Ugrás a tartalomhoz

Afrika

Hivatkozások szerkesztése
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Afrika
Image
Népességi adatok
Népesség1 460 481 772 fő[1] fő
Népsűrűség49[1] fő/km²
Földrajzi adatok
Terület29 648 481 km2[1]
30 300 000 km2[2][3]
30 365 000[4] km²
Országok54 (lásd itt)
Függő területek6
Földtörténeti adatok
Kor140–0 Ma
Időkora kréta – holocén

Afrika a kb. 30 millió négyzetkilométernyi területével a Föld második legnagyobb kontinense a gyakori 7 kontinens szerinti felosztásban, más felosztásban a harmadik.[1] A szárazföldi területek 20%-át fedi le.[5]

1,46 milliárd fős népességével (2023) a második legnépesebb kontinens, és a világ népességének közel 18%-át adja.[1]

Politikailag ötvennégy szuverén állam, két nem elismert, de facto állam (Szomáliföld, Puntföld) és egy bizonytalan státuszú terület alkotja (Nyugat-Szahara).

Kulturális életével; gazdasági, politikai és társadalmi problémáinak tanulmányozásával az afrikanisztika (wd) foglalkozik.

Elhelyezkedése

[szerkesztés]

Afrikát kelet-nyugati irányban átszeli az Egyenlítő, észak-déli irányban a 0°-os kezdő hosszúságú kör. Az egyetlen kontinens, amely az északi és déli, keleti és nyugati félgömbön egyaránt elhelyezkedik.

A hatalmas földrészt Európától a mindössze 14 km széles Gibraltári-szoros, továbbá a Földközi-tenger, Ázsiától a Szuezi-csatorna, a Vörös-tenger és az Ádeni-öböl választja el.

A kontinens nyugati határát az Atlanti-óceán, a keletit az Indiai-óceán jelenti.

Etimológia

[szerkesztés]

Afrika a latin terra africa kifejezésből kapta a nevét, az ókori rómaiak hívták így Afrika általuk ismert, északi partvidékét, ahol hasonló nevű provinciát is alapítottak. Feltehetőleg a latin africa („napfényes”) vagy a görög a phriké („nem hideg”) szóból ered. A Szuda-lexikon további lehetséges etimológiát is kínál, itt ugyanis a tengerjáró karthágóiak (aphroi) legendás királya Aphrosz, az egyik halkentaur, Libüa apja. Lehetséges azonban, hogy ez a késői irodalmi mű már visszafelé gondolkodik, és Aphrosz nevével próbálja megindokolni a már létező Afrika nevet.

Régiók

[szerkesztés]
Image
 Ez a szakasz nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szakaszban szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Image
Afrika régiói az ENSZ felosztása szerint.[6]

Országok

[szerkesztés]
Image
Afrika politikai térképe

Az egyes országok területéről, lakosságáról, fővárosáról és fővárosának lakosságáról lásd az Afrika országai listát!

Független államok
Image Algéria
Image Angola
Image Benin
Image Bissau-Guinea
Image Botswana
Image Burkina Faso
Image Burundi
Image Comore-szigetek
Image Csád
Image Dél-afrikai Köztársaság
Image Dél-Szudán
Image Dzsibuti
Image Egyenlítői-Guinea
Image Egyiptom
Image Elefántcsontpart
Image Eritrea
Image Etiópia
Image Gabon
Image Gambia
Image Ghána
Image Guinea
Image Kamerun
Image Kenya
Image Kongói Köztársaság
Image Kongói Demokratikus Köztársaság
Image Közép-afrikai Köztársaság
Image Lesotho
Image Libéria
Image Líbia
Image Madagaszkár
Image Malawi
Image Mali
Image Marokkó
Image Mauritánia
Image Mauritius
Image Mozambik
Image Namíbia
Image Niger
Image Nigéria
Image Ruanda
Image São Tomé és Príncipe
Image Seychelle-szigetek
Image Sierra Leone
Image Szenegál
Image Szomália
Image Szudán
Image Szváziföld
Image Tanzánia
Image Togo
Image Tunézia
Image Uganda
Image Zambia
Image Zimbabwe
Image Zöld-foki Köztársaság
Afrikai területtel is rendelkező európai és ázsiai államok
Image Franciaország[7]
Image Jemen[8]
Image Portugália[9]
Image Spanyolország[10]
Függő területek
Franciaország Francia déli és antarktiszi területek[11]
Mayotte Mayotte[12]
Brit Indiai-óceáni Terület Brit Indiai-óceáni terület[13]
Szent Ilona Szent Ilona[14]
Nem elismert, de facto államok
Szomáliföld Szomáliföld[15]
Puntföld Puntföld[15]
Bizonytalan státuszú területek
Image Nyugat-Szahara[16]

A földrész elhatárolása

[szerkesztés]
Image
A térképen vastag szaggatott vonallal az Afrika-lemez és az Eurázsia-lemez határa szerepel

Afrika kontinentális határai általában a self szélével azonosak. Nyugaton az Atlanti-óceán, keleten az Indiai-óceán aljzata határolja. Csatlakozik még az Antarktiszi-lemezhez délen. A kontinens geológiai értelemben vett északnyugati határa az Atlasz-hegység déli lábainál van. Ez a térség azonban az alpi orogén fázis során teljesen hozzáforrt a lemezhez, ezért a lemezhatár jelenleg a Gibraltári-szoroson halad keresztül. Az Afrika-lemezhez tartozik az Appennini-félsziget, a Kárpát-medence északnyugati része és az Adriai-tengert keletről határoló Dinári-hegység keleti fele. Északkeleten az Arab-félsziget még félig-meddig az Afrika-lemezhez tartozik. Bár már megkezdte a leszakadást, a Vörös-tenger közepén kialakulóban van az óceáni árok és maga az Arábiai-lemez létrejött. Afrikához az összefüggő szárazföldön kívül csak Madagaszkár és a Kanári-szigetek tartozik.

Afrika a geológiailag nem túl távoli időben – nagyjából húszmillió éven belül – két további részre szakad majd a Kelet-afrikai árok mentén. A földrész a Pangea feldarabolódása idején alakult ki a mai formájában, de magába foglalja az őskratonok egyikét is, így a földtörténet folyamán a kontinens tulajdonképpen mindig is létezett.

Keletkezése és felszíne

[szerkesztés]

Keletkezése

[szerkesztés]

A kontinens alapját képező ősföldet a földkéreg megszilárdult darabjai alkotják. Kőzetanyaguk főleg a kristályos gránit. Ez az ősfölddarab feldarabolódott és megsüllyedt. Az óidőben és a középidőben a nagy részét elöntötte a tenger, és belőle 150 millió év alatt vastag, vízszintes üledékrétegek rakódtak le. Pl.: agyag, mészkő, homokkő. A terület (megemelkedése és tenger visszahúzódása után) vízszintes kőzetrétegekből álló táblás vidékké formálódott. Az újidő elején, a harmadidőszakban erőteljes kéregmozgások hatására a kontinens keleti és déli peremvidéke feldarabolódott. A vetődéses árkokban ma mély tavak sorakoznak. A törésvonalak mentén vulkáni tevékenység nyomán megolvadt kőzetanyag ömlött a felszínre, vulkáni hegyeket emelve, takarókat alkotva (pl.: Kilimandzsárócsoport, Teleki-vulkán). Ezek kőzetanyaga a bazalt. A harmadidőszakban emelkedett ki a kontinens egyetlen gyűrthegysége, az Atlasz, az Eurázsiai-hegységrendszer tagja. Ez a hegységrendszer az Afrikából kiinduló, Európán, majd Ázsián át főleg nyugati, keleti irányba húzódó, fiatal hegységekből álló óriási vonulat. A negyedidőszak elejére kialakult a kontinens mai arculata. Ezután csupán keskeny tengerparti síkságok képződtek. A szárazföld felszínét a külső erők munkája tovább alakította. A folyamat napjainkban is tart.

Felszíne

[szerkesztés]

A kontinenst a tengerszint feletti magasság alapján Magas- és Alacsony-Afrikára osztják összesen nyolc, illetve kilenc földrajzi nagytájjal.

Ugyancsak magas táj a kontinens legfiatalabb hegysége,

    • az Atlasz is. Északnyugaton húzódó vonulatai hosszanti völgyeket és fennsíkokat fognak közre.
  • Alacsony-Afrikához változatos formakincsű tájak tartoznak:
    • a Szahara kiterjedt táblás vidék, hatalmas sivatag, aminek területén hazánk kb. 90-szer férne el. A fő felszínformáló erő itt a hőmérséklet-változás és a szél. A nagy hőingás elaprózza a kőzeteket, így alakulnak ki a kősivatagok. A homokká kopott kőzettörmeléket a szél az egykori tavak kiszáradt medreiben dűnékbe rendezi. Csapadékos időszak emlékét őrzik az agyagsivatagok.
    • Szudánban a kristályos gránittömbök többhelyütt szigethegyekként emelkednek ki környezetükből. Vannak itt vulkáni kúpok, fiatal törmelékekkel fedett felszínek és magasföldek is.
    • Felső-Guinea, azaz a Guineai-öböl partvidéke változó szélességű, termékeny alföld, ami a folyóvölgyekben mélyen benyúlik a táblás vidékek közé.
    • a Kongó-medence központi része megsüllyedt; ezt minden oldalról meredek peremküszöbök határolják. Egyetlen természetes kijárója az Atlanti-óceán felé nyílik. Folyói és mellékfolyói a lépcsős felszín miatt zuhatagok sorozatával érik el a síkságot.
    • a Kalahári-medence a déli mérsékelt öv és a forró öv határán fekszik (egyes beosztásokban a Dél-afrikai-magasföld része).[17]

Földrajz

[szerkesztés]

Földrajza rendkívül változatos, legmagasabb pontja a Kilimandzsáró, melynek magassága 5895 méter, ugyanakkor a Szahara sivatagos területe 90-szer nagyobb hazánkénál.

  • Legnagyobb területű országa Algéria,
  • legnépesebb országa Nigéria,
  • leghosszabb folyója a Nílus (6695 kilométer, egyben a Föld második leghosszabb folyója),[18]
  • legnagyobb szigete pedig Madagaszkár.

Színes növény- és állatvilágát számos nemzeti parkban védik.

Szigetek

[szerkesztés]

Madagaszkár kivételével Afrika szigetei kis méretűek. Madagaszkár 595 ezer km²-es területével a Föld negyedik legnagyobb szigete, Grönland, Új-Guinea és Borneó után. Az Indiai-óceánban helyezkedik el, a kontinenstől délkeletre, amelytől a 400 km széles Mozambiki-csatorna választja el.[19]

Madagaszkártól keletre található Mauritius és Réunion szigete.

További szigetek: keleten Szokotra, a Guineai-öbölben São Tomé és Príncipe, nyugaton a Kanári-szigetek és a Zöld-foki-szigetek.

Legnagyobb területű és népességű országok

[szerkesztés]
Ország Afrika
%-ban		 Területe

km2

1 Image Algéria 7,9% 2 381 741
2 Image Kongói Demokratikus Köztársaság 7,7% 2 344 858
3 Image Szudán 6,2% 1 861 484
4 Image Líbia 5,8% 1 759 540
5 Image Csád 4,2% 1 284 000
6 Image Niger 4,2% 1 267 000
7 Image Angola 4,1% 1 246 700
8 Image Mali 4,1% 1 240 192
9 Image Dél-afrikai Köztársaság 4,0% 1 221 037
10 Image Etiópia 3,6% 1 104 300
Ország Afrika
%-ban		 Népesség
(2022-ben)[20]		 %-os
növekedés
1 Image Nigéria 15,3% 223 804 000 2,4%
2 Image Etiópia 8,7% 126 527 000 2,6%
3 Image Egyiptom 7,7% 111 942 000 1,6%
4 Image Kongói Demokratikus Köztársaság 7,0% 102 263 000 3,3%
5 Image Tanzánia 4,6% 67 438 000 3,0%
6 Image Dél-afrikai Köztársaság 4,1% 59 414 000 0,9%
7 Image Kenya 3,8% 55 100 000 2,0%
8 Image Uganda 3,3% 48,582,000 2,8%
9 Image Szudán 3,3% 48,109,000 2,6%
10 Image Algéria 3,1% 45,606,000 1,6%

Hegységek és hegyek

[szerkesztés]
Image
A Kilimandzsáró

Az öt legmagasabb afrikai hegység és legmagasabb csúcsaik:

HegységLegmagasabb csúcsMagasságÁllam
KilimandzsáróKibo-hegy5895 mTanzánia
Kenya-hegyBatian5199 mKenya
Rwenzori-hegységStanley-hegy5109 mKongói Demokratikus Köztársaság és Uganda
Etióp-magasföldRas Dashan4620 mEtiópia
Virunga-hegységKarisimbi4507 mKongói Demokratikus Köztársaság és Uganda

A fentieken kívül az Atlasz hegység a 4165 m-es Tubkal-heggyel Marokkóban, a 4562 m-es Meru-hegy Tanzániában és a 4095 m-es Kamerun-hegy Kamerunban szintén a kontinens magasabb hegységei közé tartoznak.

Medencék és fennsíkok

[szerkesztés]
MedenceÁllamMedencéket elválasztó fennsík neveElválasztja
Csád-medenceCsádAzande-fennsíkKongó- és a Csád-medencét
Kongó-medenceKamerun, Közép-afrikai Köztársaság, Gabon, Egyenlítői-Guinea, Kongói Köztársaság--
Kalahári-medenceNamíbia, Botswana, Dél-afrikai Köztársaság, Angola, Zambia, ZimbabweLunda-fennsíkKalahári- és a Kongó-medencét

Vízrajz

[szerkesztés]
Image
Afrika hegy- és vízrajza
Image
Az esőerdőkkel övezett Gambia folyó, Szenegál
Image
A Viktória-vízesés a Zambézi folyón
Image
Az Oranje folyó naplementekor

A kontinens 31 %-a[21] lefolyástalan terület, amiről a víz nem jut el az óceánokba.

Folyók

[szerkesztés]

A kontinens legtöbb folyója a sok csapadékú egyenlítői tájakon ered. A folyók, az óriásfolyamok a lépcsőzetes felszín miatt sok helyen zuhatagosak. Nemcsak a kontinens, hanem a Föld leghosszabb folyama is a Nílus. A Guineai-öbölbe ömlő Niger a kontinens második legbővizűbb folyama. A Zambézi hatalmas zuhataga 122 m magasból dübörögve zúdul le, ez a Viktória-vízesés. Fontos és természetileg is érdekes folyó még az Okavango. Az Egyenlítő mentén elterülő hatalmas medencét a Kongó vízrendszere hálózza be. Vízbőségét tekintve a Földünkön a második. Tölcsértorkolatát az apály-dagály mélyítette ki, amit tengerjárásnak nevezünk.

FolyóHosszVízgyűjtő területOrszágok
Nílus6685 km3 400 000 km²Egyiptom, Burundi, Ruanda, Tanzánia, Uganda, Szudán, Dél-Szudán
Kongó4700 km3 680 000 km²Kongói Demokratikus Köztársaság, Közép-afrikai Köztársaság, Kongói Köztársaság
Niger4180 kmGuinea, Mali, Niger államok, Benin, Nigéria
Zambézi2 574 km1 390 000 km²Zambia, Angola, Zimbabwe, Mozambik
Oranje2100 km855 000 km²Dél-afrikai Köztársaság, Namíbia
Limpopo1 750 km415 000 km²Dél-afrikai Köztársaság, Botswana, Zimbabwe, Mozambik
Okavango1600 km154 000 km²Angola, Namíbia, Botswana

Tavak

[szerkesztés]

Afrika nemcsak folyókban, hanem tavakban is gazdag. A Kelet-afrikai árokrendszer keskeny, hosszú tavai közül a legnagyobb a Tanganyika-tó. A kontinens legnagyobb, a Föld (a Kaszpi-tenger és a Felső-tó után) harmadik legnagyobb tava a 68 870 km² területű Viktória-tó. Ezt követi a Föld második legmélyebb tava, a Tanganyika-tó (32 893 km²) és a Malawi-tó (29 600 km²).

Vízgyűjtő területek

[szerkesztés]
TerületKapcsolódik
Atlasz vidékeFöldközi-tenger
NílusFöldközi-tenger
Nyugati-Atlasz vidékAtlanti-óceán
Szenegál – GambiaAtlanti-óceán
Észak-GuineaAtlanti-óceán
Dél-GuineaAtlanti-óceán
NigerAtlanti-óceán
Kuanza-KuneneAtlanti-óceán
ZaireAtlanti-óceán
OranjeAtlanti-óceán
Nyugat-FokföldAtlanti-óceán
Kelet-AfrikaIndiai-óceán
Délkelet-AfrikaIndiai-óceán
ZambéziIndiai-óceán
Kelet-FokföldIndiai-óceán
MadagaszkárIndiai-óceán
Lefolyástalan terület
Szahara
A Vörös-tenger melléke
Csád-medence
Kelet-afrikai-árok
Délnyugat-Afrika

Éghajlat

[szerkesztés]
Image
A növényzet februárban és augusztusban

Afrika területének legnagyobb része a trópusi övezetben van. Ebből következik, hogy a legforróbb kontinens. Az Egyenlítő mentén egész évben nagy a felmelegedés. Ennek hatására a légtömegek felemelkednek, ezért alacsony légnyomású öv jön létre. A felmelegedő és észak-déli irányban szétáramló légtömegek a 30. szélességi kör mentén leszállnak. Itt magas a légnyomás. A két öv között, az eltérő légnyomás hatására a földszín közeli levegőrétegekben állandó légáramlás jön létre. A trópusi övezet jellemző szélrendszere a passzát. A passzátszél állandó szél, amely az Egyenlítőnél felemelkedő meleg levegő helyébe áramlik a térítők felől. A Föld tengely körüli forgása eredeti irányából kissé eltéríti, ezért az északi félgömb északkeleti, a déli félgömbön délkeleti passzátról beszélünk. A trópusi övezetben háromféle éghajlat alakult ki.

  • Az egyenlítői éghajlaton állandóan magas a levegő hőmérséklete és páratartalma, kicsi a napi és évi hőingás. Egész évben sok a csapadék. Területén nagyon sűrű esőerdő nő. Az esőerdők talaja a gyenge termőképességű, humuszban szegény laterittalaj. Egyenlítői éghajlatú tájak Afrikában a Kongó-medence és a Guineai-öböl partvidéke.
  • Az egyenlítőtől északra és délre távolodva, a szavanna éghajlaton a hőmérséklet még mindig magas. Két évszak váltja egymást, egy esős és egy száraz. A csapadék nyáron hull. A hőingás és szárazság a térítők erdős ligetes, majd füves szavanna. A szavannák talaja hasonló az őserdeihez, laterit talaj, de magasabb humusztartalommal. Ilyen tájak: Szudán, a Kelet-afrikai magasföld, a Kongó-medence északi és déli területei.
  • A térítők környékén az állandó leszálló légmozgás miatt trópusi sivatagi éghajlat alakult ki. Ezeken a tájakon is magas a hőmérséklet. A nagy nappali felmelegedést azonban éjszaka erős kisugárzás, lehűlés követi. Ezért nagy a napi hőingás. A napsütéses órák száma magas, a páratartalom alacsony. A csapadékszegény területen a félsivatagokban csak olyan növények élnek meg, amelyek alkalmazkodtak az erős fényhez, forrásághoz, jól tűrik a szelet, a csapadékhiányt. Állandó növényi élet csak ott alakulhat ki, ahol természetesen vagy mesterségesen vizet tudnak nyerni. Ezek az oázisok. A sivatagos tájakon valódi talaj nem képződik. Ilyen tájak: északon a Szahara, délen a Kalahári.

Afrika Földközi-tengeri partvidéke és a kontinens déli pereme átmenetet képez a forró és a mérsékelt övezet között. Itt az éghajlat mediterrán. Itt közepes tápanyagtartalmú fahéjszínű talaj képződik.

Az éghajlati jellemzők azonban nemcsak az Egyenlítőtől északra és délre váltakoznak, hanem a magashegységekben függőleges irányban is. A Kilimandzsáró-csoport 5000 méter fölé magasodó csúcsait már örök hó fedi.

Növény- és állatvilág

[szerkesztés]
Image
Szavannai táj, előtérben egy baobabfával
Image
Egy zsiráf a szavanna és őserdő határán
Image
Madagaszkár legnagyobb ragadozója, a fossza

Trópusi esőerdő

[szerkesztés]

Az egyenlítő környékén a Kongó-medence, valamint a Guineai-öböl partvidékén, illetve Madagaszkár keleti tengerpartján található trópusi esőerdő. A Kongó-medence Amazónia után a Föld második legnagyobb esőerdeje. A trópusi esőerdőt nagyon sűrű növényzet, szinte járhatatlan erdők, fokozatosan újuló levélzet és nagy fajgazdagság jellemzi. A legjelentősebb növényei: a rotangpálma, amelyet elődeink nádpálcaként ismertek; a sztrofantusz, ami a bennszülött vadászok nyílmérgét adja. Értékes fafajta még: az ébenfa, a szantálfa és a kólafa. Az erdőben a fényviszonyokhoz igazodva több szint alakult ki: Első lombkoronaszint – magas, 50 m-ig nyúló óriásfák alkotják. Második lombkoronaszint – közepes termetű, 20–25 m-ig nyúló fák jellemzik. Harmadik lombkoronaszint – kis méretű fák bújnak meg. Cserjeszint – növényei a pálmák. Gyepszint – páfrányok élnek itt. Liánok szintje – kúszónövények. Epifiták szintje – fán lakó növények. A trópusi esőerdőt gazdag állatvilág jellemzi.Emlősei: emberszabású majmok (gorilla, csimpánzok), elefánt, orrszarvú, zsiráf, okapi, varacskos disznó, leopárd, bongó, majmok (például mandrill, drill).Madarai: papagájok, kongói páva. Hüllői: krokodil, kígyók, gyíkok. Rovarjai: hangyák, termeszek

Szavanna

[szerkesztés]

A szavannának több fajtája megtalálható Afrikában, a csapadéknak megfelelően: nedves vagy magasfüves szavanna, száraz vagy alacsonyfüves szavanna, tüskés szavanna. A nedves szavannát a lombhullató erdő jellemzi, amely az esőerdőnél alacsonyabb és kevesebb fajból áll és üde aljnövényzettel rendelkezik. Sok örökzöld és lián nő az erdőben. A mocsaras területeken és az állóvizek partjain papirusznád él. A száraz szavanna növényzete tüskés, tövises fákból, bokrokból áll, de pálmák is előfordulnak. A szavanna jellemző növényei: a majomkenyérfa, az olajpálma és az elefántfű. Ez a terület a nagyvadak és a vadászok paradicsoma.

A szavanna emlősökben igen gazdag terület. Jellemzik az antilopfélék, zsiráfok, zebra félék, kafferbivalyok, orrszarvúk, elefántok, oroszlánok, leopárdok, sakálok, hiénák, vízilók, gepárdok, gnúk, méhészborzok. Madarai: a flamingók, struccok, keselyűk, kígyászkeselyűk.

Sivatag

[szerkesztés]

A sivatag növényvilága igen szegény. Jellemző növényei a pozsgások. A sivatag állatvilága: rágcsálókból, tevékből, sivatagi rókákból, kígyókból, gyíkokból áll.

Mediterrán területek

[szerkesztés]

A mediterrán tájakon jellemző növényzet a keménylombú erdő (örökzöld tölgyek, paratölgyek, olajfák). A különböző mediterrán tájakon élő fák:az Atlasz-vidéken: aleppóifenyő, atlanti cédrus, magyaltölgy, palatölgy, macchia, törpecserje. Fokföldön: babérlombú növényzet. Az állatok területenként változik. Az Atlasz-vidéket szarvas, vaddisznó és berbermakákó jellemzi.

Madagaszkár

[szerkesztés]

A sziget nagyon régen elvált minden más kontinenstől. Indokolható álláspont szerint tulajdonképpen önálló kontinens. A nyugati, szárazabb oldalon trópusi lombhullató erdők honosak, a legszárazabb vidékeken félsivatagi tüskés bozótok. Itt a lakosság ritka, az erdőpusztulás nem olyan nagymérvű, mint keleten, de jelen van. Errefelé ma is honos az égetéses-irtásos földművelés. A lecsupaszított talajt az erózió veszélyezteti. Gyakran előfordul, hogy úgy lepusztul a talaj, hogy ott már semmiféle növényzet nem tud megkapaszkodni. A folyókba mosódott hordalék meg a folyók mentén élőknek okoz sok gondot: árvízveszélyt, a kikötők feltöltődését. Az élővilága egyedi. Nagyjából 10 000 növényfaj él a szigeten, 90% endemikus itt. Számos félmajomfajta honos, például a véznaujjú maki. További helyi állatfajták: tanrek, különböző cibetmacskák (elsősorban a kígyókra vadászó madagaszkári mungó), denevérek, boakígyók, leguánok, kaméleonok. Afrikai nagyvad és mérges kígyó nincs.

Nemzeti parkok

[szerkesztés]

Afrika területén számos nemzeti park létesült az elmúlt évtizedekben. A szakemberek felismerték, hogy a természeti környezet sok helyen veszélyben van, ezért megóvása fontos feladat.

Image
Legelő zebrák a Szerengeti Nemzeti Parkban

Történelem

[szerkesztés]

Gazdaság

[szerkesztés]
Image
Az éjszakai műholdas kép (1994-1995) mutatja az afrikai vidéki területek fejletlenségét
Image
Lagos, Afrika egyik legnagyobb városa
Image
Johannesburg üzleti negyede

Annak ellenére, hogy a kontinens bőséges természeti erőforrásokkal rendelkezik, Afrika továbbra is a világ legszegényebb és legkevésbé fejlett országait foglalja magába, amely számos olyan ok következménye, amelyek magukban foglalják a korrupt hivatalnokokat és kormányokat, a sikertelen állami tervezést és vezetést, a nagy arányú írástudatlanságot és szakképzetlenséget, a politikai instabilitást, a gyakori törzsi és katonai konfliktusokat (a polgárháborúktól a gerillaháborúkon át a népirtásig) stb.[23]

Mezőgazdaság

[szerkesztés]

Afrikában a nagy kiterjedésű sivatagok, esőerdők a mezőgazdasági termelést csak kis területen teszik lehetővé. A kontinens kb. 6%-át művelik meg, és ez foglalkoztatja a kereső lakosság több mint felét. A mezőgazdaság nem tud lépést tartani a lakosság számának gyors növekedésével, mert a földművelés és az állattenyésztés módszerei az évszázadok során alig változtak. Az egy lakosra jutó élelmiszer-mennyiség így évről évre állandóan csökken. Ezt jelentős népességnövekedés is okozza. A trópusi övezetben a növénytermesztés nincs évszakhoz kötve, hiszen mindig meleg van. Itt a csapadék évi mennyisége és eloszlása szabja meg, hogy mikor és mit termelnek.

Kétféle gazdálkodási mód jellemzi:

A száraz szavannák és félsivatagok vidékén nomád pásztorkodás terjedt el. Az itt termesztett növények a földimogyoró, cukornád, kukorica, gyapot, cirok. Itt az állatok száma gazdagságot is jelent, az állomány észszerűtlen növelése egy-egy területen túllegeltetéshez vezet. Ennek következménye a gyeptakaró elpusztulása, a talaj kiszáradása, elpusztulása, végső soron az elsivatagosodás. Ez is szerepet játszott a Szahara déli határán húzódó (éhségövezetnek is emlegetett) Száhel-övezet kialakulásában. Erre a folyamatra példa lehet Nigéria. A korábban élelmiszert exportáló ország ma nagyszámú lakosságnak belső igényeit sem tudja kielégíteni.

A kontinens gyéren lakott területein az őserdő vagy szavanna egy részének felégetésével nyernek termőföldet. Ezt kezdetleges eszközökkel (ásóbot, kapa) fellazítják, Ha a talaj elgyomosodik, termőereje csökken, újabb termőterületeket vonnak művelés alá. Az itt termesztett növények a szőlő és a citrusfélék. A sivatagos öntözött területein termesztett növények a datolyapálma, gabona- és zöldségfélék és gyümölcsök.

Ipar

[szerkesztés]

Az afrikai országok bányászata a fejlett világ megnövekedett szükségletei miatt felgyorsult. Az ásványkincsek felkutatása, kitermelése jórészt külföldi vállalatok irányításával történik. A bányák legnagyobb része kivitelre termel. A feldolgozóipar viszont a kontinensek közül itt a legfejletlenebb, és a lakosságnak csak kis részét foglalkoztatja. Afrika területe ásványkincsekben gazdag. A lelőhelyek feltárása és kiaknázása már a gyarmati időszakban megkezdődött. Egyes bányakincsek előfordulása világviszonyban is számottevő (pl.: kőolaj, földgáz, gyémánt, rézérc, bauxit, uránérc, arany, platina, és foszfát) Afrikában van a Föld vízenergia-készletének 25%-a, de a vízerőművek megépítése, működtetése még a jövő feladata közé tartozik. Ezek nagyon költséges beruházások, amelyek lassan térülnek meg. A kontinens országai függetlenné válásuk után sem tudtak megfelelően iparosodni. Fejletlen vagy teljesen hiányzik az ásványkincseket feldolgozó nehézipar, a korszerű ipari ágazatok kialakulásához pedig külföldi tőkére és piacokra (felvásárló partnerekre) lenne szükség. A lakosság alapvető közszükségletei cikkekkel való ellátásában a hagyományos kézműiparnak van fontos szerepe (közszükségleti cikk pl. a ruha, a cipő).

Afrika országainak többsége fejlődő ország csoportjába tartozik. A legfejlettebb gazdaságú ország Dél-afrikai Köztársaság.

ÁsványkincsBányásszák
gyémántBotswana, Dél-afrikai Köztársaság, Kongói Demokratikus Köztársaság
aranyDél-afrikai Köztársaság
platinaDél-afrikai Köztársaság
rézKongói Demokratikus Köztársaság, Zambia
kobaltKongói Demokratikus Köztársaság, Zambia
mangánDél-afrikai Köztársaság, Gabon
uránNamíbia, Niger, Dél-afrikai Köztársaság, Gabon
bauxitGuineai Köztársaság
krómDél-afrikai Köztársaság, Zimbabwe
foszfátDél-afrikai Köztársaság, Marokkó, Tunézia

Országonként

[szerkesztés]

Gazdasági adatok országonként, rendezhető táblázatban:

Image
Afrika országai GDP (PPP) per fő alapján (2017)
Image
Afrika országai az emberi fejlettségi index alapján (2019)
(a zöld a legmagasabb,
vörös a legalacsonyabb)
Megjegyzések
  1. ↑ 2018
  2. ↑ nominális, 2018
  3. ↑ nominális

Közlekedés

[szerkesztés]

Vasút

[szerkesztés]

Afrika vasúti közlekedése fejletlen. A vasútvonalakat még a gyarmati időkben a megszálló országok építették ki. Egyes helyeken a mai napig is gőzmozdonyok közlekednek, bár ez egyre kevésbé jellemző.

Légi

[szerkesztés]

A legforgalmasabb repülőterek 2020-ban:[30][31][32]

országrepülőtérIATAICAOváros2020
1Image EgyiptomKairói nemzetközi repülőtér CAI HECAKairó7 145 562
2Image Dél-afrikai KöztársaságO. R. Tambo nemzetközi repülőtér JNB FAORJohannesburg6 839 670
3Image EtiópiaBole nemzetközi repülőtér ADD HAABAddisz-Abeba6 000 000
4Image Dél-afrikai KöztársaságFokvárosi nemzetközi repülőtér CPT FACTFokváros4 012 204
5Image NigériaMurtala Muhammed nemzetközi repülőtér LOS DNMMLagos3 483 331

Vízi

[szerkesztés]

2020-ban a kontinens legforgalmasabb konténerkikötői a marokkói Tanger-Med és az egyiptomi Port Szaíd voltak.[33]

Demográfia

[szerkesztés]
Image
Népsűrűségi térkép
Image
Nyomornegyed Dél-Afrikában (Soweto)

Afrika becsült lélekszáma 2023-ban 1 460 481 772 fő volt.[1] A lakosság 45%-a 15 éven aluli, a népszaporulat folyamatosan növekszik. Igen magas a gyermekhalandóság, ezer megszületett gyerekből 162 nem éri meg az ötödik életévét (Magyarországon 11 fő). Afrika népességének jóval több mint 30%-a lakik városban, és ez az arány évente 3-4%-kal nő. A szegényebb részeken az emberek kevesebb mint napi 1 dollárból élnek. A világ fejlett részéhez képest magas az analfabéták száma – főleg az idősebb lakosság körében.[forrás?]

Népességének változása

[szerkesztés]

A kontinens népessége 1950-től 2017-re mintegy 5,5-szörösére nőtt (Európáé csupán 1,4-szeresére). Afrika lélekszáma a 20. század közepén még kevesebb mint fele (kb. 42%-a) volt Európa lélekszámának; 2017-ben már több mint másfélszer nagyobb volt, mint Európáé.[34]

Népességének növekedése (millió fő)[35][36]

Image

Legnépesebb országok

[szerkesztés]

2020-ban Nigéria népessége meghaladja a 200 millió főt, és további három afrikai ország népessége meghaladja a 100 millió főt.

No. Ország Népesség Dátum Forrás
1Image Nigéria206 000 000 2020Worldometers
2Image Kongói Demokratikus Köztársaság102 000 0002020National annual projection
3Image Egyiptom101 000 0002020National population clock
4Image Etiópia101 000 0002020National annual projection
5Image Tanzánia60 000 0002020Worldometers
6Image Dél-afrikai Köztársaság59 000 0002020Official estimate
7Image Kenya54 000 0002020Worldometers

Legnépesebb agglomerációk

[szerkesztés]
Afrika (Afrika)
Kairó
Kairó
Lagos
Lagos
Kinshasa
Kinshasa
Luanda
Luanda
Kartúm
Kartúm
Alexandria
Alexandria
Addisz-Abeba
Addisz-Abeba
Johannesburg
Johannesburg
Abidjan
Abidjan
Nairobi
Nairobi
Dar es-Salaam
Dar es-Salaam
Legnagyobb agglomerációk

A legnépesebb agglomerációk: Kairó (Egyiptom), Johannesburg (Dél-afrikai Közt.), Lagos (Nigéria), Kinshasa (Kongó D.R.).

No. Város Ország Népesség
elővárosokkal[37]		 Év Felmérés
1KairóImage Egyiptom22 600 000 2023becslés
2JohannesburgDél-afrikai Közt.15 000 000 2023becslés
3LagosImage Nigéria14 500 000 2023becslés
4KinshasaKongói D.K.13 500 000 2023becslés
5LuandaImage Angola10 900 000 2023becslés
6Dar es-SalaamImage Tanzánia7 900 000 2023becslés
7Addisz-AbebaImage Etiópia7 100 000 2023becslés
8NairobiImage Kenya6 900 000 2023becslés

Jellemzők

[szerkesztés]
Image
A nyomornegyedben élők aránya a városi lakossághoz viszonyítva (forrás: ENSZ–Habitat, 2014)
  0–10%
  10–20%
  20–30%
  30–40%
  40–50%
  50–60%
  60–70%
  70–80%
  80–90%
  90–100%
  nincs adat

A Szaharától délre Afrika zömének az őslakói a fekete bőrűek (→ négerek). Jellemző külső tulajdonságaik: előreugró állcsont, széles, lapos orr, duzzadt ajak, széles váll, sötét bőr, sötét, göndör haj. Egyik fő csoportjuk, a szudániak az Egyenlítőtől északra, míg a másik, a bantuk e sávtól délre élnek.

Kisebb népcsoportokat képeznek az apró termetű, őserdei élethez alkalmazkodott közép-afrikai vadászó-gyűjtögető pigmeusok és Kalahári-vidékén élő busmanok.

Az Észak-Afrikában élő arabok a fehér bőrű embercsoport tagjai. A kontinens mediterrán éghajlatú (északi és déli) tájaira európai bevándorlók telepedtek le. Ők kapcsolták be a kontinenst a világgazdaságba. A legtöbb fekete-afrikai országban ma is az egykori gyarmatosítók nyelve a hivatalos nyelv.

Afrikában a területéhez képest még viszonylag kevés ember él. A lakosság csaknem fele 15 éven aluli. Az átlagos népsűrűség alacsony, de vidékenként nagy eltérést mutat. A legsűrűbben lakott tája a Nílus völgye Egyiptomban (több mint 2000 fő/km²).[38][39] A tengerparti nagyvárosokban szintén sok ember él. Ugyanakkor a sivatagok, esőerdők, magashegységek szinte lakatlanok.

Az északi mediterrán partvidéket elhagyva, a pusztákban még lehet látni szétszórtan álló, lapos sátrakat. Ezekben élnek (éltek) a beduinok. A „bed” szó nomád pásztort jelent. Kb. 3000 évvel ezelőtt még tevéket tenyésztettek Arábiában. Itt Afrikában egy-egy oázis közelében verték fel sátraikat. A sivatagi kereskedelem fellendülése után karavánutakat kezdtek „ellenőrizni”. Portyázó csapataik rajtaütöttek a karavánokon (ezt a hadműveletet nevezték „ghaz” vának, és ebből származik a razzia fogalma). Sokan közülük még ma is pásztorkodással foglalkoznak, tevét kecskét juhokat tenyésztenek. Amikor a sztyepp kizöldül, délebbre húzódnak a sivatagba. A nyári szárazság idején visszatérnek a kultúrterületek közelébe. Országhatárokat nem ismernek, szabadon vándorolnak családjaikkal, állataikkal.

Image
Beduin férfiak őrzik a nyájat

A Szahara belsejében élnek a tuaregek. Sokáig a sivatag kalózaiként tartották számon őket. Ma tevéikkel sót és élelmet szállítanak a délebbi tájak nomád néger törzseinek. kék embereknek nevezik őket. A férfiak kék színű, tógaszerű vászonöltözéket viselnek.Fejüket fekete vászonkendővel tekerik körül, csak a szem vonala marad szabad. A férfiúság jele is a kendő, a fiúk 15–20 éves koruktól viselhetik.

Tanzániában és Kenyában élnek a maszájok. Valamikor ők voltak a kontinens egyik legharciasabb népe, rettegésben tartották a szomszédos törzseket. Ma ők a legjobb vadnyomozók. A férfiak magasak, vállasak. Hajukat apró fonatokba fonják, gyöngyökkel díszítik. Öltözetük egyszerű színes lepel, a vállukon összefogva. Sarujuk állatbőrből készül. Fegyverzetük a hosszú, lapos lándzsa, övükön bőrtokban nyilakat, tőrt viselnek. A maszáj nők kopaszok. Fülcimpájuk megnyúlt, mert fülüket különböző nagyságú és súlyú karikákkal aggatják tele. Nyakukon gyöngyfüzér gallért viselnek. Karjukat drótspirál díszíti.

A kontinens településformái a gazdálkodási típushoz, az éghajlati adottságokhoz igazodtak. A félsivatagok, száraz puszták nomád népei mozgékony hajlékokat, változtatható szállásokat készítenek. Ezek a sátrak védenek napközben az erős napsütéstől, a porfelhőktől, gyorsan felállíthatók, szétszedhetők és szállíthatók. Afrika lakosságának jelentős része falvakban él. A falvak gyakran sövénnyel körülkerített csoportos települések, melynek építőanyaga a természeti környezetből származik, és a gazdálkodási módot tükrözi: pl.: a berberek barlanglakásai, a szavannavidékeken élők pálmakunyhói vagy favázas, agyaggal tapasztott állandó épületei, az arabok lapos tetős, fehér kőházai.

A városok a tengerpartokon, bányavidékeken, a magasföldeken jöttek létre. Növekedésüket az utóbbi évtizedekben felgyorsította a falvak túlnépesedése és az elvándorlás. Az óriásivá duzzadt nagyvárosokban a bevándorolt népesség törzsek szerint elkülönülve, sok esetben az alapvető szolgáltatásokat is nélkülöző nyomornegyedekben él.

A kontinens országai szegénységük ellenére az utóbbi évtizedekben sokat fejlődtek. Nőtt az átlagos életkor, csökkent a csecsemőhalandóság. Ugyanakkor a törzsi és családi kötelékek szétszakadtak. A vidékek elszegényedtek. A munkanélküli fiatalok nagy része a városokban keres munkát.

Fekete-Afrikában a gondokat fokozza az AIDS rohamos terjedése is. Egyes területeken ez a lakosság 20%-át érinti, beleszámítva a gyerekeket is. Fekete-Afrika országai gazdasági nehézségekkel is küzdenek, eladósodtak. Külföldön értékesített termékeik bevételéből jelentős részt kell adósságaik törlesztéseik fordítani.

Vallás

[szerkesztés]
Táncos ünneplés Basankusu katedrálisában (Kongói Dem. Közt.) – videó

A vallás fontos szerepet játszik az afrikaiak életében. A lakosság legnagyobb része vallásilag az ábrahámi vallások híve, illetve egyes országokban még mindig jelentős a bennszülött törzsi vallások követője. Észak-Afrikában az iszlám az uralkodó vallás, míg a Száhil övezettől délre, Fekete-Afrika nagyobb részén a kereszténység. Sok csoport mutat szinkretizmust, így jöttek létre a történelmi keresztény egyházaktól elszakadó Afrikai Intézményesült Egyházak.

Kultúra

[szerkesztés]

Afrika társadalmai változatosak, megtalálható itt az ősközösség, de a rabszolgaság, a feudalizmus, a kapitalizmus, a szocializmus, és a posztmodern társadalom csírája is. Ez mind tükröződik a kultúrában. A fejlődést hátráltatják egyes elmaradott hiedelmek.[40]

Tánc Mali Nafadié falujában – videó

Fekete-Afrika nem a filharmonikusairól és a színházairól híres. Az igazi szórakozást itt az utca jelenti. Az utca az a képzeletbeli színpad, amelyen minden járókelő szereplő is egyben. Az állandóan változásban levő élet színdarabja van műsoron. Állandó a jövés-menés, és az utca történéseiről sem akar lemaradni senki. Ez a hatalmas szappanopera. Az asszonyok az utcán főznek, festik a kelmét, az autentikus afrikai szövetet, melyből hagyományos viseletük készül. Sok asszony a fején hordja az eladásra szánt portékáját, miközben folyamatosan az utcát járja. Az egész utca egy nagy, színes forgatag.

A családok kiterjedtek, nem három-négy személyből, hanem akár harminc-negyven-ötven főből állnak. Az afrikai ember szemében az életnek a közösség ad értelmet. Az afrikai kultúra a „mi” kultúrája, szemben az európai „én” kultúrájával. Az emberek élete a nagycsaládban válik teljessé, ahol mindent megosztanak. Ami az enyém, az a tied is, ami a tied, az az enyém is, ha egy nagycsaládhoz tartozunk.

A nagycsalád ugyanakkor nemcsak a vér szerinti rokonokat foglalja magában, hanem a közeli barátokat és a munkatársakat is. Így például a külföldiek is belekerülhetnek ebbe a családba, ha felvállalják a nagycsaládhoz való tartozásból eredő kötelezettségeket.[41]

Errefelé nem divat megsérteni a másikat vagy dehonesztáló kijelentést tenni valakire. Itt elég, ha huzamosabb ideig nem tesznek pozitív gesztust egymás felé és ebből tudják, hogy valami baj történt, rendezni kell a nézeteltérést. Ugyanakkor a társadalmat átszövi a korrupció, a lopás és nyerészkedés.[42]

A kultúrát bővebben lásd az egyes országoknál.

Művészet

[szerkesztés]

Turizmus

[szerkesztés]

Az idegenforgalom fontos gazdasági ágazat számos afrikai ország számára. A kontinensre irányuló turizmus is növekszik, de ennek ellenére világviszonylatban még igen csekély értéket mutat: 2013-ban az afrikai turizmus a világturizmus csak 4% -át tette ki.[43]

A kontinens legfőbb turisztikai célpontjai a 2010-es években: Marokkó, Egyiptom, Dél-Afrika, Tunézia és Zimbabwe.[44]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. 1 2 3 4 5 6 "7 Continents of the World - Worldometer". www.worldometers.info (angol nyelven). 2023. Hozzáférés: 2024. március 11..
  2. ↑ https://asztivaniskola.lapunk.hu/dokumentumok/afrika.pdf Afrika földrajza (Fatimai Boldogasszony Általános Iskola és Óvoda)
  3. ↑ "Afrika felfedezése és tájai]". Sulinet – Tudásbázis. Hozzáférés: 2024. március 13..
  4. ↑ "Africa continent | History, People, Countries, Regions, Map, & Facts". britannica.com (angol nyelven). Britannica enciklopédia. Hozzáférés: 2024. március 13..
  5. ↑ April Pulley Sayre: Africa, Twenty-First Century Books, 1999, ISBN 0-7613-1367-2.
  6. ↑ M49 Standard/Geographic Regions (United Nations, Department of Economic and Social Affairs, Statistics Division)
  7. ↑ Európai állam, a területének afrikai része: Image Réunion.
  8. ↑ Ázsiai állam, a területének afrikai része: Socotra-szigetek.
  9. ↑ Európai állam, a területének afrikai része: Madeira Madeira-szigetek.
  10. ↑ Európai állam, a területének afrikai része: Ceuta Ceuta, Kanári-szigetek |- | Kanári-szigetek és Melilla Melilla.
  11. ↑ Bassas da India, Europa-sziget, Glorioso-szigetek, Juan de Nova-sziget, Tromelin-sziget
  12. ↑ Franciaország társult tengerentúli területe.
  13. ↑ Brit külbirtok.
  14. ↑ Brit külbirtok, hozzá tartozik még Ascension és Tristan da Cunha.
  15. 1 2 Nemzetközi jogilag nem elismert, de facto létező állam.
  16. ↑ Bizonytalan státuszú terület, 43 ország független államnak ismeri el.
  17. ↑ Vojnits András, 2000: Afrika. Kossuth Kiadó, Budapest. 224 old. {{ISBN|963 09 41 48 1
  18. ↑ http://hvg.hu/tudomany/20070706_amazonas_nilus_leghosszabb_folyo
  19. ↑ Afrika földrajzi térképe
  20. ↑ "World Population Prospects". UNdata. 2022. július 11. Hozzáférés: 2023. május 16..
  21. ↑ Navigátor Világatlasz – (3) Afrika I. (9. o.), Kossuth Kiadó, Budapest, 2011. ISBN 978-963-09-6630-6
  22. ↑ "Dél-Afrika szafari - Kruger Nemzeti Park | OTP TRAVEL Utazási Iroda". www.otptravel.hu. Hozzáférés: 2020. december 11..
  23. ↑ Sandbrook, Richard (1985) The Politics of Africa's Economic Stagnation, Cambridge University Press.
  24. ↑ "World Economic Outlook Database, Octobre 2020". Nemzetközi Valutaalap. Hozzáférés: 2020. november 2..
  25. ↑ Source Archiválva 2011. április 29-i dátummal a Wayback Machine-ben., 2005
  26. ↑ Eurostat. "Gross domestic product (GDP) at current market prices by NUTS 2 regions". Hozzáférés: 2020. november 2..
  27. ↑ CEROM. "Comptes économiques rapides de La Réunion en 2019" (PDF) (francia nyelven). Hozzáférés: 2020. november 2..
  28. ↑ INSEE. "Figure 1 – Le PIB progresse de 2,2 % en volume en 2019" (francia nyelven). Hozzáférés: 2020. november 2..
  29. ↑ "... dévoile ses propositions locales. "Enfin !"". 2006. december 1.
  30. ↑ https://www.airports.co.za/Documents/JNB_passenger_movements_April2021.pdf
  31. ↑ https://businessday.ng/aviation/article/nigerian-airports-record-46-passenger-decline-in-2020/
  32. ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2021. október 17. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2021. szeptember 19..
  33. ↑ https://www.worldshipping.org/top-50-ports
  34. ↑ Élet-halál verseny: népességrobbanás Afrikában, leépülés Európában Archiválva 2018. július 14-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hvg.hu, 2018-07-14. Hozzáférés: 2018-07-14.)
  35. ↑ "World Population Prospects: The 2012 Revision" (angol nyelven). United Nations, Department of Economic and Social Affairs. 2012. 2014. július 1. dátummal az eredeti címről archiválva. {{cite web}}: Unknown parameter |werk= ignored (|work= suggested) (súgó)
  36. ↑ "Population of Africa (1955-2023)". worldometers.info (angol nyelven). Hozzáférés: 2024. március 11..
  37. ↑ "Where are the largest cities in Africa?". www.citymonitor. Hozzáférés: 2024. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)
  38. ↑ https://www.britannica.com/place/Egypt/Demographic-trends
  39. ↑ Országismertető - Egyiptom
  40. ↑ Veszélyeztetett albínók Afrikában
  41. ↑ Szilvási József: Üzenet Ruandából, 2003.
  42. ↑ Mihálffy Balázs: Mosoly a pokolból (Bosznia frontjaitól az afrikai bányákig), 2014.
  43. ↑ Bazzara, Aurélie (2016. április 3.). "Tourisme : les pays africains les plus visités". Le Point (francia nyelven). Hozzáférés: 2020. december 10..
  44. ↑ "All News". Banque africaine de développement - Bâtir aujourd'hui, une meilleure Afrique demain (francia nyelven). Hozzáférés: 2020. december 10..

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Africa
A Wikimédia Commons tartalmaz Afrika témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Afrika&oldid=28530158”