Utah

Utah
Utah zászlaja Utah pecsétje
Közkedvelt elnevezés: Beehive State, The Mormon State, Deseret
Mottó: Industry (angolul) (am. Szorgalom)
Névadó	Ute
Közigazgatás
Fővárosa	Salt Lake City
Legnagyobb város	Salt Lake City
Kormányzó	Spencer Cox (R)
Hivatalos nyelv	angol
Postai rövidítés	UT
ISO 3166-2	US-UT
Felvétel az Unióba
sorrendben	45.
dátuma	1896. január 4.
Rangsor
terület szerint	13.
népesség szerint	34.
népsűrűség szerint	41.
Népesség
Népesség	3 271 616 fő (2020. ápr. 1.)
Népsűrűség	10,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
összesen	219 887 km²
ebből víz	3,25 %
Időzóna	MST (UTC –7 / –6)
Szélesség	é. 37° – é. 42°
Hosszúság	ny. 109° – ny. 114°
Kiterjedés
kelet-nyugati	435 km
észak-déli	565 km
Domborzat
legmagasabb pont	4123 m
átlagmagasság	1920 m
legalacsonyabb pont	610 m
Térkép
Utah weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Utah témájú médiaállományokat.

Utah (IPA: /ˈjuːtɔː/ vagy /ˈjuːtɑː/, kiejtése^ⓘ) az Amerikai Egyesült Államok 45. állama. 1896. január 4. vették fel az unióba. Ugyan területileg a nagyobb tagállamok között van, mindössze alig több mint hárommillióan lakják, és ezek közel 80%-a él Wasatch Front mentén, Salt Lake City körül. Az állam hatalmas területe majdnem lakatlan, miközben a népesség a 6. legelvárosiasodottabb az USA-ban. A Wasatch Front mellett a második legnépesebb területe az állam délnyugati részén fekvő Washington megye, ahol körülbelül kétszázezren élnek.

Területe évezredek óta lakott, népei az ősi pueblo indiánok, a navahók és az uték voltak. Az első európaiak, akik a területre léptek, spanyolok voltak, az 1500-as évek közepén. A földrajzi adottságok és a száraz klíma mindig is perifériális területe volt csak Új-Spanyolországnak, majd később Mexikónak, ráadásul hiába tartozott oda nemzetközi jogi értelemben, a legtöbb telepese az Egyesült Államok keleti tagállamaiból érkezett. Itt telepedtek le az üldöztetés elől menekülő mormonok - Utah a mai napig a leghomogénebb állam vallás szempontjából. Lakosságának 58–72%-a Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza (közkeletű, bár az egyház által elutasított nevén mormon egyház) tagja, ezért gyakran mormon államnak is nevezik. Az 1848-as mexikói-amerikai háborúban az Egyesült Államok megszerezte magának, és Utah terület néven szervezte meg (ezen a területen jött létre idővel Colorado és Nevada állam is). A mormonok törekvései mellett, hogy saját államot szervezzenek, napirenden volt, hogy az Egyesült Államok egyik tagállama lehessen - erre 1896-ban került sor, miután végre törvényen kívül helyezték a poligámiát.

Az állam a szállítás, informatika és a kutatás egyik központja, folyamatosan fejlődő terület és jelentős turistacélpont. A klímaváltozás, és különösen a vízhiány azonban nagy kihívások elé állítja az államot.

Neve

A „Utah” név egy őslakos törzs, az Ute nép nevéből származik, jelentése hegyek emberei. Ilyen szó mindazonáltal nincs az uték nyelvében, akik magukra mint Noochee nép hivatkoznak, a nevet valószínűleg a pueblo indiánok aggatták rájuk, vagy az apacs eredetű juttahih szóból származik, amely magasan élő embereket jelent. A spanyolok ezt a szót mint Yuta használták, az amerikaiak pedig ezt vették át.

Földrajz

Mesa Arch

Utah-t Arizona határolja délen, Colorado keleten, Wyoming északkeleten, Idaho északon és Nevada nyugaton; kis területen Új-Mexikóval is határos.

Utah földrajzi szempontból nagyon diverz állam. Ezt annak köszönheti, hogy három különböző geológiai formáció találkozásánál foglal helyet: Sziklás-hegység, Nagy-medence és Colorado-fennsík. Területén egyaránt megtalálhatók száraz sivatagok és dús hegyi fenyőerdők.

Utah az úgynevezett Négysarok régió egyik állama. Továbbá egyike azon három államnak (Colorado és Wyoming mellett), amelyek határait hosszúsági és szélességi vonalak alkotják.

Monument Valley

Az állam északi harmadának középső részén észak-déli irányban a Wasatch-hegység húzódik, amelynek magassága megközelíti a 3700 métert. Az állam északkeleti részén az Uinta-hegység húzódik kelet-nyugati irányban, amelynek magassága a 4000 métert is meghaladja. Itt található Utah legmagasabb pontja, a Kings Peak (4123 m). A Wasatch-hegység nyugati lábánál található az úgynevezett Wasatch Front, ami völgyek és medencék rendszere. Itt él az állam lakosságának nagy része.

Utah nyugati régiója nagyrészt sivatag. Itt található a Bonneville sós síkság, valamint a Nagy-sóstó és más tavak, amelyek valamennyien az ősi Bonneville-tó maradványai, ami egykor a Nagy-medence keleti részét borította.

Utah déli és délkeleti részének látványos formációit homokkő alkotja. Ezt vájta ki mellékfolyóival a Colorado, létrehozva ezáltal az ország egyik leglátványosabb vidékét. Az eső és a szél szintén részt vett a lágy homokkő formálásában az évmilliók alatt.

Történelme

Az európai betelepülés előtt

A mai Utah területét évezredekkel az első európai felfedezők érkezése előtt ősi pueblo és fremont törzsek lakták, akik helyhez kötött életet éltek, és az uto-azték nyelvcsalád egyik nyelvét beszélték. Házaikat hegyoldalakba vájva vagy szalmából építették, mielőtt a 15. században eltűntek e vidékről. Egy másik törzs a navahó volt, ami a 18. század környékén jelent meg ezen a területen. A 18. század közepén öt másik törzs is megjelent, köztük a sosonok és az ute indiánok.

Spanyol felfedezés

1540-ben Francisco Vázquez de Coronado vezetésével Utah déli részét a spanyolok fedezték fel, miközben a legendás hét aranyvárost keresték. 1776-ban egy csoport, amit két katolikus pap vezetett (az úgynevezett Domínguez–Escalante expedíció), elindult Santa Fe városából, hogy utat találjon Kalifornia partjaihoz. Az expedíció elérte északon Utah Lake vidékét és találkozott az őslakosokkal. A spanyolok további expedíciókat szerveztek a térségben, de kolonizálni nem akarták azt a táj sivatagos jellege miatt. 1821-ben Mexikó elnyerte függetlenségét Spanyolországtól. Ettől az időponttól kezdve a terület Mexikó részét képezte, azon belül is Alta California részét.

A 19. század első felében kanadai és egyesült államokbeli vadászok és prémkereskedők fedezték fel a térség egyes részeit. Provo városát Étienne Provost, Ogden városát pedig Peter Skene Ogden után nevezték el, mindketten kereskedők voltak. Jim Bridger volt az első angolul beszélő ember, aki 1824-ben megpillantotta a Nagy-sóstavat. A víz magas sótartalma miatt kezdetben azt hitte, hogy a Csendes-óceánra bukkant. A tó felfedezése után kanadai és amerikai prémvadászok százai létesítettek kereskedőállomásokat a térségben. Az 1830-as években nyugatra tartók ezrei haladtak keresztül a vidéken.

Az utolsó napi szentek letelepülése

Az elhunyt pionírok emlékműve, Winter Quaters

1844-ben Joseph Smith halálát követően Brigham Young lett az utolsó napi szentek vezetője. A fokozódó konfliktusok miatt Young és követői elhagyták illinoisi otthonukat és nyugat felé indultak.

1847. január 14-én Brigham Young elnök közölte a szentekkel azt, amit az Úrtól kapott kinyilatkoztatásként. Ez a kinyilatkoztatás lett nyugatra vándorlásuk alapszabálya. Az általános viselkedési normákhoz sajátos szabályok is járultak, így minden férfi köteles volt csőre töltött puskát hordani magával vagy a kocsiján, hogy támadás esetén egy pillanat alatt elő tudja venni. Éjszakára a szekereket kör alakban helyezték el, karámot formálva a marháknak és a lovaknak. Sabbat napon nem volt szabad utazni és dolgozni. A reggeli és esti ima általános gyakorlat volt a táborban.

Brigham Young és az első mormon telepesek 1847. július 24-én érték el Salt Lake Valleyt. A következő 22 év során több mint 70 000 telepes kelt át a prérin és lelt új hazára Utahban. A letelepedést követő első években Young és társai a túlélésért küzdöttek a száraz sivatagi tájon, ám a vidéket megfelelőnek tartották arra, hogy vallásukat gyakorolják, távol mindenféle háborgatástól. A mormonok afroamerikai rabszolgákat is hoztak magukkal, így Utah volt az egyetlen terület az Egyesült Államok nyugati részén, ahol létezett a rabszolgaság. Ugyan végig alig néhány tucatnyian voltak csak, a rabszolgák egészen az amerikai polgárháborúig nem szabadultak fel.

A mormonok betelepítő munkájának minőségéről F. S. Dellenbaugh, a Nyugat betelepítésének nagy ismerője így ír: „El kell ismerni, a mormonok a vadon meghódítását magas fokon művelték. Nemcsak feltörték a szűzföldet, hanem folyamatosan művelték azt: szeszfőzés és szerencsebarlangok helyett, fejlődésüknek szegletköveként, és a bennszülötteknek mutatandó példaként a fehér ember fölényéről, a mormonok gyümölcsösöket, kerteket ültettek, farmokat, iskolákat és békés otthonokat építettek.”

A mormon települések kiindulási pontként szolgáltak az úttörők nyugati terjeszkedése számára. Young expanzionista nézeteket vallott. Az általuk benépesített területet Deseretnek hívták, ami A Mormon könyve szerint egy ősi szó, melynek jelentése „mézelő méh”. Ezt szimbolizálja az állam zászlóján látható méhkaptár és az állam mottója is.

Ekkoriban a terület Mexikóhoz tartozott, viszont már 1846-ban, a mexikói–amerikai háború során az Egyesült Államok megszerezte Új-Mexikó és Kalifornia területeit. Az első telepesek érkezése idején, 1847-ben Utah mexikói terület volt. 1848-ban az egész délnyugat az Egyesült Államok része lett a Guadalupe Hidalgó-i békének köszönhetően. Mivel Kalifornia és Új-Mexikó is megkezdték az állammá szerveződésüket, Utah telepesei egy ugyancsak állami státuszért folyamodtak, melynek célja Deseret Állam megalapítása volt.

Az 1850-ben létrejött új terület, amely a Utah Terület (Utah Territory) nevet kapta, jóval kisebb méretű lett, mint a javasolt Deseret Állam, azonban még így is nagyobb, mint Utah állam mai területe, és magában foglalta a mai Nevada egészét, valamint Wyoming és Colorado egyes részeit. 1856-ban Salt Lake City lett a főváros az addigi Fillmore helyett.

Az amerikai kormányzat nem nézte minden tekintetben jó szemmel a mormonok tevékenységét, különösen a többnejűséget és azt, hogy térítő missziójuk során az államuk határait egyre jobban kitolták. A vélelmezett erkölcstelen életmódjuk miatt az amerikai kormány egy expedíciónak álcázott katonai kontingenst indított 1857-ben, hogy véget vessenek a rebellis viselkedésnek. Ennek során kisebb háború tört ki, és ennek keretében az év szeptemberében a Utah területi milícia meggyilkolt mintegy 120 amerikai telepest, akik Arkansasból Kaliforniába tartottak. A tragédia a Mountain Meadows-i mészárlás néven lett ismert. A mormonok ellenálltak, a hadművelet James Buchanan elnök kudarcaként vonult be a történelembe, ugyanakkor több település elpusztult vagy elnéptelenedett, és évekbe telt, mire Utah fejlődése újra megindulhatott.

Kelet és nyugat kezet fog egymással az első transzkontinentális vasútvonal utolsó síndarabjának lefektetése után (Promontory, Utah)

Salt Lake City volt az utolsó láncszeme az első transzkontinentális távírónak, amit 1861 októberében fejeztek be. Abraham Lincoln mellett Brigham Young volt az egyik első személy, aki üzenetet küldött rajta.

1865-ben kezdődött a terület történetének legvéresebb összecsapása, ami a Black Hawk háború (Black Hawk War) néven ismert. A konfliktusban az Antonga Fekete Sas által vezetett ute indiánok harcoltak a szövetségi és mormon erők ellen. Antonga Fekete Sas 1870-ben vesztette életét, de a harcok 1872-ig folytatódtak, amikor a szövetségi csapatoknak sikerült elfojtaniuk a Szellemtánc mozgalmat.

1869. május 10-én a Nagy-sóstótól északra fekvő Promontory-csúcsnál befejeződött az első transzkontinentális vasútvonal építése. A vasútnak köszönhetően a terület népessége megnőtt, és számos befolyásos üzletember gazdagodott itt meg.

Az 1870-es és 1880-as években a többnejűséget büntető törvényeket fogadtak el. Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza 1890-es kiáltványában végül betiltotta a poligámiát. Ez lehetővé tette, hogy Utah állammá váljon, ugyanis az állammá válás egyik feltétele volt, hogy a poligámia tilalma az állam alkotmányában szerepeljen. 1896. január 4-én hivatalosan megalakult Utah állam.

A huszadik század elején nemzeti parkok jöttek létre, mint a Bryce Canyon Nemzeti Park és a Zion Nemzeti Park. Utah földrajzi adottságai és jellegzetes természeti látványosságai miatt népszerű filmforgatási helyszen lett, különösen a westernfilmek esetében. Az 1950.es évektől zajló transzkontinentális autópálya-építési láznak köszönhetően a látványosságok még egyszerűbben megközelíthetőkké váltak. 1939-ben megnyílt Alta, a Wasatch-hegység első síközpontja. A nem tapadós, szinte porszerű hó igen népszerűvé tette a utahi hegyeket a síelők körében, ennek köszönhetően rendezhette Salt Lake City is a 2002-es téli olimpiát, amelyet 2034-ben ismét megrendezhet. Az olimpiának köszönhetően látványosan fejlődött a térség tömegközlekedése. Ezeknek köszönhetően Utah állam lakossága az 1970-es évektől kezdve robbanásszerűen nőtt, mely sajnos magával hozott olyan körülményeket is, mint a magas légszennyezettség. 1957-ben létrejött az Utah Állami Parkok, mely jelenleg 43 parkot és néhány kisebb területet kezel.

Népesség

Utah népsűrűségi térképe

2015. július elsején az állam lakossága 2 995 919 fő volt, ami 8,4%-os növekedést jelent a 2010-es adathoz képest.

2000–2005-ben a utahi St. George volt az Egyesült Államok leggyorsabban növekvő világvárosi területe.

Vallás

A Utah államban lakók 72%-a Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyházának tagja (mormon) a 2006. évi statisztikák szerint.

Legnagyobb városok

Utah állam Capitoliuma Salt Lake Cityben

	Város	Megye	Népesség (2010, fő)
1.	Salt Lake City	Salt Lake megye	186 440
2.	West Valley City	Salt Lake megye	129 480
3.	Provo	Utah megye	112 488
4.	West Jordan	Salt Lake megye	103 712
5.	Orem	Utah megye	88 328
6.	Sandy	Salt Lake megye	87 461
7.	Ogden	Weber megye	82 825
8.	St. George	Washington megye	72 897
9.	Layton	Davis megye	67 311
10.	Taylorsville	Salt Lake megye	58 652

Közigazgatás

Az állam 29 megyére oszlik.

Gazdaság

Utah állam bruttó hazai terméke 2012-ben 130,5 milliárd amerikai dollár volt, ami az Egyesült Államok teljes az évi bruttó hazai termékének 0,87%-át tette ki. Az egy főre eső bevétel 45 700 dollár volt. Az állam jelentős iparágai között szerepel a bányászat, marhatenyésztés, sótermelés és kormányzati szolgáltatások. Az állam keleti részén jelentős a kőolajtermelés. Salt Lake City közelében olajfinomítók működnek. Az állam központi területein a bányászat nagy részét a szénbányászat teszi ki.

Utah államban fontos gazdasági ág a turizmus. Területén öt nemzeti park található, ami az egy államban található nemzeti parkok számát tekintve a harmadik helyet jelenti Alaszka és Kalifornia után.

Nevezetességek

Utah állam déli részén olyan látványos tájak találhatók, mint a több száz méter magas függőleges vörös sziklafalakkal határolt, Virgin folyó által formált Zion Nemzeti Park, a több ezer sziklatűjéről ismert, 2500–3000 méteres magasságban fekvő Bryce Canyon Nemzeti Park, az ország egyik legnagyobb mesterséges tava, a Powell-tó a világ legnagyobb sziklaívével (Rainbow Bridge), a western filmekből jól ismert Monument Valley, az óriási sziklaíveiről ismert Arches National Park, a Colorado folyó mély, vörös kanyonos részeivel tarkított Canyonlands Nemzeti Park, és a napi max. 20 fő által látogatható The Wave sziklaformáció a Paria Canyonban.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Utah című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

• USA Travel – Utah (magyarul)
• Délnyugat-USA – Útleírás magyarul