Ugrás a tartalomhoz

Duna Televízió

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Duna Televízió Nonprofit Zrt.
Image
JelmondatA nemzet televíziója
Típusközszolgálati médiaszolgáltatás
Alapítva1992. december 24.
Megszűnt2015. június 30.
JogutódDuna Médiaszolgáltató
Székhely1016 Budapest, Naphegy tér 8.
Iparágtömegmédia
TulajdonosKözszolgálati Közalapítvány
Formazártkörűen működő részvénytársaság
A Duna Televízió Nonprofit Zrt. weboldala
Image
A Wikimédia Commons tartalmaz Duna Televízió Nonprofit Zrt. témájú médiaállományokat.

A Duna Televízió 1992 és 2015 között önálló magyar állami műholdas televíziós intézmény volt. 1992. december 24-től sugározta műsorait a magyarországi nézők, valamint a határon túli és a világban szétszóródott magyarság számára.

A Duna Televízió részvénytársasági formában működött. Fontos feladata volt az ország határain túl élő magyarok vagy magyar származású emberek részére anyanyelvükön készült programok eljuttatása, hiteles tájékoztatás nyújtása a hazai és külföldi eseményekről, kulturális tér képzése a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő magyarok számára.

Két televíziós csatornát működtetett: Duna és a Duna World (korábban: Duna II Autonómia, Duna 2). A közmédia 2012-es[1] átalakulása óta az első televízióadót Duna néven nevezték, a televízió kifejezést nem alkalmazták.

A 2011-ben hatályba lépett 2010. évi CLXXXV. törvény (második médiatörvény) törölte az 1996. évi I. törvény (első médiatörvény) és az 1986. évi II. törvény (sajtótörvény) érvényességét.[2][3] A második Orbán-kormány döntése nyomán – hasonlóan a többi közszolgálati médiumhoz – egy közel 50 fős nonprofit zrt.-vé zsugorodott, míg a szervezethez tartozó ingatlanok, vagyontárgyak, archívum illetve a többi dolgozó, az erre a célra létrehozott Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alaphoz (MTVA) kerültek.[4] 2015. július 1-jén a négy közszolgálati médium vezetőségeit tömörítő nonprofit zrt.-ket Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. néven egy szervezetbe vonták össze (Magyar Televízió, Duna Televízió, Magyar Rádió, Magyar Távirati Iroda).[5] (2014. évi CVII. törvény)[6] A Duna csatorna 2015 márciusa után, az M1 hírcsatornává válása következtében a nemzeti főadó szerepét tölti be.

Az új szervezet is tagja az Európai Műsorsugárzók Uniójának.

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1990-es évek: Sára Sándor elnöksége

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az intézmény a magyar televíziózás 1990-es évekbeli médiaháborús időszakában jött létre.[7][8][9] Az összmagyarság műholdas televíziójának ötlete a Magyarok Világszövetsége által szervezett Magyarok III. Világtalálkozóján fogalmazódott meg 1992. augusztusában Budapesten. A gyűlésen Csoóri Sándor tett konkrét javaslatot a csatorna elindítására. A terv összhangban áll az 1989-ben módosított alkotmánnyal is, amely a 6. paragrafus (3) bekezdésében így fogalmaz: „A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határon túl élő magyarság sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatok ápolását.”

A kormány 1992. október 1.-én 13 tagú kuratóriummal létrehozta a Hungária Televízió Alapítványt.[10] Az alapítvány vezetője Csoóri Sándor lett. Ezután megkezdődtek a televízió előkészületei. Kezdetben a televíziót még Hungária Televízió néven említették (a Duna Televízió név csak az indulás előtt született meg). Az év végéig összesen 300 millió Ft-al támogatták a televíziót.[10]

Az első tesztadások 1992. október 11–17. között voltak az „Europa Telecom 92” elnevezésű Nemzetközi Távközlési Fórum és Kiállítás keretein belül, amit naponta három órában sugároztak az Antenna Hungária kérésére.[11] A rendszeres tesztadások november 1-jén kezdődtek meg napi három órában. A Duna Televízió a multimédia korszakának hajnalán született, a műsora 1992. december 24-én délután 17 órakor indult el egy közvetítőkocsiból, ahol is megkezdte rendszeres adását az Eutelsat II F3-as műholdon. A Szent Péter-bazilikából közvetített éjféli misén II. János Pál pápa magyar nyelven elmondott üzenetében köszöntötte az első magyar műholdas adás nézőit. A Duna TV adását kezdetben a MAFILM Róna utcai telepéről „lőtték át” az Antenna Hungária Széchenyi-hegyi műholdas állomására.

A kezdeti időszakban naponta kétszer sugárzott műsort. Délelőtt tíz órától délig tartott az adás, amely a rendszeresen 11:45-től kezdődő híradóval ért véget. A délutáni műsor 16-órától este 22-óráig tartott. A fennmaradó időben a nézők a képújsággal találkozhattak. Eleinte kevés saját gyártású tartalmat sugárzott. Rengeteg film és dokumentumfilm volt látható a Duna TV-n, ezért egyfajta korai filmcsatornaként vonult be a köztudatba. 1993 tavaszára már közel 50 saját gyártású műsora készült annak ellenére, hogy az első évben mindössze 300 millió forintból működött. Első jelentős közvetítése, amely mindmáig látható a Duna TV-n, a csíksomlyói búcsú közvetítése volt. Szintén itt találkozhattak a nézők jeles napokon és ünnepek idején külön tematikus napokkal. A Duna Televízió rendszeresen szervezett közönségtalálkozókat, ahol a műsorok készítői személyesen érintkezhettek a külhoni nézőkkel.

A határokon túl, főként a magyar nyelvű televíziót nélkülöző Székelyföldön, euforikus lelkesedéssel fogadták a Duna TV megjelenését, a korabeli médiaháború idején az belföldi ellenzéki sajtó erősen támadta, és az – Antall-kormány tévéjének elkönyvelve – belpolitikai csatározások részévé próbálta tenni.[forrás?] Idővel a műsorainak népszerűsége annyira megnövekedett, hogy a Duna TV az anyaországi és határon túli nézők körében megnyilvánuló szimpátia jóvoltából a létjogosultságát igazoló erkölcsi támogatásra tett szert.

2000-es évek: Pekár és Cselényi elnöksége

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Műsorait 2007 júniusában magyar felirattal, őszén angol feliratozással is sugározza. A Duna Televízió 2008 novemberétől számos műsorát feliratozza a teletexten a siketek és nagyothallók számára. Egyedülálló, hogy élő hírműsorait látássérültek segítségével feliratozzák. A Duna Televízió a kezdetektől a legtöbbet szeretné nyújtani a világhálón is. A Duna TV internetes videotárában elsőként indult el a beszédfelismerő rendszer. Ez lehetővé teszi a szavak elhangzása utáni automatikus keresést. 2009 novemberétől lehetővé vált a videók beágyazása más portálokra.

2010-2015: Átalakulás és egyesülés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2011. január 1-től a Duna Televízió mint önálló intézmény megszűnt. A közszolgálati televíziós médiumok irányításának összevonása óta a Magyar Televízió és a Magyar Rádió új kaszásdűlői telephelyén, a Kunigunda útja 64-ben készültek a műsorai. A Duna Televízió 2011-ben, a Magyar Rádió 2014-2022 között költözött az új telephelyre.[12] Alkalmazottainak nagy részét egy időre átvette az MTVA, ettől kezdve az MTVA gyártja a műsorait. Műsorainak egy része megszűnt, csatornát váltott, vagy külső gyártásba került. Második csatornáját többször átalakították, először, mint kulturális csatorna működött, majd 2012-től ide kerültek az M1 és a Duna egyes műsorainak ismétlései is. Az M2 átalakítása után sokszor, napi 6–7 órában átvette a parlamenti közvetítések HD minőségű sugárzását. Hírműsorai gyártásáért az MTI felelt. A műsorok gyártása átkerült az MTVA székházába, saját stúdióinak technikája ide került beépítésre. Megszüntették az önálló teletext szolgáltatását, valamint a műholdas adást átköltöztették a Magyar Televízió (MTV) által bérelt műholdas pozícióba. A földfelszíni sugárzásban az MTV-vel közös frekvenciákra került. 2012. július 27-én a közmédia egységes arculatváltásakor a Duna Televízió logója és arculata is megváltozott. 2015. március 15-e óta a nemzeti főadóként funkcionál. Miután az M1 napi aktuális hírcsatornává alakult át, így a Duna vette át a korábbi műsorait.

Vezetői

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A Duna Televízió vezetői 1993-tól 2015-ig
Időszak Elnök Megjegyzés
1993. június – 2000. június 30. Sára Sándor főigazgató-elnök
2000. július 1. – 2000. szeptember 21. Lugossy László alelnök, megbízottként
2000. szeptember 22. – 2004. szeptember 21. Pekár István elnök
2004. szeptember 22. – 2005. február 16. Szekeres László alelnök, megbízottként
2005. február 17. – 2010. július 22. Cselényi László elnök
2010. július 22. – 2010. november 18. A. Szabó Magda ügyvezető alelnök
2010. november 18. – 2011. szeptember 21. Ókovács Szilveszter vezérigazgató
2011. szeptember 21. – 2015. június 30. Dobos Menyhért[13] vezérigazgató
2015. július 1-én Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. néven egy szervezetbe vonták össze a többi közmédia szervezettel együtt. Elnöke az addigi Duna Televízió elnök Dobos Menyhért lett.[14]

Gazdálkodása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Duna Tv megalakulása óta folyamatosan anyagi gondokkal küzdött. Felröppentek pletykák a megszűnésről is. A televízió működését megnehezítették a különböző támadások, melyek megkérdőjelezték a csatorna szükségességét. Ezek a támadások elsősorban a kezdeti időkben voltak erősebbek. A Duna Tv 1993 végéig nem sugárzott reklámot, de az államtól kapott pénz kevésnek bizonyult, ezért maximálisan négy percben korlátozták a reklámok mennyiségét. Az 1994. évi választások előtt és után, a politikai harcok kereszttüzében különféle elképzelések merültek fel a Duna tévé jövőjéről: vagy meg akarták szüntetni, és helyette az MTV egyik adását műholdra tenni, vagy az MTV szervezetébe akarták beilleszteni, vagy közös média-kuratórium alá helyezni az MTV-vel és a Magyar Rádióval. Jellemző volt az első időkben a szervezetlenség, a Duna TV-nek nem volt önálló vezetése, az alkalmazottak közvetlenül a kuratórium alá tartoztak. Jelentősen változott a helyzet, amikor többéves harc után, 1995. december 21-én a parlament elfogadta a médiatörvényt, amely közszolgálati műsorszolgáltatónak minősítette. Az állami támogatáson, valamint a reklámbevételeken kívül a külföldön élő magyaroktól érkeztek támogatások, valamint a Duna Tv műsorait tartalmazó DVD-k árusításából folyt pénz a Duna Tv kasszájába.

2015. július elsejétől a Duna Médiaszolgáltató Televíziós Médiaszolgáltatási Igazgatóság része.

Összefogás a Duna Televízióért

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Duna Televízió nézőinek bizalmát, ragaszkodását fejezi ki az Összefogás a Duna Televízióért mozgalom létrejötte is. A felhívásban arra kérik a mindenkori magyar kormányt és a tulajdonos Országgyűlést, hogy megfelelő támogatással garantálja a Duna Televízió biztonságos, perspektivikus jövőjét. Az intézmény mellé álltak egyházi méltóságok, Kossuth-díjas művészek, Széchenyi-díjas akadémikusok és a határon túli magyarok vezetői.[forrás?]

Székhelye

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1994 áprilisában egy kormányrendelet értelmében a Mészáros utca 48–54. sz. alatti, egykori NIKEX-irodaházat bocsátották a Duna TV rendelkezésére. A Duna TV itt alakította ki stúdióit és 2011 végéig ez volt az intézmény székháza. A közszolgálati televíziós médiumok irányításának összevonása óta a Magyar Televízió új óbudai székházában, a Kunigunda útja 64-ben készülnek a műsorai.

Regionális stúdiói

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapesti központi stúdión kívül közvetítések voltak láthatóak korábban Romániából a kolozsvári, marosvásárhelyi, székelyudvarhelyi, illetve Szlovákiából a pozsonyi, Szerbiából a szabadkai, Ukrajnából az ungvári és más helyeken található regionális stúdiókból.

Az MTVA költséghatékonysági intézkedések miatt szinte felszámolta a Magyar Televízió és a Duna Televízió regionális illetve határon túli stúdióit, ettől fogva a vidéki tudósításokat helyi médiumoktól szerzik be.

Csatornái

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Image
A Duna logója
  • Duna (korábban: Duna Televízió (1992-2006))
A Duna Televízió első – és 2006-ig egyetlen – csatornája. Kezdetben csak nappal sugárzott műsort, éjszaka pedig Képújságot. Ma napi 24 órában fogható Európa csaknem egész területén. 2015. március 15-től általános szórakoztató csatorna lett. Ettől kezdve a fő célja elsősorban a határon belül élő magyarság informálása, szórakoztatása. Saját gyártású műsorai, sorozatai és vásárolt tartalmai mellett a tematikus közszolgálati csatornák műsoraiból is válogat.
A közmédia átstrukturálása óta az M1 Híradóiból hármat is közvetít: reggel 7 órakor 20 percben, délben 40 percben, míg este 6 órakor fél órában. A Petőfi TV fiataloknak szóló tudósításai helyet kapnak itt is. A retró tartalmakat az M3-ról több műsor is tartalmazza, például a Hogy volt?! vagy az Önök kérték!. Az M4 Sport közvetítéseiről pedig a Híradók után tájékozódhatnak a nézők egy rövid összefoglalóból.
Image
A Duna World logója
  • Duna World (korábban: Duna II Autonómia (2006-2011) , Duna 2 (2011 okt. – 2011. dec 31.) )
Ezen a csatornán a Duna TV adásainak ismétlései alkották a műsorszerkezetét.
A közmédia átstrukturálása óta a Duna World a világon szétszóródott magyarok számára nyújt tévézési lehetőséget a műholdas műsorszórás segítségével. Főleg az M1 aktuális csatorna hír- és közéleti- valamint a Duna szórakoztató- és kulturális műsoraiból válogat. Az M1 Híradói közül a 13 órait és a 21 órait közvetíti. Ezen túl kétszer is: éjfél után, illetve délelőtt 10 órakor megismétli a Hungary reports című angol nyelvű hírműsort is.

Nézettsége

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Induláskor a televíziós csatornát kezdetben csak műholdas adásként sugározták. Némileg emelkedett a Duna TV hazai közönségaránya (~ évi 3,5%[15]), ami részben annak köszönhető, hogy az I. médiatörvény miatt adásait kötelezően közvetíteni kellett minden kábelhálózaton,[16] részben pedig az akkor még kevés elérhető magyar nyelvű csatorna miatt. De az országos kereskedelmi csatornák megjelenését követően 2% alá csökkent le a közönségarány.[15][17] 2006-tól indult el a Duna Autonómia, de elhanyagolható nézettséggel (csupán ismétléseket sugároztak).

A nézettség csak a 2010-es évektől változott, amikor – a később összevont közmédia intézményrendszere miatt – a csatornán megjelentek a rendszeres élő sportközvetítések.[18]

Csatornák 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Duna TV 2,9% 3,6% 3,3% 1,9% 1,7% 1,6% 1,6% 1,7% 1,7% 1,7% 2,2% 2,5% 2,1% 1,8% 1,8% 1,8% 1,8% 1,9%
Duna World[m 1] n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
Összes 2,9% 3,6% 3,3% 1,9% 1,7% 1,6% 1,6% 1,7% 1,7% 1,7% 2,2% ~2,5% ~2,1% ~1,8% ~1,8% ~1,8% ~1,8% ~1,9%
Forrás: [19][20][21][22] [23][24][25]

Műsorvezetői és műsorai

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régi Duna Televízió meghatározó arcai voltak: Asbóth József, Banner Géza, Baráth Edina, Barkó Judit, Borsa Miklós, Ciprusz Éva, Csáky Zoltán, Erdélyi Claudia, Farkas Beatrix, Gáspár Monika, Horváth Kálmán, Jegyes-Tóth Kriszta, Kalocsai Andrea, Károlyi Gabriella, Klement Zoltán, Lengyel Judit, Marosi Péter, Mucsányi János, Névai Melinda, Szántó Georgina és sokan mások. A Kívánságkosárban történt baki révén a világ minden pontján találkoztak a Duna Televízióval, amelyet más változatokkal együtt már több, mint 2,5 millióan néztek meg.[26]

A Duna TV feladata az egyetemes és magyar szellemi, kulturális értékek közvetítése, a magyar kisebbségek identitásának, anyanyelvének, kultúrájának megőrzése. Főműsoridőben sugároz olyan objektív hírműsorokat, amelyek egyetlen párt vagy csoportosulás szolgálatában sem állnak. A határon túl vagy szórványban élő magyarság műveltségének fejlesztésére oktatási, képzési célú műsorokat készít, bemutatja a tudomány eredményeit, foglalkozik a hátrányos helyzetűekkel, a gyermekekkel és az ifjúsággal, segíti az állampolgárok jogi-közéleti tájékozódását, népszerűsíti az egészséges életmódot, a környezetvédelmet, segíti a közbiztonságot, egyházi és hitéleti műsorokkal elégíti ki a hívő nézők igényét. 2001-ig az éjszakai műsorszünet idején láthatóak voltak az úszkáló akváriumi halak zenei aláfestéssel.

A Duna World műsorstruktúrája a Duna, az M1 és az M5 műsorainak válogatásából áll, a világ magyarságának tévézési szokásaihoz igazodott időpontokban vetítve. Egykori kulturális magazinja az Éjjeli őrjárat hiányát a Duna különböző műsorai pótolják.

Arculat

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vételi lehetőségek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csatorna indulása után a műsort műholdon sugározták, a kábeltelevíziós és AM-Mikró szolgáltatások mellett, analóg földi sugárzása sosem volt. 1997-től az M2 földi műsorszórása megszűnése után mindkét adást csak műholdról továbbították. Műholdon az adás eredetileg csupán Európa területén volt fogható, majd 2004 karácsonyán Észak-Amerikában és Ausztráliában is lehetővé tették a vételét. Európában az Eutelsat 9A, Észak-Amerikában a Galaxy 19, Dél-Amerikában az NSS 806, Ausztráliában és Új-Zélandon az Optus D2 műholdról sugározták, de 2009. július 22. óta az amerikai és ausztráliai sugárzásban felváltotta testvércsatornája, jelenlegi nevén a Duna World. A Duna Televízió 1. csatornája így most ismét csak Európában műholdról, ill. Magyarországon és a határ közelében a (MinDig TV) platformon érhető el. Az összes kábeltelevízió szolgáltatási csomagjában megtalálható. Számos műsora elérhető az interneten – a csatorna honlapjáról stream video formájában.

Jelenlegi európai műholdas (HD) vétel

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Műhold: Eutelsat 9A, Keleti 9 fok
  • Frekvencia: 11957,64 MHz
  • Polarizáció: V (függőleges)
  • Szimbólumsebesség: 27500
  • FEC érték: 2/3
  • Moduláció: MCPC, 8PSK, DVB-S2
  • Képtömörítés: MPEG-4 H.264 AVC
  • Hang: AC3, AAC

Egykori műholdak

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • 1992–1998 – Eutelsat II F3 (33-as tp., 16 fok Kelet, 11,5959 GHz, horizontális)[27]
  • 1998 – 2003. december – Eutelsat Hot Bird 4[27]
  • 2003. december – 2010. március 31. – Eutelsat Hot Bird 6[27]
  • 2010. március 18. – 2011. október 24. – Thor 5
  • 2011. október – Eutelsat 9A (az összes közszolgálati csatornával közösen)

Díjai, elismerései

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mint műholdas magyar nyelvű televíziós intézmény kulturmisszióként tekintette a hazai kulturális értékek ápolását Magyarországon és külföldön egyaránt, ezért számos díjat kapott különböző társadalmi szervezetektől. Emellett támogatta a külföldi országok megjelenését is, amit a külföldi kulturális képviseletek (pld. román, olasz, azeri) szintén díjjakkal honoráltak. Működésének több mint 20 éve alatt közel 200 díjat és kitüntetést kapott.

A Duna Televízió által működtetett Duna Műhelyben elsősorban dokumentumfilmek és kisfilmek születtek. Utóbbiak közül a legismertebbek a Szél (1996, rendezte: Iványi Marcell) és az Eső után (2002, rendezte: Mészáros Péter). Mindkét alkotás a Cannes-i fesztivál rövidfilm kategóriában Arany Pálma–díjat nyert.[28]

Három alkalommal a csatorna műholdszolgáltatója közönségdíjjal is jutalmazta a Duna Televíziót, bár ez utóbbit csupán online közönségszavazás döntötte el.[29]

Az elnyert díjak közül néhány:

  • Magyar Örökség díj (1996)
  • UNESCO Camera-díj (1999)[m 2][30]
  • Európai Újságírók Szövetségének Európa Díja (1999)
  • Prima díj (2004) (magyar elektronikus sajtó kategória )[31]
  • Aranypálma díj (2006) (Duna II. Autonómia csatorna beindításáért)
  • Román Kulturális Intézet Média-díj (2007)
  • Ilyas Efendiyev-díj (2007) (Azerbajdzsán népszerűsítéséért)
  • Premio per la Cultura (2008) (az olasz kultúra igényes közvetítéséért)
  • Ex Libris Díj (2009) (a magyar kultúrkincs megőrzéséért)
  • Eutelsat-Hot Bird Közönségdíj (2006, 2008, 2009)
  • Báthory-díj (2010)[32]
  • Prima díj (2014) (a Fölszállott a páva című műsor)

Megjegyzések

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ Korábban: 2006–2011: Duna II Autonómia, 2011 okt. – 2011. dec 31.: Duna 2.
  2. ↑ Bár a magyar sajtóban az UNESCO által adott világ legjobb kulturális televíziója díjként van említve, valójában kulturális vállalkozások kapják ezt a díjat. 1999-ben az öt nyertes közül a Duna Televízió volt az egyetlen televíziós vállalkozás.

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ Így néznek ki az MTVA új logói
  2. ↑
  3. ↑
  4. ↑ Népszava. "Újabb átszervezés az MTVA-nál?". Népszava. Hozzáférés: 2025. július 11.
  5. ↑ "Megszűnt a Magyar Televízió". Origo.hu. 2015. július 1. Hozzáférés: 2018. december 7.
  6. ↑ 2014. évi CVII. törvény a közszolgálati médiaszolgáltatásra és a médiapiacra vonatkozó egyes törvények módosításáról (Jogtár)
  7. ↑ Bajomi-Lázár Péter, Monori Áron – Esti főműsoridős híradók a magyarországi televíziókban (Médiakutató, 2007 ősz)
  8. ↑ Inotai Edit – A médiaháborúktól a szinte teljes hegemóniáig (24.hu, 2020.06.13.)
  9. ↑ Háborúban született, a hatalom szolgálatába állt (dokumentumfilm), a 444.hu Youtube csatornája, 2019. április 24.
  10. 1 2 "Kodolányi". Nemzeti Audiovizuális Archívum. Hozzáférés: 2026. március 18.
  11. ↑ "Duna Tv indulás". Youtube.com.
  12. ↑ Zsuppán András - Veszélyben a Pagoda: bontás fenyegeti a 20. század egyik fontos magyar épületét (Válasz Online, 2022.02.17.)
  13. ↑ Dobos Menyhért a Duna Televízió új vezérigazgatója – Index, 2011. szeptember 7.
  14. ↑ Nyugdíjba vonul Dobos Menyhért, a közmédia vezérigazgatója Archiválva 2022. december 15-i dátummal a Wayback Machine-ben, Média1, 2022. május 6.)
  15. 1 2 "Beszámoló A Magyar Köztársaság Országgyűlése Számára A Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriumának Tevékenységéről 2003 jan.– dec" (PDF). 107. o. Hozzáférés: 2025. június 17.
  16. ↑ "A Magyar Televízió története". mek.oszk.hu (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 17.
  17. ↑ Tóth Borbála (2010). "A digitális média feltérképezése: Magyarország". Médiakutató. Hozzáférés: 2025. június 17.. 9. táblázat: Televíziócsatornák átlagos napi közönségaránya (SHR%) 2007–2010 a 4+ lakosság körében
  18. ↑ Kalmár, Csaba (2015. március 16.). "Megvan az új M1 és az új Duna TV nézettsége - mutatjuk". Origo. Hozzáférés: 2015. március 29.
  19. ↑ "A televíziós csatornákra jutó közönségarányok Magyarországon 1995 | Tények Könyve | Kézikönyvtár". www.arcanum.com. Hozzáférés: 2024. június 26.
  20. ↑ "A televíziós csatornákra jutó közönségarányok Magyarországon (%) 1996 | Tények Könyve | Kézikönyvtár". www.arcanum.com. Hozzáférés: 2024. június 26.
  21. ↑ "Beszámoló a Magyar Köztársaság Országgyűlése számára az MTV Közalapítvány kuratóriumának tevékenységéről, 2004" (PDF). Közönségarányok alakulása 1995 - 2004. 107. o. Hozzáférés: 2026. augusztus 14.
  22. ↑ "Beszámoló a Magyar Köztársaság Országgyűlése számára az MTV Közalapítvány kuratóriumának tevékenységéről, 2003" (PDF). Az MTV nézettségi adatai 2000–2003. 146. o. Hozzáférés: 2026. augusztus 14.
  23. ↑ "Beszámoló a Magyar Köztársaság Országgyűlése számára az MTV Közalapítvány kuratóriumának tevékenységéről, 2007" (PDF). Csatornák közönségaránya a teljes népesség (4+) körében - teljes napot vizsgálva 2005–2007. 85. o. Hozzáférés: 2026. augusztus 14.
  24. ↑ "Tóth Borbála: A digitális média feltérképezése: Magyarország (Médiakutató)". Televíziócsatornák átlagos napi közönségaránya (SHR%) 2007–2010, a 4+ lakosság körében. Hozzáférés: 2023. március 7.
  25. ↑ "NMHH Országgyűlési Beszámoló, 2012" (PDF). A legnézettebb televíziók közönségarányának változása (teljes népesség,egész nap) 2011—2012. 283. o. Hozzáférés: 2026. augusztus 14.
  26. ↑ Duna: Kívánságkosár baki
  27. 1 2 3 "Antenna Hungária – Műholdas vételi adatok". 2012. június 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. december 26.
  28. ↑ "Buda Flóra Anna animációja Arany Pálmát nyert Cannes-ban". filmhu - a magyar moziportál. Hozzáférés: 2025. július 3.
  29. ↑ "HOT BIRDTM TV AWARDS 2006 WINNERS ANNOUNCED" (PDF) (PDF). Hozzáférés: 2026. augusztus 15.. HOT BIRD(tm) TV AWARDS 2006 WINNERS ANNOUNCED: "[..]The public was also invited to express its vote via the web for the People's Choice Award.[..]" {{cite web}}: |archive-url= requires |archive-date= (súgó)
  30. ↑ György, Kerékgyártó (1999. szeptember 23.). "Caméra-díj a Duna TV-nek". Caméra-díj a Duna TV-nek. Hozzáférés: 2025. július 8.
  31. ↑ "Korábbi díjazottak". Prima Primissima. Hozzáférés: 2026. szeptember 22.
  32. ↑ "Báthory díjak". Bolyai Egyetem. 2014. november 29. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. november 27.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Duna_Televízió&oldid=29439670”