arab tahr nevű vadkecske. Madarak: keselyű, sas, gólya, túzok, fogoly, sólyom, nektármadárfélék.

Természeti világörökségei

Volt Ománban egy – az UNESCO által számontartott – természeti világörökség, a Wildlife Reserve in Al Wusta. Ez egy vadvédelmi terület volt, célja elsősorban az arab bejza megóvása. 2007-ben azonban törölték a listáról. E lépés oka az volt, hogy az ománi kormány a vadvédelmi területet eredeti kiterjedésének egytizedére csökkentette, miután olajat találtak a helyen.

Történelem

Omán egykor jelentős területekkel rendelkezett (pirossal)

Nakhal erőd

A mai ország területének lakói már az időszámításunk előtt 4. évezredben magas szintre fejlesztették az öntözéses földművelést és a hajózást. Az i. e. 6. századtól az iszlám 7. századi érkeztéig Omán három iráni dinasztia birtokában volt, vagy befolyása alatt állt. Ezek: az achaimenida dinasztia, a pártusok és a szászánidák.

Az iszlám már Mohamed életében elterjedt Ománban. 634-ben területét az Arab Birodalomhoz csatolták és a 8. században a mai lakosok elődei, a háridzsiták saját imámjuk vezetésével függetlenné váltak. 1508-ban a portugálok jelentek meg és foglalták el. Maszkat 140 évig, 1508-tól 1648-ig volt a birtokukban, bár sokszor próbálták a portugál gyarmatosítókat kiverni az oszmán-törökök. Tengeri útjaik védelmében az európaiak megerősítették a várost, ahol máig fennmaradtak a gyarmati építészet emlékei. A portugál uralmat az Oszmán Birodalom váltotta fel 1650-ben. A jelenlegi uralkodó dinasztia megalapítója, Ahmad ibn Szaíd 1741-ben vívta ki a terület függetlenségét, és egyesítette az országot, sőt elfoglalta Zanzibár szigetét is.

A 19. század második felében az angolok vetették meg a lábukat a térségben, és 1891-ben védnökségi szerződést kényszerítettek a Maszkat és Omán Szultánságra, amelynek függetlensége csak formális lett. 1913-ban az ország belsejében élő törzsek fellázadtak az angol uralom ellen, és kikiáltották a független Ománi Imamátust. Ezt hétéves véres háború után ismerte el a partvidéki Maszkat és Omán szultánja, valamint Nagy-Britannia. 1951-ben Szaíd maszkati szultán csapatai, angol fegyveresek támogatásával, elfoglalták az imamátus egész területét. Szaíd uralma a sötét elmaradottság korszakát hozta. Általános volt a rabszolgaság, a szultán magánvagyonának tekintette az ország olajkincsét is.

Kábúsz-kor

A trónörökös, Kábusz, oxfordi tanulmányait befejezve, megpróbálta rávenni apját egy mérsékelt reformpolitika bevezetésére. Amikor kudarcot vallott, 1970-ben – az akkor 29 éves herceg, brit segítséggel – csendes puccsal megdöntötte apja hatalmát. 1970-ig az ország két részből állt, a Maszkat és Omán Szultánságból és az Ománi Imamátusból, melyet az új szultán uralkodása kezdetén egyesített.

Kiemelkedő volt az ő ötven éves uralkodása, aki modernizálta az országot, miközben megőrizte a hagyományokat. Kábúsz 2020 elején utód nélkül halt meg, s az ománi örökösödési szabályok szerint utódját a családi tanács választotta ki – elfogadva az elhunyt uralkodó által borítékban hátrahagyott jelöltjét – Hajszam bin Tárik Ál Szaíd személyében.

Államszervezet és közigazgatás

Az 1996-ban elfogadott alkotmány kétkamarás parlamentet és egyetemes szavazati jogokat vezetett ugyan be, a szultánság azonban abszolút monarchia maradt. A politikai pártok, a gyűlések és a kritikus sajtóhangvételek tiltva vannak, a parlamentnek pedig legfeljebb tanácsadói jogai vannak. A szultán egyúttal a hadsereg parancsnoka, a védelmi, a pénzügy- és a belügyminiszter.

A politikai hatalom erősen centralizált gyakorlása miatt Ománban nem történik meg a hatalmi ágak szétválasztása. Nincs fékek és ellensúlyok rendszere, a szultán uralja a kormányzat végrehajtó és törvényhozó ágát. Mindkét kamara, – a választott alsókamara (Majlis al-Shura) és a szultán által kinevezett felsőkamara (Majlis al-Dawla), – inkább konzultatív és jóváhagyó funkciókat tölt be.

1970 óta minden jogszabályt a szultán rendeletei hirdetnek ki, beleértve a 2021-es alaptörvényt is. A szultán nevezi ki a bírákat, és joga van kegyelmet adni vagy az ítéleteket megváltoztatni. A szultán személye sérthetetlen, és elvárja az akaratának való teljes alárendeltséget.

Bár elvileg az alaptörvény kimondja a bírói függetlenséget, a szultán hatalma kiterjed az igazságszolgáltatásra is. A szultán nemcsak a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács, Omán legfelsőbb bírói szervének elnöke, hanem ő hagyja jóvá az ománi bíróságok összes bírájának kinevezését is.

Közigazgatási beosztás

Az ország korábbi felosztása: 5 körzet és 3 kormányzóság:

• Körzetek: Bátina régió, Belső régió, Keleti régió, Záhira régió, Középső régió.
• Kormányzóságok: Maszkat, Muszandam, Zofár.

2011-től az ország 11 kormányzóságra (muhafazah, arab: محافظة) oszlik:

• Ad Dakhiliyah
• Ad Dhahirah
• Al Batinah Észak (Šamāl al-Bāṭinah)
• Al Batinah Dél (Ǧanūb al-Bāṭinah)
• Al Buraimi
• Al Wusta
• Ash Sharqiyah Észak (Šamāl aš-Šarqīyah)
• Ash Sharqiyah Dél (Ǧanūb aš-Šarqīyah)
• Dhofar
• Masqat
• Musandam

A kormányzóságok alatt tartományok (wilayat arab: ولاية) vannak.

Népesség

Omán népsűrűsége 2020-ban

Ománi emberek Ománi férfiak egy piacon Egy asszony nikábban a fiával az állatvásáron Beduin család

2020-ra Omán lakossága meghaladta az ötmillió főt. A lakosság mintegy fele Maszkatban és a fővárostól északnyugatra fekvő Batinah nevű tengerparti síkságon él. Az omániak túlnyomórészt arab, beludzs és afrikai származásúak.

Népességének változása

A népesség alakulása 1960 és 2018 között:

Lakosok száma	551 737	642 005	776 379	1 032 772	1 430 680	1 885 036	2 177 723	2 389 121	2 663 224	4 829 480
	1960	1966	1972	1978	1984	1991	1997	2003	2009	2018

Adatok: Wikidata

Általános adatok

• Városi lakosság aránya (2020-ban): 87%.

Nyelvi megoszlás

Az országban a hivatalos nyelv az arab. Az angolt széles körben beszélik az üzleti életben, és már kiskortól kezdve tanítják az iskolákban. A turisztikai területeken és főutakon a legtöbb tábla megjelenik arabul és angolul is.

A nagyszámú bevándorlók főleg az urdut, a beludzsit, a hindít és más indiai nyelveket beszélik.

Etnikai megoszlás

A CIA alapján a lakossága elsősorban arabokból áll, de jelentős a beludzsok, dél-ázsiaiak (indiaiak, pakisztániak, srí lankaiak, bangladesiek) száma, továbbá van egy afrikai eredetű kisebbség.

Vallási megoszlás

A népesség túlnyomó része muszlim (főleg ibadita és szunnita, kis részben síita). A maradék a bevándorlók közül kikerülő hindu, keresztény és egyéb vallású.

A vallási megoszlás 2020 táján: muszlim kb. 86%, keresztény 6,5%, hindu 5,5%, buddhista 0,8%, egyéb.

Gazdaság

Regionális mércével mérve Omán gazdasága viszonylag diverzifikált, de továbbra is a kőolajexporttól függ. A gazdaság alapja a térség többi országához hasonlóan a kőolaj, de a halászat és a gazdálkodás aránya relatíve magasabb, mint a környező országokban.

Kőolajtartályok Szuhar mellett

A világ országaiba irányuló ománi export nagysága 2006-ban. A kivitelben a legfontosabb partnere Kína és Japán

Képek Szuhar kikötője Hagyományos szuk (piac) Maszkatban Halpiac A maszkati értéktőzsde épülete Oázis és megművelt földek a Hadzsar-hegységben Datolyapálma-liget Nakhal területén

Az Öböl Menti Együttműködési Tanács tagja.

Gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

A lakosság nagy részének nyújt a mezőgazdaság megélhetést, de az ország területének kevesebb mint 1%-a alkalmas művelésre a vízhiány miatt. Datolyát, banánt, citromot és zöldséget termesztenek, valamint tevéket és szarvasmarhákat tenyésztenek.

Jelentős még a halászat (főként szardínia, makréla, tonhal, homár).

Ipar

Gazdaságának alapja a kőolaj-, földgáz- és rézbányászat. Jellemző iparágai a kőolaj-finomítás, a tengervíz-sótalanítás, a színesfémkohászat, a cementgyártás és a hagyományos kézműipar.

Külkereskedelem

• Exportcikkek: kőolaj, földgáz, finomított kőolaj, műtrágya, vasáruk
• Importcikkek: gépek, járművek, iparcikkek, élelmiszerek, élőállat, kenőanyagok.

Főbb kereskedelmi partnerek 2019-ben:

• Export: Kína 46%, India 8%, Japán 6%, Dél-Korea 6%, Egyesült Arab Emírségek 6%, Szaúd-Arábia 5%
• Import: Egyesült Arab Emírségek 36%, Kína 10%, Japán 7%, India 7%, Egyesült Államok 5%

Egyéb gazdasági ágazatok

A turizmus ágazata gyorsan növekszik.

Al-Hamra egy utcája

• 
  1 ománi riálos bankjegy Kábúsz szultán portréjával, az 1995-ös sorozatból.
• 
  5 ománi riálos bankjegy Kábúsz szultán portréjával, a 2010-es sorozatból.

Közlekedés

Egy főút

A közúthálózat hossza 34 965 km, a kikötők száma 3, a repülőtereké 139, ebből 3 nemzetközi.

Szárazföldi

A tömegközlekedési eszközök az országon belül ritkák, közlekedni leginkább taxival lehet. A jó minőségű úthálózat ellenére sok a közúti baleset.

A 2020-as évek elején nincsenek jelentősebb vasutak, de néhányat terveznek, a szomszédos országokba tartó kapcsolattal.

Légi

A főbb repülőterek Maszkat és Szalála városok mellett találhatók.

Az ománi állam légitársasága az Oman Air.

Vízi

Fő kikötők:

• Ománi-öböl: Al Wajajah, Muttrah, Mina al Fahal, Sohar
• Arab-tenger: Salalah, Duqm, Mina' Raysut

Telekommunikáció

Hívójel prefix	A4
ITU zóna	39
CQ zóna	21

Kultúra

A kultúra képekben Városkapuk díszítik Maszkat útjait Hagyományos hajó, dáu Hagyományos ománi tőr a tokjában, a handzsar, amely nagyon hasonló a jemeni dzsambiához Ománi férfiak hagyományos ruhában, Nizwa Hagyományos ománi férfi és női öltözetek Zurna (hangszer) Úd (arab lant) Jabrin középkori városfala Nakhal erődje Maszkat erődjei A világörökség része az Al Ayn melletti sírhelyek A Bait Al-Baranda Múzeum épülete

Oktatási rendszer

Híres egyetemük a Sultan Quaboos University (Kábúsz szultán), ahol magyar oktatók is tartanak előadásokat.^[forrás?]

A 21. század elején az ország lakosságának közel 20%-a volt írástudatlan.

Kulturális intézmények

Ománban sok kulturális intézmény van, például a Nemzeti Operaház, a körzetben ez az egyetlen operaház. A magyar operaházból is léptek fel előadók.

Kulturális világörökség

Bár Omán vidéke az Európa központú történelemszemléletből kiesik, régi magaskultúrák földje az. Ez a tény tükröződik abban, hogy aránylag sok itt a világörökséggé nyilvánított emlék:

• Bahlá erődje;
• Bát, al-Hutm és al-Ajn régészeti lelőhelyei (bronzkori települések);
• A tömjén földje;
• Afládzsi öntözőrendszer.

Gasztronómia

Az ománi konyha a keleti arab gasztronómia része, amelyre hatással voltak más arab nemzetek konyhái, illetve a pakisztáni, iráni, indiai, afrikai, több ázsiai, sőt kissé az európai mediterrán gasztronómia is.

Omán évszázadokon át hatalmas forgalmat bonyolított le a fűszerkereskedelemmel, ennél fogva fűszeres, gyógynövényes és fűszeres pácolással (ún. marinálással) készült ételek igen gazdag választékát találjuk itt.

A legtöbb étel alapja ugyanakkor a bárány-, baromfi- és halhús, valamint rizs. A sertéshúsnak a behozatala, sőt még a nem muszlim vallásúaknak az Omán területén történő fogyasztása is szigorúan tilos.

A kávé nemzeti ital, míg a tea a vendéglátás elmaradhatatlan kelléke.

A helyi étkezésben általában nem jellemző a reggeli, az ebéd a legfőbb étkezés, amit napközben fogyasztanak. A vacsora igen szerény, leginkább könnyebb fogásokból áll.

Egy-egy vidéknek megvannak a maga jellegzetességei Ománban, de mindenütt gyakoriak a levesek, úgy a csirke- és bárányhúsleves, valamint a zöldségleves (pl. füstölt padlizsánleves). A fűszerek közül az indiai curry nagyon elterjedt Ománban is.

• 
  Ománi piláf babbal
• 
  Halwa
• 
  Hagyományos ománi különlegesség, amely datolyából és mézből készül, a neve mahfúsza

Turizmus

Képek A Hyatt Hotel udvara Maszkatban Piackép, Maszkat A Shab-vádi egy szép része

Omán a kalandturizmus egyik úti célja. Az ökoturizmus is növekszik. Az ománi irodák sivatagi terepjárós túrákat és hegyvidéki barangolásokat is kínálnak.

A hosszú tengerpart szakaszok a Muszandam-félsziget a déli Dhofar régió (Szalala) természetvédelmi területeivel (khwar) kiemelkedőek. Utóbbi terület különösen egyedi, mivel az indiai monszun (kharif) hatása alatt áll, ami nyáron zöldellő, ködös tájakká változtatja a sivatagi környezetet.

Sport

Omán hagyományos sportágai a dhow vitorláshajó-verseny, a lóverseny, a teveverseny és a solymászat. A labdarúgás, a kosárlabda, a vízisí és a homokdeszkázás (sandboarding) azon sportok közé tartoznak, amelyek főleg a fiatalabb generáció körében váltak népszerűvé. Elsősorban a dél-ázsiai bevándorlóknak köszönhetően a 21. század első felétől kezdve népszerűvé vált a krikett is, amelyben az ománi válogatott ma már világszinten is jelentős eredményeket képes elérni, többek között egyike azon 20 válogatottnak, amelyek ENN-státusszal is rendelkeznek.

Ünnepek

A legnagyobb vallási ünnep Ománban is a Ramadán, és a böjtöt lezáró három napos ünnep, az Eid Al-Fitr.

Az iszlám újév és Mohamed próféta születésnapja szintén kiemelkedő jelentőségű. A nem vallási ünnepek közül a Nemzeti Nap, a Szultán Születésnapja a legfontosabb ünnep (nov. 18.).

Dátum	Ünnep
1 Muharram	iszlám újév
12 Rabi'-ul-Awwal	Maulid (A Próféta születésnapja)
27 Rajab	Iszra’ wal-Ma’radzs (A Próféta mennybemenetele)
1-3 Shawwal	A ramadán vége (3 napos)
10-13 Dhu al-Hijjah	Eid al-Adha (Áldozati ünnep) (4 napos)
Január 1	Újév
Július 23	Reneszánsz nap
November 18	Nemzeti ünnep

További információk

• Oman – a meleg fogadtatás – Beszámoló egy ománi útról (magyarul)
• Omán látnivalói (magyarul)
• Omán képgaléria.lap.hu – linkgyűjtemény Ománról

Kapcsolódó szócikkek

• Omán uralkodóinak listája